Mit szolnál 10% fix hozamhoz 2 évre? A biztonságot a nálad lévő arany garantálja. Jól hangzik? Pedig akad azért néhány kérdőjel a sztoriban. Mi lesz az aranyos sztori vége? Talán nem is olyan nehéz kitalálni. Főként, ha tudjuk, hogy pár éve ugyanez már megtörtént, csak arany helyett gyémánttal.
Minden pénzt aranyba!
Nemrég János azzal a kérdéssel keresett meg minket, hogy véleményezzünk egy ajánlatot, ami elsőre visszautasíthatatlanak tűnik: évi fix 5%-ot fizet két éves futamideje alatt. Mindeközben a biztonságot kézhez kapott fizikai arany biztosítja. Egészen pontosan a cégtől vett aranyat visszavásárolják két év múlva 10%-kal drágábban. Jól hangzik, nem? Akár el is hihetnénk mindezt, ha nem tudnánk, hogyan alakult az arany ára az elmúlt két évben:
Több, mint 200 dollárt esett! Ez százalékra lefordítva azt jelenti, hogy a biztonságosnak gondolt eszköz árfolyama két év alatt több, mint 16%-ot csökkent! Hogy lesz ebből 10%-os hozam? Valószínűleg sehogy…
Ez a fajta befektetési logika néhányaknak már ismerős lehet a DT Diamond cég tevékenységéből. Ez a társaság gyémántokat adott el a kétezres évek elején azzal az ígérettel, hogy egy-két-három év múlva fixen el tudja adni a vevő 21,6-51,2-88,8%-os hozammal a drágaköveit. Csakhogy időközben az akkori pénzügyi felügyelet feljelentette a céget tiltott pénzügyi tevékenység végzése miatt. Ezután sajnos az is kiderült, hogy a gyémántok is hibásak (zárványosak) és 20%-ot ér csak a befektetett pénzük.
Mivel nem ismerjük részletesen az „aranyos” cég pénzügyi ajánlatát, így nem mondjuk, egyértelműen, hogy csalás. De a két esemény nagyon sok ponton rímel. (Nem is beszélve a cég olyan tárgyi tévedéséről, miszerint az arany védett az inflációval szemben, vagy növekvő tendencia jellemzi az értékének alakulását. És akkor a biztonsági kockázatot – ellopják az aranyunkat- figyelmen kívül is hagytuk.)
Hirdetés
Hirdetés
Értünk hozzá
Másik örök klasszikus, hogy egy számunkra ismeretlen cég megkeres minket, hogy pénzügyeinket kezelje. Elegáns iroda, jól öltözött munkatársak, meggyőző „pénzügyi szakember”. Ráadásul neves cégekkel állnak kapcsolatban, oda közvetítenek ügyfeleket. Ez eddig rendben is van: az ügynöki tevékenység teljesen bevett közvetítési forma. Fontos azonban tudni, hogy akikre rábízzuk a megtakarításunkat, egyáltalán jogosultak-e az adott tevékenységre. Ezt a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank honlapján ellenőrizhetjük.
Ha egy pénzügyi szolgáltatást nyújtó céget nem találunk az MNB holnapján, akkor fogjunk gyanút! És a két történet ott ér össze, hogy a cikk elején említett „aranyos” cég sem szerepel az MNB nyilvántartásában… (Ettől még befektetési aranyat árulhat, de pénzügyi szolgáltatásokat szabályozott formában biztos nem végezhet.)
