Sokan felkapták a fejüket az összeg hallatán, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezermilliárdos túlfizetésről számolt be a napokban. Felmerül a kérdés, hogy vajon kik lehetnek azok, akik ekkora összegeket nem hiányolnak, és vajon miért nem kérik azok kiutalását. Vajon hányféle módon lehetne parkoltatás helyett fialtatni ezeket a pénzeket, illetve mit tudhatnak azok, akik szerint jól van ez így?
Az ő pénzük van a NAV-nál
Az adóhivatal információi szerint mintegy négyszázezer gazdasági társaság rendelkezik körülbelül kilencszázmilliárd forintnyi túlfizetéssel, vagyis az egy cégre jutó adótöbblet eléri a 2,25 millió forintot. A jelentés kitér arra, hogy a vállalkozások általában a társasági adóval és az általános forgalmi adó befizetések tekintetében lépik túl a valós kötelezettségeiket. Különösen annak fényében magas az átlagos túlfizetés, ha figyelembe vesszük, hogy hány vállalkozás küzd likviditási problémákkal és szorul hitelfelvételre (Céges hitelt szeretnél? – egy jó pénzügyi terv fél sikert jelenthet.)
A túlfizetéssel rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozások száma másfél millióra tehető, ők összesen százmilliárdot „tartanak” a NAV-nál. Ezek alapján az egy főre jutó túlfizetés 65-70 ezer forintra jön ki, ők leginkább a személyi jövedelemadóval, az egészségügyi hozzájárulással és az egyszerűsített vállalkozói adóival lépik túl a ténylegesen fizetendő közterheiket.
A túlfizetés kiutalását – vagy másik adónemre történő átvezetését – a NAV 17. számú nyomtatványán kezdeményezhetik az adózók, az elévülési idő öt év. Az adóhivatal statisztikái szerint az elmúlt három évben tízmilliárd forint maradt a visszautalás elmulasztása miatt az államkasszában. Egyes források szerint a túlfizetés adóhivatalnál tartásának hátterében gyakran a kiutalással együtt járó adóellenőrzéstől való félelmek állnak. Szerintük jobb a békesség, ők a benntartott pénzt inkább egy későbbi adófizetési kötelezettség fedezetének tekintik.
Ettől még a párnacihában is jobb helyen lenne a pénz?
A jegybank augusztusi mérlegstatisztikái szerint az előző hónaphoz képest kismértékben csökkent a hitelintézetek bankszámláinak átlagos egyenlege. Eközben a forgalomban lévő készpénz átlagállománya tovább emelkedett és 57 milliárd forintos bővülés után megközelítette a 4 112 milliárd forintot.
A készpénzhasználat nemzetgazdasági szinten mért évi százmilliárdos költségének visszaszorítását nem segíti elő sem az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége, sem a sárga csekkek használatának népszerűsége. Utóbbi kapcsán bíztató jelnek tekinthető, hogy a csekkbefizetéshez igénybe vett bankkártya használat az utóbbi negyedévben megduplázódott.
Parkolás helyett gyarapodhatna is a pénz
Bár a magánszemélyek átlagos túlfizetése nem tekinthető egy befektetésre alkalmas összegnek, az ott lévő tízezrek jól jöhetnének egy hitelkártya adósság, vagy egy folyószámlahitel csökkentésekor, akár fedezhetnék egy jelzáloghitel törlesztését egy-két hónapig.
A gazdasági társaságok átlagos többlete viszont már olyan összeg, amely a cégek életében sem elhanyagolható. Amellett, hogy – forgalomtól függően – elősegítené a napi likviditás biztosítását, egy ekkora tétel lekötéséből származó kamatbevétel szembeállítva a céges bankolás díjaival a működési költségek faragását is eredményezheti a társaság életében.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.