Borította valami a családi kasszát, közbejött egy váratlan kiadás vagy a tervezettnél költségesebbre sikerült a nyaralás? Ilyen és ehhez hasonló kérdések okozhatnak fejtörést azoknak, akiknél átmeneti pénzügyi zavar lépett fel. Nem kell azonban elkapkodni a döntést és egyből rábólintani a kamatplafont súroló gyors és költséges ajánlatokra. A folyószámlahitel vagy a hitelkártya igénybevétele – együtt vagy akár külön-külön is – gyógyírt jelenthet a problémánkra. A Bankmonitor bemutatja a két pénzügyi termék közötti különbséget és felhívja a figyelmet egyik és másik előnyeire és hátrányaira egyaránt.
A legfrissebb jegybanki statisztikák szerint a lakossági folyószámla és kártyahitel szerződések száma 2 millió 712 ezer darab, az ügyfelek összes fennálló tartozása 399 milliárd forint. Az adósok átlagos fennálló tartozása 147 ezer forint, ha csak a hitelkártyásokat nézzük, akkor ők átlagosan 209 ezer forinttal tartoznak.
Mi kell ahhoz, hogy én is igényelni tudjam?
A folyószámlahitel igényléséhez bankszámlával kell rendelkeznünk és munkabér jóváírás szükséges. A számlamúltunk és a fizetésünk nagysága határozza meg a hitelkeretünk mértékét. Általában három hónap számlavezetés után a fizetésünk egyszeresének, fél év után akár a havi nettónk kétszeresének megfelelő keretre is jogosultak lehetünk.
Hitelkártya igénylés esetén nem kötelező annál a banknál számlát vezetni, ahol az igénylést benyújtjuk, de a másik banknál vezetett számlánk forgalmát vizsgálhatják. Aki nem tud munkabér jóváírást tartalmazó kivonatokat felmutatni – mert például készpénzben kapja a fizetését – attól akár NAV igazolást is kérhet a hitelintézet.
Mennyit érdemes igényelni?
Az igényelhető hitelkeret összege folyószámlahitel esetén általában 50 ezer forintról indul, hitelkártya esetén 100-150 ezer forint a minimum keret. A limitnek a fizetésünk néhányszorosa, vagy a hirdetményben szereplő – banktól függően fél- vagy akár egymilliós – plafon közül a kisebb szabhat határt. Érdemes a keret összegét a valós pénzügyi igényeinkhez mérten meghatározni, időnként fokozatosan leépíteni, mert egyrészt a túl magas fel nem használt keretre fizetendő rendelkezésre tartási jutalékkal (már, ha egyáltalán alkalmaz ilyet a bank) csak felesleges kiadást vállalunk magunkra, másrészt a keret csökkentése a kiadásainkat is visszafoghatja. Később, attól függően, hogy a bevételeink mennyivel haladják meg a kiadásainkat, érdemes lehet egy negyedéves vagy féléves keretcsökkentési ütemtervet célul kitűzni magunk elé.
A hitelkártya igénybevétele előtt érdemes kalkulálni az előző hónapok átlagos költéseivel, legyen az betéti kártyás vagy készpénzes, úgyis át akarunk állni a hitelkártyára. Amennyiben egy 150 ezer forintos jövedelemmel rendelkező ügyfél vásárlási tranzakciói havonta legfeljebb százezer forintot tesznek ki, akkor érdemes lehet beérni a minimum kerettel, ellenkező esetben előre borítékolható, hogy előbb-utóbb nem sikerül rendezni a tartozást a kamatmentes perióduson belül.
A hitelkártyások többsége eleinte úgy gondolja, hogy sikerül időben visszafizetnie a tartozását és a kamatmentesség mellett a visszatérítésekkel még keres is a plasztikkal, azonban hosszú távon ez csak az ügyfelek kisebb hányadának jön össze.
Hogyan kamatozik a tartozás?
A folyószámlahitelnek köszönhetően a bankszámlánk a megadott keretig negatív egyenleget is mutathat. A felhasznált részre kamatot, a fel nem használt egyenlegre egyes bankok rendelkezésre tartási jutalékot számítanak fel. Havi törlesztőrészlet ebben az esetben nincs, a tartozást a mindenkori jóváírásaink automatikusan csökkentik.
A hitelkártyák általában 45 napos intervallumra kamatmentesek. Amennyiben a fordulónapunk a hónap ötödik napja, akkor a következő hónap ötödik napjáig felhalmozott tartozásunkat csak a következő hónap 20-áig kell visszafizetni. Amennyiben a teljes összeget nem tudjuk visszafizetni (például többet költöttünk, mint a fizetésünk), akkor a minimum törlesztés (ez általában a fennálló tartozás 5%-a) befizetése után a fennmaradó részre kamatot kell fizetni, ami elég vastag.
Keresni is lehet a hitelkártyával, de a készpénzfelvétel életveszélyes
A leggyakoribb, hogy vásárlásaink után az elköltött összeg bizonyos részét (általában 1-4 százalékát) pénzben, vagy levásárolható pontok formájában visszakapjuk a banktól. Sőt, a nagybankok kínálatában több olyan hitelkártyát is találunk, amelyeknél az átlagosnál magasabb pénzvisszatérítésre számíthatunk. Több hitelkártya meghatározott célú költéseknél (pl.: élelmiszerüzletben, vagy benzinkúton történő vásárlás) kínál folyamatosan kiemelkedően magas visszatérítést, míg vannak olyanok is, amelyeknél bizonyos időszakokra növelik meg jelentősen a vásárlások után járó visszatérítések százalékos mértékét (esetenként akár 10 százalékig is).
Nincs még hitelkártyád, de szeretnél? Keresd meg a legmegfelelőbbet kalkulátorunk segítségével!
1Természetesen egy hitelkártyának is vannak költségei, viszont a legtöbbnél a széles kedvezmény-rendszernek köszönhetően, aktív kártyahasználat mellett a költségek többszöröse megtérül.
Hitelkártyás aranyszabály, hogy mellőzzük a készpénz felvételt, mert egyrészt költséges, másrészt azonnal elkezd kamatozni. A folyószámlahitel esetén, ha a fizetésünk beérkezése után is negatív az egyenlegünk, a jogszabályban garantált ingyenes készpénzfelvételre akkor is jogosultak vagyunk a nettó fizetésünk, legfeljebb 150 ezer forint erejéig.
Mindkét termék kényelmes, az ügyfelek számára könnyen hozzáférhető, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy az adósok csak nehezen tudnak megszabadulni tőlük. A hitelkeret és a hitelkártya is túlköltekezési magatartást eredményezhet, aminek eredményeképpen a pénzügyi zavarok nem megoldódnak, hanem csak tovább fokozódnak. Ezért érdemes a kiadásainkat kordában tartani akkor is, ha átmenetileg a bank pénzét használjuk.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
