Pár hónappal ezelőtt kaptuk a következő kérdést egy vagyonos magánszemélytől: „Miért van szükségem a vagyonom aktív menedzselésére, privát banki tanácsadóra, ha vehetek egy hosszú lejáratú kötvényt, ami szépen fizet nekem minden évben – előre jól ismert mértékű – kamatot? Biztonságos, egyszerű megoldás…” Azért ez nem teljesen így van. Mutatjuk, hol van a kutya elásva, hogyan lehet ebből 15%-os veszteség.
Sajnos ma még mindig nagyon kevesen vannak tisztában azzal az egyszerű alapvető összefüggéssel, hogy ha emelkednek a kamatok, hozamok, akkor a kötvényünk értéke csökkeni fog. Ez a kockázat annál jelentősebb, minél hosszabb futamidejű kötvénnyel rendelkezünk.
Miért izgalmas mindez, ha az MNB idén is csak csökkentette az alapkamatot? Mert nem az alapkamat a meghatározó ebben a kérdésben, hanem az adott futamidőhöz kapcsolódó állampapír hozam. A hosszú futamidejű állampapír hozamai pedig az idei évben egészen szép mozgásokat (több mint 1%-pontos emelkedést is) mutattak. A 10 éves állampapír hozamának mélypontja például 2,9% körül volt, míg innen 4,3%-ig emelkedett a görög válságnak köszönhető nemzetközi pénzügyi bizonytalanságra visszavezethetően. Ez az elmozdulás a 10 éves államkötvény értékében 10,8%-os csökkenést eredményezett.
Nagyon leegyszerűsítve: nagyságrendileg a hátralévő futamidőt (évek száma) kell megszoroznunk a hozamváltozással (%pontban) és ezen érték 80-90%-át venni ahhoz, hogy meghatározhassuk a hosszú lejáratú kötvényünk értékének változását.
Miért különösen kényes kérdés ma a hosszú kötvény befektetés?
A fejlett világ (EU, USA) kamatszintje történelmi mélyponton van. Egészen megdöbbentően alacsonyak a hosszú kötvények hozamai is. Ahogy elindulnak a kamatok felfelé (várhatóan 1-1,5 éven belül) a hosszú kötvények hozamai vélhetően intenzíven emelkedni fognak. Egy 2,9%-os hozam mellett megvásárolt 10 éves futamidejű magyar államkötvény hozama könnyen kerülhet 5% fölé. Két év múlva 8 éves hátralévő futamidővel számolva ez nagyon könnyen 14-15%-os veszteséget okozhat számunkra, ha el kell adnunk a kötvényünket, mert valamilyen nem várt tényező miatt nem tudjuk megvárni a futamidő végét, amikor a teljes befektetett tőkét törlesztené az értékpapír.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hosszú lejáratú kötvények esetében különösen jelentős az infláció emelkedésének kockázata. Az MNB inflációs célja 3%. Ha a hazai infláció eléri a 3%-os szintet, akkor a 2,9%-on megvásárolt kötvényünkkel mi értékvesztést fogunk elszenvedni.
A fenti két tényező könnyen bekövetkezhet együttesen: veszítettünk 14-15%-ot a kötvény értékéből és azt látjuk, hogy a kamatfizetésünk elmarad az infláció értékétől…
Ez ekkor már egy fogós kérdés lesz: érdemes megtartani azt a kötvényt, amit eredetileg azért vettünk, hogy a lejáratig gazdagítsa vagyonunkat?
Mégis mi a megoldás?
Megítélésünk szerint még az sem feltétlenül elegendő, hogy valaki tisztában van a kötvények, befektetési alapok, részvények befektetési természetével. Ha nem tud életéből jelentős időt a pénz és tőkepiacok követésére szánni, akkor érdemes lesz igénybe vennie egy minőségi privát banki szolgáltatót. Mit jelent a minőségi privát banki szolgáltató? Ez egy következő írásunk témája lesz… Addig is érdemes elolvasni korábbi írásunkat: A magyar gazdagok tévedése Svájcban
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
