Céges deviza ügyletek: az alapkérdések

Céges deviza ügyletek: az alapkérdések
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2015-04-03
 

A hazai vállalkozások 2014-ben 83 milliárd euró értékben értékesítették termékeiket és szolgáltatásaikat külföldre, és több mint 78 milliárd eurós volumenben importáltak. Szabad szemmel is jól látható összegek… kérdésünk így adódik: A vállalkozások vajon megfelelő módon kezelik devizás pénzforgalmukat? Tisztában van minden cég a megfelelő bankválasztás eredményeként elérhető megtakarítási lehetőségekkel (kedvezőbb devizaárfolyamok), a devizában való kitettségének kockázatával, illetve annak fedezési alternatíváival? Az ehhez kapható tanácsokban rejlő értékkel? A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy nem.

Mutatjuk, miért és hogyan érdemes vállalkozásunk nemzetközi pénzforgalmi ügyleteire kiemelt figyelmet fordítanunk!

Közvetlen és közvetett megtakarítás

A „nagyban olcsóbb” aranyszabálya a bankok pénzforgalmi szolgáltatása esetén is érvényesül. Ez vonatkozik egyrészt a konverziós árfolyamra: bizonyos volumen felett a standard árazásnál már kedvezőbb, egyedi árazást is kaphatunk. Érdemes körültekintenünk, hogy melyik banknál, milyen volumen felett kérhetjük a szolgáltatást. Ha üzletmenetünk megengedi érdemes tudatosan, több fizetési tételt egyszerre váltani, s ezáltal elérni a kedvezőbb egyedi árazáshoz szükséges volument.
Egyre több bank vezeti be – telefonos ügyletkötés helyett, vagy azt kiegészítendő – ügyfelei számára a közvetlen deviza adásvételt biztosító elektronikus/online kereskedési platformot, ahol fix áron ugyan, de gyorsan bonyolíthatók a konverziós ügyletek.

Nem elhanyagolható szempont a banki rugalmasság és azon kapcsolódó szolgáltatások köre sem, melyek közvetett költségelőnyt jelenthetnek vállalkozásunk számára: kaphatunk-e személyes tanácsadót választott bankunknál, akit telefonon keresztül bármikor elérhetünk, azonnali megbízásokat adhatunk neki, esetleg befektetési kérdésekben is kikérhetjük véleményét.További fontos kérdés lehet, hogy a bank milyen határidőre vállalja a konverziót, azonnali konverziós kérelmünk esetén felszámol-e sürgősségi díjat, a sürgősségi utalás hány percen belül érkezik meg a számlánkra. Utóbbi időkben a bankok nagy hangsúlyt fektettek szolgáltatásuk ilyen irányú fejlesztésére, így egyes bankok esetében már 10-20 percen belül rendelkezésünkre tud állni az átváltott összeg.

A fentieken felül ne felejtkezzünk el körültekintőek lenni az esetleges bújtatott költségek kapcsán: vannak olyan bankok, ahol a tranzakció volumenének százalékában konverziós jutalékot számíthatnak fel.

Kockázat csökkentés

A jelenlegi, sokszor kiszámíthatatlan nemzetközi politikai helyzet – gondoljunk csak az orosz-ukrán konfliktusra – óvatosságra int minden olyan vállalkozást, ahol az üzlet nemzetközi szinten folyik. A bizonytalanság rendkívüli árfolyam kilengéseket okoz a devizapiacokon, melynek egyenes következménye a vételi és eladási árfolyam közötti különbség akár erőteljes növekedése is.

A vállalatok életében a devizakockázat kezelésének elsődleges célja, hogy a termelés által megcélzott profit ne ússzon el az időközben bekövetkező devizaárfolyam változáson. Első és legfontosabb kérdés a fedezeti ügylet kialakítása előtt a nettó deviza kitettség meghatározása lesz (mennyi a devizában fizetendő költség és devizában kapott bevétel különbözete, illetve ezen tételek időbeni megoszlása).

Ilyen gazdasági környezetben kiemelt jelentőséggel bírhat a cégek életében az árfolyammozgások okozta kockázat kezelése, melynek elsődleges eszköze a határidős deviza adásvételi ügylet. Az ügylet során egy jövőbeli időpontban, de a jelenben fixált áron vehetünk, illetve adhatunk el devizát. Az üzletkötés időpontjában tehát pontosan láthatjuk az üzletünk várható hasznát, elkerülve ezzel azt az esetleges kellemetlenséget, hogy az árfolyam kedvezőtlen elmozdulása elvigye a hasznunkat. Igaz az is, hogy az árfolyam kedvező elmozdulása esetén annak „gyümölcsét” sem tudjuk így learatni, spekulatív haszonra nem számíthatunk, de nem is ez a célunk.

Bank és bank között különbségek lehetnek az elvárt fedezetek nagyságát illetően is. Mértékét a bevont fedezet (készpénzletét, értékpapír letét) miatt kiesett cash-flow nagysága, illetve a jobb árfolyam közötti különbség függvényében kell megítélnünk. (Az elvárt fedezet mértéke az opciós határidős ügylet időtartamától függően arányosan változik.)

A fedezeti deviza ügyletek létrehozás nem feltétlenül evidens módon valósítható meg. Ezért lehet a cégek számára kiemelten fontos, hogy ezen a területen milyen banki tanácsadást tud kapni. Természetesen itt is igaz, hogy érdemes legalább két független forrást meghallgatni a döntés előtt.

Néhány tanulságos eset, ezekbe a hibákba mi már ne fussunk bele!

  • Számos nagyobb céget is láttunk már belefutni abba a hibába, hogy felbátorodván határidős ügyleteiken realizált nyereségen, spekulatív ügyletekbe kezdett – aminek persze nagy bukás lett a vége, igyekezzünk kerülni az ilyen szituációkat!
  • A 2008-a válság hatása: A válság kitörésekor sok vállalat a biztonságot szem előtt tartva akár 1-1,5 –évre előre is kötött határidős ügyleteket, üzleti volumenének csökkenésével viszont a fedezett üzlet megkötésekor nem számolt, melynek következtében így nettó pozíciójában túlfedezetté vált. Általános tanulság: minél hosszabb időre történik a fedezés, annál nagyobb annak az esélye, hogy a tényleges és az üzleti tervben szereplő volumen nagy eltérést fog mutatni. Tervezzünk reális időtávon!

Lehet, hogy cége is tudna rugalmasabb feltételek mellett, kibővített szolgáltatásokkal, kedvezőbb egyedi árazással konvertálni, csak még nem járt utána? Lehet, hogy vállalkozása árfolyamkockázatát csökkenteni lehetne, de még nem tette meg? Itt az ideje, hogy lépjen!

Bankmonitor

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés