Mi fog még bosszantani 2015-ben az internetadó mellett?

Mi fog még bosszantani 2015-ben az internetadó mellett?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2014-10-29
 

2015 az újabb adók éve lesz. Nem csak a sokat vitatott és tüntetéseket kiváltó internetadót tartalmazza a benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat. A megtakarítással rendelkezők számára is tartogat negatív meglepetést: a befektetési alap forgalmazóinak (akitől meg tudjuk venni az alapot) 25%-os különadót kell fizetniük az ilyen jellegű bevételeik után. Legyünk realisták: ezt a plusz terhet, a vásárlók, azaz mi fogjuk megfizetni. Mennyivel lesz drágább számodra a befektetési alap, mint megtakarítási forma jövőre?

A Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatban (ami többek között az internetadót is tartalmazza), megbújik egy passzus a kollektív befektetési formák különadójáról. Ez gyakorlatilag a befektetési alapok 25%-os megadóztatásáról szól.

Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint az adót a befektetési szolgáltató (bank, brókercég) fizeti az adót a nála keletkezett kollektív befektetési formák (értsd befektetési alap) után keletkező bevételei után. Mértéke 25% lesz.

Milyen díjai vannak egy befektetési alapnak?

  • vételi jutalék – alap vételekor egyszer kell megfizetnünk, nagy része a forgalmazót illeti
  • alapkezelési díj – az alap élete folyamán évente terhelődik, fizetendő díjként nem jelentkezik, de a hozamot csökkenti (a forgalmazó részesedik belőle)
  • sikerdíj – meghatározott hozamcél elérése után évente terhelődik, fizetendő díjként nem jelentkezik, de a hozamot csökkenti (a forgalmazó jellemzően nem részesedik belőle)
  • eladási jutalék – alap eladásakor egyszer kell megfizetnünk, nagy része a forgalmazót illeti

Azt gondolhatnánk, hogy akkor egyszerűen 25%-kal emelkednek a díjak. De a kérdés összetettebb. Ugyanis a vételi (esetenként eladási) költségen kívül a forgalmazó még az alapkezelőtől is kap az alapkezelői díjból. A forgalmazóknak fizetett összeg értelemszerűen a termék értékesítésének költségeit és – kisebb mértékben – a szolgáltató profitját hivatott fedezni. Könnyebb érthetőségek miatt összefoglaltuk, hogy milyen díjakat terhel az új adót. 

Nézzünk egy egyszerű példát is, hogy potenciálisan mennyivel emelkedne a díjunk, ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadná el a költségvetés!

Táblázatból kitűnik, hogy ha az új adó miatt megjelenő összes többlet terhet átterhelik, akkor 17%-kal növekednének a díjterhelések. Mivel az alapkezelési díjat nem kell megfizetnünk (de csökkenti a hozamom), így ennek a hatása a befektetésem hozamára -0,3%pont lehet. Azt érdemes megemlíteni, hogy mivel az alapkezelési díjra nincs közvetlen ráhatása a forgalmazónak, így elképzelhető, hogy az ezen a soron keletkező adóterhét más formában terheli a vásárlókra. Ilyen lehet az adásvétel díjának emelése, de a számlavezetési díj emelés is elképzelhető. Természetesen nem tartjuk kizártnak azt sem, hogy nem az adó teljes mértéke kerül áthárításra, ugyanakkor ennek esélyét mérsékli, hogy a szektor profitabilitása (forgalmazói oldalon) „nincs a csúcson”.


1

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés