Fizetni kell valamit? Akkor sárgacsekk. A magyarok zöme ezt a fizetési módot választja, holott a ma már többféle korszerűbb fizetési megoldásból is választhatnának. A bankok és a szolgáltatók nagy elánnal népszerűsítik például a csoportos beszedési megbízást, de az csak nem akar elterjedni, a fogyasztók ugyanis idegenkednek tőle. Van azonban egy olyan fizetési megoldás, amelyik nem akarja megváltoztatni a fogyasztói szokásokat, hanem alkalmazkodik azokhoz.
A magyarok háromnegyede sárgacsekken fizeti a számláit – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ez a magas szám nehezen magyarázható.
A sárgacsekk ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem ingyenes és még csak nem is kényelmes. A csekk kinyomtatásának, postázásának és az azzal befizetett pénz kezelésének költségét a szolgáltatók beépítik az áraikba. Az ügyfeleknek pedig időt kell szakítaniuk arra, hogy felkeressék a legközelebbi postahivatalt és ott hosszú perceket álljanak sorba azért, hogy rendezzék a tartozásukat.
A sárgacsekknél van olcsóbb és kényelmesebb megoldás, több is. Az egyik a csoportos beszedési megbízás. Itt az ügyfélnek nem kell mást tennie, csak engedni a szolgáltatóknak, hogy havonta egy bizonyos összeget számlatartozás fejében leemelhessen a számlájáról. A kellemetlen meglepetéseket is el lehet kerülni azzal, ha megadunk egy felső határt, aminél több pénzt egyetlen szolgáltató sem vehet le a folyószámlánkról. Az a veszély sem fenyeget, hogy elfelejtünk valamit befizetni, ami miatt újabb költségekbe verjük magunkat, hiszen a fizetése egy meghatározott időpontban automatikusan történik. Mindezek tetejében a szolgáltatók számtalan kedvezményt is adnak azon ügyfeleiknek, akik a csoportos beszedést választják. Ha mindez ilyen szép és jó, akkor vajon
miért tarol még mindig a sárgacsekk? A magyarázat nem egyszerű. Bármilyen furcsán is hangzik, mind a mai napig sokan vannak olyanok az országban, akiknek nincs bankszámlájuk, enélkül pedig a csoportos beszedés nem működik. Ugyancsak nem kevesen kapják zsebbe a fizetésüket és emiatt nem szeretnék, ha bárki rálátna a pénzügyeikre azáltal, hogy bankszámlájukon keresztül fizetnek mindent. A fő ok azonban ennél prózaibb: a legtöbb magyar család máról-holnapra él. Kénytelen zsonglőrködni a kiadásaival, hogy kijöjjön a fizetéséből. Erre pedig a sárgacsekk a legalkalmasabb. Ha nincs pénz, akkor nem fizetjük be és kész.
Mi lehet a megoldás? A jelek szerint a fogyasztók szokásait megváltoztatni az elmúlt évtizedekben sem sikerült, bár a bankok és a közüzemi szolgáltatók mindent megtettek ennek érdekében. Célszerűbbnek tűnik, ha inkább alkalmazkodni próbálnak az ügyfelekhez. De vajon miként lehet ezt megtenni?
Szerencsére ma már erre a dilemmára is van megoldás, a Fizetési Pont Szolgáltatás. Ennek lényege, hogy az Országos Fizetési Szolgáltató Zrt. a bankkártyák elfogadására alkalmas POS terminálokhoz hasonló, ám azoknál jóval fejlettebb új generációs PayPass POI (Point of Interaction) terminálokat telepít olyan helyekre (sarki kisbolt, fodrász, benzinkút stb.), ahol az emberek gyakran megfordulnak. Ezeken a terminálokon aztán bárki intézheti napi pénzügyeit, például néhány gombnyomással befizetheti a sárgacsekkjeit akkor, amikor ő szeretné. A Fizetési Pontokon azonban nem csak csekkbefizetésre van lehetőség. Bediktálhatjuk a gáz- vagy villanyóra állását, feltölthetjük a mobiltelefon egyenlegünket vagy éppen megvásárolhatjuk a bérletünket is. Minden attól függ, hány szolgáltató csatlakozik a jelenleg épülő rendszerhez. Az első csekkbefizetés augusztus elején már megtörtént, de ez év végéig már 40 településen összesen 10 ezer terminálon működhet a szolgáltatás.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
