Első körben 7179 vállalkozás csapott le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramja keretében kínált olcsó, mindössze 2,5 százalékos kamatozású hitelére – derül ki a jegybank elemzéséből. De vajon mit lehet tudni ezekről a vállalkozásokról? Mire fordították a felvett forrásokat?
Kik lettek végül a befutók?
- 5 évnél régebb óta működnek
- 95 százalékban magyar tulajdonú cégek
- 75 százalékban a belföldi piacra termelnek
- 4-7 százalék a súlyuk a nemzetgazdasági beruházásokban
- 2-3 százalék a részesedésük mindössze a külkereskedelemben
Gazdálkodási jellemzőik:
- 88 százalékuk 2012-ben nyereséges volt
- 85 százalékuknak már az NHP előtt is volt bankhitele
- 20,3 százalékos (640 milliárd forint) volt a hitelpiaci részesedésük
- nagyobb méretűek, termelékenyebbek, jövedelmezőbbek voltak és gyorsabb növekedésre voltak képesek, mint azok a kkv-k, akik 2011-ben vettek fel hitelt
- jobban el voltak adósodva, mint a 2011-ben hitelt felvevő társaik, de hiteleit a többség rendben törlesztette
Mennyi hitelt igényeltek?
- a mikrovállalkozások átlagosan 60 millió forintot
- a kisvállalkozások átlagosan 120 millió forintot
- a közepes vállalkozások 270 millió forintot
Miért vettek részt a programban? A jegybank célja a három pillérből álló
Növekedési Hitelprogram első két pillérével az volt, hogy a
kkv-k forint alapú hitelhez juthassanak. E célra
750 milliárd forintot különítettek el. Az I. Pillérben
beruházásokra vagy forgóeszköz finanszírozásra 472 milliárd forintot, a II. Pillérben
hitelkiváltásra 229 milliárd forintot igényeltek a hazai kkv-k. Az I. Pillérben
61 százalék volt az új hitelek aránya, ezen belül a beruházási célra felvett kölcsönök voltak túlsúlyban. A hitelek 70 százaléka
50 millió forintnál kisebb összegű volt. A programnak köszönhetően a kkv-knek ismét módjuk volt hosszabb lejáratú hitelek igénybevételére. A bankok ugyanis
7 éves futamidejű, a futamidő végéig rögzített 2,5 százalékos kamatozású hitelt adtak az igénylőknek. A hitelkiváltási cél is népszerű volt. Igaz, a jegybank szerint a hitellel bíró kkv-k
60 százalékának nem volt devizahitele. Akinek viszont mégis, azt elég komolyan érintette az árfolyam elszállása. A devizahitellel rendelkező kkv-k harmadánál ugyanis 30 százalék fölötti leértékelődést érzékeltek, ez pedig alaposan megnövelte az adósságállományukat, miközben
a szektor átlagos állománynövekedése mindössze 6 százalék körül volt.
A devizahitellel rendelkező kkv-k 7 százaléka váltotta ki devizahitelét az NHP segítségével. Náluk átlagosan
15 százalékkal nőtt az adósságállomány az árfolyamváltozás miatt. Az NHP hatására így csökkent a programban részt vevő vállalkozások kamatterhe, így jövedelmezősége is, a devizahitelt törlesztő kkv-knél pedig megszűnt az árfolyamkockázat is. Aki kimaradt az NHP első köréből, még
nem késett le semmiről. A jegybank ugyanis 2013 szeptemberében a program folytatásáról döntött,
2000 milliárd forint áll rendelkezésre. A cél most már a beruházások és ezen keresztül a gazdasági növekedés segítése, így
az első 500 milliárd forintos csomag 90 százaléka csak új hitel nyújtására fordítható.
