Sajnos a hivatalos statisztikák szerint a magyarok 70-80 százaléka képtelen félretenni, egyik hónapról a másikra él. Aki tud spórolni, annak sincs egyszerű dolga, hiszen szeretné biztonágban tudni és lehetőleg fialtatni is nehezen összekuporgatott pénzét. Pedig annak eldöntése, hogy mi a biztos befektetés nem nehéz feladat. Segítünk.
Biztonság vagy hozam?
Rögtön az elején szögezzük le:
teljesen kockázatmentes befektetés nincsen. Még a biztonságosnak tartott befektetési eszközök piacán is történhet megtakarításainkat fenyegető esemény. A lényeg azonban, hogy
egy ilyen vihar bekövetkeztének esélye igen alacsony. Tehát a biztonságosnak tartott befektetési eszközökbe tett, nehezen összeszedett pénzünket valószínűleg hiánytalanul
vissza fogjuk kapni.
Ennek a biztonságnak azonban ára van:
pénzünk viszonylag keveset fog fialni. Ha
nagyobb kockázatot vállalunk, akkor nőhet ugyan a hozam, de a pakliban az is benne van, hogy a befektetett pénznek csak egy részét kapjuk vissza. Azt, hogy a biztonságra megyünk-e és beérjük alacsonyabb kamattal vagy a magasabb hozam reményében vállaljuk a kockázatot,
nekünk kell eldöntenünk.
A majdnem tuti befektetés
Aki nem szívesen kockáztat és számára első a biztonság annak alapvetően két befektetési formát szoktak ajánlani: a
lekötött bankbetétet és az állampapírt. Lássuk hogyan működik ez a két befektetési forma! Bankbetétet a bankok gyűjtenek, hogy aztán
ebből hitelezzenek. A kihelyezett
hitel fejében kamatot kérnek és ebből fizetik ki a kamatot a betéteseknek is. A bank
vagyonával felel azért, hogy a nála elhelyezett pénzt
vissza is tudja fizetni.
Az állampapírt az állam bocsátja ki. Azért van rá szükség, mert az
állam gyakorta többet költ, mint amennyi bevétele van. A
hiányzó összeget állampapírok kibocsátásával teremti elő. Annak érdekében, hogy ezt az állampapírt meg is vegyék, természetesen
kamatot fizet a befektetőknek. Arra, hogy az állampapírba fektetett pénzt vissza is kapjuk, az állam teljes vagyonával
garanciát vállal.
Lássuk a kockázatokat!
A betétbe vagy állampapírba tett pénzünk
akkor veszhet el, ha a bank vagy az állam összeomlik. Előbbi esetben sincs nagy baj, hiszen
100 ezer euróig (durván 30 millió forintig) az Országos Betétbiztosítási Alap
kifizeti a betétesek pénzét. Ha az állam omlik össze, azaz beköszönt az államcsőd, akkor viszont nincs mit tenni: senkinek sincs a pénze biztonságban, akárhol tartja is. Szerencsére
az államcsőd bekövetkeztének esélye, egy EU-s tagállam, mint például Magyarország számára
rendkívül kicsi.
Vannak azonban
egyéb kockázatok, amelyek csökkenthetik a bankbetéttel vagy állampapírral elérth hozamunkat. Bankbetét esetén számolni kell például azzal, hogy mondjuk
lekötjük a pénzünket 7 százalékos kamatra, majd a bank emeli a kamatot 10 százalékra. Ez a befektetőnek bizony
veszteséget jelent. Aztán előfordulhat az is, hogy a lekötési idő alatt szükségünk lesz a pénzünkre. Ilyenkor
fel kell törni a betétet és az esetek nagy részében
elveszítjük az egész kamatot.
Hullámzó hozamok
Az állampapírok esetében is okozhat fejtörést, hogy
kamatai a kibocsátás és a lejárat között változnak. Ha szükségünk van a pénzünkre, akkor csak az aktuális árfolyamon adhatjuk el az állampapírt. Ezen pedig
nyerhetünk vagy veszíthetünk is. Az állampapírpiaci
hozamok esése emeli, a hozamok emelkedése pedig csökkenti az állampapírok értékét. Alapszabály, hogy minél hosszabb futamidejű állampapírt vásárolunk, annál nagyobb mértékben reagál a hozamok változására.
Miért változik az állampapírok hozama? Ha a
befektetők kockázatosabbnak tartják egy állam finanszírozását, akkor
magasabb hozamot követelnek meg az adóstól, míg ha
szívesen adnak kölcsön egy államnak pénzt, azt
alacsonyabb kamat mellett is megteszik. A megemelkedett hozamelvárásaikat az első esetben úgy tudják kifejezni, hogy az állampapír későbbi
fix kifizetéseiért kevesebbet hajlandóak csak fizetni, azaz
alacsonyabb árfolyamon hajlandóak csak megvásárolni az állampapírt. Az utóbbi esetben pedig egyre többet fizetnek az állampapírokért.
Bankbetét vagy állampapír?
E kérdésre válaszolni pontosan csak akkor lehet, ha tudjuk,
milyen időtávra tudjuk nélkülözni a megtakarításainkat? Táblázatunkban
összefoglaltuk, különböző időtávon a jelenlegi kamatszintek mellett
hogyan teljesít a bankbetét és hogyan az állampapír.
Ha
rövid távra, mondjuk egy éven belül, akkor
nincs érzékelhető különbség a bankbetét és az állampapír hozama között.
3 éves lekötés esetén
egyértelmű az állampapír előnye. A lakossági prémium államkötvény ugyanis a mindenkori
infláció felett 3 százalékos hozamot is fizet, míg ezt a bankok nem tudják.
Öt éves futamidőnél aztán megint csökken a különbség a bankbetétek és az állampapírok hozam között, bár hajszállal még mindig az állampapír vezet.
Ha mégis a bankbetétre esküszöl, kalkulátorunkkal most megnézheted, melyik bank fizeti a legmagasabb kamatot a pénzedért!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
