Ha átfogó tájékoztatást is kapunk egy-egy banki termékről, nem árt szemügyre venni azokat a dokumentumokat, amelyek rögzítik a feltételeket, díjtételeket. A Bankmonitor látogatóinak pontos tájékoztatása érdekében mi minden nap ezt tesszük, és esetenként érdekes dolgokkal találkozunk!
A sokat hallott válasz: „Tájékozódhat a bank hirdetményeiben, általános szerződési feltételeiben és üzletszabályzatában”
De mégis mik ezek? Hát ezek azok a dokumentumok, amelyekben írott formában megtekinthetjük az egyes banki termékek és szolgáltatások árát, kedvezményeit, az igénybevételi, szerződéskötési feltételeket, stb. Tehát minden olyan információt, amelyet a szerződéskötést megelőzően feltétlen tudnunk kell ahhoz, hogy utólag ne fogjuk a fejünket amiatt, hogy nem voltunk eléggé körültekintőek. De lássuk, mire számíthatunk, ha nekifeszülünk egy-egy ilyen, akár több tízoldalas szösszenetnek!
A nem létező lábjegyzet…
A bankok hirdetményeiben megszokott gyakorlat, hogy az egyes díjtételekhez, vagy szöveges leíráshoz számozott lábjegyzet tartozik. A lábjegyzethez lapozva további fontos információra bukkanhatunk, úgyhogy minden esetben addig kell keresnünk, amíg meg nem találjuk. De van olyan is, hogy a keresés kudarcba fullad, ugyanis a lábjegyzet sehol nem lelhető fel. Ami minket illet, ilyenkor természetesen nem hagyjuk annyiban a dolgot és más formában keresünk választ a kérdésünkre. Ha önállóan keresgélünk, a telefonos ügyfélszolgálaton is kérhetünk ehhez segítséget. Ennél a példánál ilyen elő is fordult már az életünkben és valóban bebizonyosodott, hogy az ominózus lábjegyzetet nem fogjuk megtalálni, ugyanis tévesen maradt a dokumentumban.
De ha mégis van lábjegyzet
A legfontosabb információkat tartalmazó irományok nem ritka esetben 60-70 oldalasak is lehetnek. Azt tartanánk logikusnak, ha a lábjegyzetek például a dokumentum végén, vagy az adott oldal lapjának alján lennének elhelyezve a könnyebb eligazodás érdekében. De nem mindenki gondolja így: van, hogy valahol a dokumentáció közepén leljük meg a ránk vonatkozó leírásokat. És van, hogy nem is csak egyet kell keresnünk, például egy díjtételhez akár 4-5-6 lábjegyzet is tartozhat.
A lábjegyzet lábjegyzete
Még mindig nem tudunk elszakadni… Ha sikeresen megtaláltuk a lap alján, vagy bárhol máshol a keresett lábjegyzetet, és elolvassuk a vonatkozó részt, további lábjegyzetre derülhet fény, például csillagocskák formájában. Szóval folytathatjuk a keresést, de ne veszítsük el a fonalat! Most már a lábjegyzet lábjegyzetében nem számot, hanem csillagot kell keresni!***
Az utolsó ebben a témakörben: az elfelejtett lábjegyzet
Az egyes akciók, kamatok, ezáltal a jelen cikkünkben kivesézett hirdetmények is időről-időre változnak. Ennek legegyszerűbb oka lehet például a jegybanki alapkamat változása, amelyre az elmúlt, nem is olyan rövid időszakban folyamatosan sor került. Ennek kapcsán előfordul, hogy egy-egy termék fantázia nevét a bank megváltoztatja vagy újat vezet be. Az ahhoz kapcsolódó lábjegyzet szövegében viszont ez elmarad, mert hát mégiscsak emberek vagyunk. Ilyenkor okozhat némi fejtörést, hogy a „piros traktor” hogyan kapcsolódik a „kék helikopterhez”.
Még egy ráadás: az értelmetlen lábjegyzet
Tételezzük fel, hogy a lábjegyzetet gyorsan, könnyedén megtaláltuk, elolvassuk és nem értjük… Egész egyszerűen nem kapcsolódik logikailag a két dolog egymáshoz. Ehhez nem tudunk többet hozzáfűzni.
Ezt majdnem elfelejtettük: lábjegyzet van, de nem tartozik sehová
Mivel olvasóink pontos informálásához folyamatosan nyomon kell követnünk a változásokat és a díjtételeket, ezért elölről-hátulról oda-vissza át kell bújnunk az összes kapcsolódó dokumentumot. Így hát minden lábjegyzetet elolvasunk és megkeresünk. Na már most, olyan is létezik, hogy a lábjegyzet megvan, de azt nem szúrták be sehová a dokumentumban, azaz nem kapcsolódik semmihez. Ezt még nem sikerült feldolgozni.
Mikortól vagy meddig érvényes az adott kondíció?
Az sem elhanyagolható, hogy a meghirdetett díjtétel, vagy akció mettől meddig érvényes. Azt gondolnánk, erre találunk dátumot. Igen, találunk, de a dokumentumok összeállításánál sok esetben excel táblából dolgoznak, amiben, ha nem választjuk ki, hogy a beírt adatot dátum formában jelenítse meg, akkor szépen kiszámolja nekünk. Azaz, az akció érvényessége például: 46324!
Kérdés: ha 1 terméket szeretnék, azt hány dokumentumban találom meg?
Ha már számokat és csillagokat kell keresgélnünk, és ezeket még értelmezni sem egyszerű, jó lenne, ha ehhez csak egy „brossúrát” kellene fellapozni. De nem! Egy termékhez kapcsolódhat akár öt-hat dokumentum is, és mindegyikben van arra az egyetlen egy termékre vonatkozó információ, és ezekből kell, kirakós játékhoz hasonlóan összerakni a kondíciókat és feltételeket.
Hirdetmények, amik azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeket már nem vehetünk igénybe (Ettől függetlenül ne ugord át ezt a bekezdést!)
Természetesen előfordul olyan is, hogy egy adott terméket a bank megszüntet, de aki anno ezt vette igénybe, annak továbbra is fenntartja. Erre külön hirdetményt szoktak alkalmazni, így azt feltételezhetnénk, hogy ebben nem lesz olyan információ, ami egy új szerződés megkötésekor minket érdekelne. Hát nincs így! Van olyan termék, amelynek egy részét az aktuális kondíciós listában találjuk, de a másik részét abban a hirdetményben, amiben a megszűnt termékeket tartják nyilván. Hmmm…
Az első pár oldal alapján ez egy élő termék, de ha tovább olvasol, akkor rájössz, hogy mégsem
Ha elkezdjük olvasni az általunk kiszemelt termék részleteit, sorról-sorra haladunk, nehogy lemaradjunk valamiről. Nem is árt ezt a gyakorlatot folytatni, ugyanis előfordul, hogy csak egy pár oldal után derül ki, hogy az a termék már nem elérhető, merthogy ott került feltüntetésre ez a nem elhanyagolható információ.
Változott a hirdetmény, de mégsem változott semmi
Ahogy kijön egy-egy új hirdetmény, kíváncsian bújjuk, hogy megleljük, milyen változás következett be az előzőhöz képest. De van, hogy nem találunk érdemi módosítást, csupán megváltozott a betűméret, vagy a bekezdés színe, esetleg a felsorolás sorrendje. 🙁
Ha mégis változott: dőlt betűvel jelölve
A pénzintézetek azért többnyire gondolnak arra is, hogy nem egyszerű a változásokat megtalálni, ezért az előző hirdetményhez képest történt változásokat például más betűszínnel jelöli (piros vagy kék), hogy könnyebben megtaláljuk. Előfordul olyan is, hogy az első oldalon, vagy egy külön fejezetben külön megemlítik, hogy mi a változás tárgya. Azonban van, amelyik „csak” dőlt betűvel különbözteti meg a megváltozott szöveget. Hát valljuk be, ezzel nem igazán vagyunk kisegítve a többezres betűhalmaz tekintetében.
A fentieket összegezve nem kis fába vágja a fejszéjét az, aki ezeket a dokumentumokat önállóan próbálja meg feldolgozni. Persze vannak üde kivételek is!
A munkánkból kifolyólag a feladat oroszlánrészét mi elvégezzük helyetted, és kalkulátoraink segítségével már a végeredményt láthatod. Kezdheted például egy számodra megfelelő bankszámla felkutatásával:
Észrevételeink, amelyeket megfontolásra javaslunk:
- Egy termékről egy dokumentumban megtalálhatnánk minden releváns információt
- Ha változás van, azt eltérő betűszínnel a legkönnyebb megtalálni, vagy a hirdetményt lehetne ezzel kezdeni, esetleg egy külön oldalt vagy bekezdést szentelni neki
- Ha egy termék értékesítése megszűnt, szintén a hirdetmény elején vagy a termék nevénél lenne célszerű jelölni
- A lábjegyzeteket vagy az adott oldal alján, vagy a teljes dokumentum végén könnyebb áttekinteni *****
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
