Az alapkamatunk valószínűleg még most sem érte el a legalacsonyabb szintjét. A bankbetétekből is áramlik ki a pénz. De hol találhatja meg a helyét? Mi lehet a lekötött betétek alternatívája? Befektetési alap, állampapír vagy valami más? Mire figyeljünk, hogy ne csalódjunk?
A lakosság egyszerűen pszichésen nehezen dolgozza fel 2,5-3%-os a kamatszintet. Nagyon kevesen tudják, hogy Magyarországon még mindig pozitív reálkamat (infláció feletti kamat) érhető el bankbetétben, miközben tőlünk nyugatra ez egy negatív érték. Azaz, míg mi megtakarításaink a jövőben többet érnek, addig nálunk sokkal fejlettebb országban a megtakarított pénzt „megeszi” az infláció.
A valós reálhozam ismerete nélkül indult meg az intenzív az alternatív lehetőségek keresése, ahol
klasszikus hibákat követik el legtöbben:
- olyan kockázatot vállal fel, melynek a természetét nem ismeri: nem mérlegelik igazán, hogy ha egy kötvény most közel 8%-ot fizet, akkor annak egyszerűen nagyobb a kockázata, mint a betétnek
- múltbeli hozamok alapján választ befektetési alapot, miközben nem teljesen egyértelmű számára, hogy ez a jövőre vonatkozóan nem feltétlenül teljesül (Nemrég több, mint 800 mrd Ft áramlott a befektetési alapokba, főként két kategóriába:
- pénzpiaci alap, mely definíciószerűen nem hoz magasabb hozamot mint a legjobb betétek
- abszolút hozamú alapok: az emberek nem veszik észre, hogy ezen alapok jó teljesítményének jelentős része az államkötvényeken jelentkező hozamcsökkenésből származott, s ez az elmúlt egy évben tapasztalt mértékben már nem ismétlődhet meg. Tehát az abszolút hozamú alapok teljesítménye alacsonyabb lesz, ahogy a csökkenő trend már látható az elmúlt hónapokban
Amennyiben szeretnél saját kérdéseidre is választ kapni a befektetésekkel kapcsolatban, töltsd ki az alábbi adatlapot. Írásunk az adatlap alatt folytatódik.
1
Mindenképpen tudni kell, hogy
kockázatmentes kamat feletti hozamot kizárólag az alábbi három úton
lehet elérni:
- Az időtáv növelésével
Megoldás például 3-5 éves állampapír, vagy hosszú bankbetét (Bár itt esetenként megjelenik a hozamkockázat. Azaz hosszú időre lekötjük a pénzünket egy fix kamatra, majd később emelkednek a kamatlábak, de a mi lekötésünk még mindig a kezdeti alacsonyabb kamattal fut.) - Állami támogatások igénybevételével
Megoldás lehet a Lakástakarék Pénztár (LTP), a Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ), az Önkéntes nyugdíjpénztár és a Babakötvény. Ezek a termékeket is viszonylag szűk réteg keresi, legtöbben a hosszú táv miatt, vagy a kötött felhasználási cél miatt nem vágnak bele többen. Pedig az állami támogatásokat érdemes kihasználni. - Kockázat növelése
Megoldás lehet mind befektetési alap, mind más jelegű kockázatosabb termék. De mindenképp legyünk tisztában a kockázatok szintjével, és mibenlétével.
A jelenlegi trendek kedveznek az
állampapírok piacának is. Az ide áramló pénzt a következő tényezők magyarázzák:
- éves szinten a nagyjából a legjobb betétekkel azonos hozamot lehet elérni úgy, hogy nem kell közben folyamatosan utaztatni a pénzt a legjobb banki ajánlatok között, melyet a tranzakciós illeték megdrágított;
- az állampapír EHO mentes.
Egy igen kedvező állampapír vásárlási lehetőséggel viszont kevesen élnek: az kiemelkedő hozamot kínáló prémium állampapírokat (3-5 éves futamidőre) után mindössze néhányan érdeklődnek. Ők általában a jelentősebb pénzügyi ismerettel rendelkeznek.
A jelenlegi piaci tendenciák egyik nagy vesztese a unit-linked biztosítások. Miközben a lakosság megtakarítási állománya évek óta nő, a unit-linked eladások (új értékesítések) masszívan csökkenek a korábbi ügyfélcsalódások miatt.
A jövő latolgatása
Szerintünk egy hosszabb folyamat lesz, amíg a magyar lakosság a befektetési kockázat valós jellemzőit megismeri és megbarátkozik vele. A válság és a közvetlen azt követő időszak sokkal inkább a kockázat kerülésére sarkallja az embereket. Az első körben a vad alternatívakeresés nem teljes mértékben megértett termékekbe történő befektetéshez vezet.
A második körben minden bizonnyal nőni fog a jelenleg borzasztóan rövid befektetési időtáv (az állampapírok és bankbetétek keresletének 75-80%-a maximum egy éves futamidejű). A gazdasági környezet stabilizálódása támogathatja a hosszabb távú gondolkodást. Jelenleg nem ritkán találkozunk azzal, hogy „nyugdíjig nem tudok tervezni, max 3-5 évben gondolkozom”. Ezt képviselik azok a megtakarítók is, akik elvileg megtehetnénk, hogy 10-15-20 évben gondolkodjanak. A befektetési/megtakarítási időtáv és a kockázat valós megértése fog oda elvezetni, hogy tudatos termékválasztás fogja vezérelni a megtakarítókat és mernek új irányokba nyitni.
Érdekes vonatkozása a magyar lakossági befektetési piacnak, hogy a „sztár” abszolút hozamú alapok kockázatát minden alapkezelő kénytelen szándékosan mérsékelni, mert a hazai piac nem fogadja el még a nagyobb hozam reményében sem a nagyobb kockázatot. Több olyan példát láttunk, ahol az alapkezelő befektetési politikát váltott: sikeres volt, de nagy volt a hozamok kilengése. Emitt egyszerűen nem merték nagy tömegben megvenni az alapot az emberek…
A tényleg fájó kérdések ideje azonban szerintünk még nem jött el. Ezzel majd akkor fogunk szembesülni, ha a bankbetéti és állampapír hozamok csak infláció alatti teljesítményt kínálnak. Amennyiben mindez alacsony nominális kamattal fog megvalósulni, akkor tényleg szükségszerűen nyitnia kell a lakosságnak az új típusú megtakarítási formák felé. Amennyiben 5%, vagy a feletti nominális hozamok mellett lesz negatív a kockázatmentes reálkamat, akkor a lakosság jelentős része nem fogja lereagálni, hogy ő gyakorlatilag pénzt veszít. (Ilyenkor a kamatot és a tőkét is felemészti az infláció reál értelemben, miközben nominálisan látszódik a gyarapodás)
A megítélésünk szerint a jövő nyertese alacsony kamatkörnyezetben (az államilag támogatott, vagy adó szempontból preferált konstrukciók mellett) kizárólag a befektetési alap lehet, mivel ez a megtakarítási forma nyújtja a legalacsonyabb költség melletti rugalmas befektetési lehetőséget.
1
Banki oldalról szükségszerű megemlítenünk: egyszerűen a bankfiókban dolgozó tanácsadók sincsenek felkészülve szofisztikáltabb befektetési termékek értékesítésére és a kockázat/hozam összefüggések valós, megértést segítő kommunikációjára. Egyszerűen az elmúlt 10 évben nem ez volt a fókusz és most hiány van a befektetési termékismeretből.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.