Ma Magyarországon átlagosan 76.000 Ft-os havi törlesztőrészlet mellett lehet hozzájutni egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitelhez. Ez az összeg azonban több ezer forinttal is csökkenhet, ha kitart a jegybank alapkamat csökkentési hulláma! Megnéztük, hogy nemzetközi szinten most hol tartanak a jelzáloghitelek törlesztőrészletei és miért lehetnek ezek havonta akár 20 ezer forinttal kedvezőbbek az itthoniaknál.
Magyarországon a piaci lakáshitelek kamatszintje 6,8% körül alakul, amelyhez 76 ezer forintot meghaladó havi részlet párosul (a 11 legnagyobb hazai bank által kínált legjobb hitelek átlaga). A hazai kamatszint nagyjából 3%ponttal magasabb, mint a vizsgált külföldi országok mutatója, ezért lakáshiteled felvételekor 15-20 ezer forinttal magasabb törlesztőrészlettel kell kalkulálnod német, osztrák vagy szlovák szomszédainkhoz képest. Még a legkedvezőbb esetben is 16 ezer forinttal, azaz több mint 25%-kal kell többet fizetnünk északi szomszédunkhoz képest, ami a teljes futamidő alatt a családnak már közel 4 millió Ft-os többletkiadást jelent!
Nemzetközi összevetésben a kamatfelár mértéke lényegesen nem magasabb, mint Németországban vagy Ausztriában. Összességében a kockázatmentes hozamon felül 3,2-3,8%-ot tesz ki a kamattöbblet értéke, az itthoni 3,6%-hoz képest.
A havi törlesztőrészletben tapasztalt különbség döntő többségért tehát nem az alkalmazott kamatfelár, hanem a sokszorosan magasabb jegybanki alapkamat a felelős. A piaci kamatozású hitelek alapját rendszerint BUBOR, míg az állami kamattámogatással rendelkező hitelek referenciakamatát az állampapírhozamok adják. Mivel mindkét említett referenciakamat mozgása szorosan összefügg a jegybanki alapkamatéval, ezért az alapkamat csökkentése esetén mérséklődhet a havi törlesztőrészletünk, míg növekedése esetén megemelkedhet. Azonban fontos kiemelni, hogy a jegybanki alapkamatot nem változtathatjuk kényünkre-kedvünkre
a sorozatbeli 16. kamatvágás ellenére sem. Az irányadó kamatláb hazánkban a nemzetközi befektetői megítélés miatt nem fog rövid időn belül az Európai Központi Bank 0,25%-os szintjére csökkeni.
Ha kíváncsi vagy a hazánkban elérhető 10 legjobb hitelre, akkor használd az alábbi kalkulátort:
A hitelpiac régiós alakulása
A pénzügyi válságot követően a háztartások hitelállománya (az összes felvett hitel) régiós szinten jelentős eltéréseket mutat. A krízis előtt felépült hitelállomány függvényében több ellentétes tendencia figyelhető meg:
- Az Eurozónában mérsékelt, éves szinten alig több mint 1,5%-os bővülés tapasztalható (ez azonban az elmúlt években tapasztalt gazdasági nehézségek mellett abszolút normálisnak tekinthető).
- A hitelállomány növekedésében az éllovasok között Szlovákia és Lengyelország található, ahol alig néhány év leforgása alatt több mint 40%-kal emelkedett a hitelállomány.
- Ezzel szemben Magyarországon és a Balti államokban komoly mértékben, nagyságrendileg negyedével csökkent a válság előtt túlfújt hitellufi. Idehaza a hitelállomány leépüléséhez jelentősen hozzájárult az igen kedvező árfolyamon elérhető egyszeri végtörlesztési lehetőség is. (Fontos kiemelni, hogy az ábrán jelzett 26%-os csökkenés a nemzetközi összehasonlíthatóság kedvéért nem tartalmazza az árfolyamváltozás hatását. Amennyiben a forint svájci frankkal és euróval szembeni gyengülését nem szűrjük ki, a hitelállomány csökkenése kevesebb, mint 1%!)
A hazai piacon az elmúlt időszakban azonban trendfordulónak lehettünk szemtanúi. Az egyre kecsegtetőbb kamatok hatására megnövekedett a kereslet, ami kellő impulzussal látta el a válság óta vérszegény lakáshitelpiacot, ami így újra növekedésnek indulhat.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.