Az elmúlt hetekben többen kérdezték tőlünk – a tranzakciós illeték emelésének hatására dráguló bankolás következtében -, hogy megkerülhetik-e teljesen a bank használatát, kérhetik-e a fizetésüket készpénzben és teljesíthetnek-e minden fizetést készpénzben. Első ránézésre nyilván lehet a gondolatban „józan paraszti ész”, hogy elkerüljük a 0,3% és 0,6%-os tranzakciós illeték hatását. Jobban megvizsgálva a kérdést, inkább egy kicsit azt érezzük, hogy a „mindent készpénzben fizetek” megközelítés ahhoz hasonlít, mintha a balatoni nyaralásra lovas kocsival indulnánk el az M7-es autópályán.
Kezdjük az elején: ahhoz, hogy készpénzhez jussunk bankszámláról 0,6% tranzakciós illeték terhel minket. Ebből jött az ötlet, hogy kérjük a fizetésünket készpénzben, hiszen erre a munka törvénykönyve lehetőséget ad. Egyeztettünk jogászokkal, kicsit olvasgattunk és az a kép rajzolódott ki, hogy a munkáltató a jelenlegi jogszabály alapján a legtöbb jogi szakember véleménye alapján nem kötelezhető készpénzben történő fizetési juttatásra.
Ugorjunk át az előző ponton és tételezzük fel, hogy sikerül elérnünk; készpénzben kapjuk a fizetésünket és bezárjuk a bankszámlánkat
Miért gondoljuk azt, hogy ez a megközelítés irreális ma, 2013. végén:
1., Magánszemélyek szintjén – ha nincs bankszámlánk:
- biztonsági oldalról nem túl egészséges, ha minden pénzünket készpénzben tartjuk otthon és hordozzuk magunkkal, amikor szükséges
- kamatveszteség: ha nincs bankszámlánk, akkor megtakarításunk után nem fogunk kamatot kapni (ez azt jelenti, hogy ma a megtakarított pénzünkön évente 4%-ot veszítünk, a vásárló értéke a pénzünknek az infláció mértékével csökken)
- sok szolgáltatás (pl. lakásbiztosítás, egyes távközlési szolgáltatások) olcsóbb, ha bankon keresztül csoportos átutalással fizetjük, azaz konkrét veszteségünk is lesz bankszámla hiányában
- nem fogunk tudni egyetlen árut, szolgáltatást sem megrendelni az interneten, miközben a legtöbb kedvező költséggel elérhető szolgáltatást és terméket ma már az interneten tudjuk megszerezni
- álljon itt egy konkrét példa: a legnagyobb hazai kereskedelmi láncnál online rendelés esetén a kiszállított árut kizárólag bankkártyával tudjuk kifizetni az áru átvételekor
- különösen nehéz külföldi utat lebonyolítani bankkártya nélkül
- nem látjuk magunk előtt azt a helyzetet, amikor megvásároljuk az ingatlanunkat és készpénzben az eladó kezébe helyezünk nyolc millió forintot (természetesen lehetséges, de amikor egy évtized munkájának eredményét kell kifizetnünk, akkor nem biztos, hogy a villamoson szeretnénk utazni ezzel az összeggel és reménykedni, hogy nem történik semmi gond…)
- ha nincs bankszámlánk, akkor értelemszerűen hitelünk sem lehet (leszámítva a középkori zálogház intézményét az egyik legdrágább hitellel)
- a legolcsóbb bankszámla havi szinten ma 5-800 Ft között elérhető (ebben már benne van a havi díj, a készpénz felvétel stb…), azaz éves szinten 6-10 ezer Ft-ot takarítunk meg. Az említett költségből le kell vonni a megtakarításunkon elért kamatot (mert ezt nem keressük meg, ha nincs bankszámlánk)
- 350-400 ezer Ft-os megtakarítás esetén éves 4% kamattal számolva minden adó és illeték után az elért kamat meghaladja a legolcsóbb bankszámlák költségét
- a bankmentes élet tudatilag is arra kondicionál, hogy ne legyen megtakarításunk, így csupán egy-két év kérdése, hogy ez mikor jelent majd számunkra hatalmas problémát (megtakarítás nélkül az első váratlan helyzet – munkahely elvesztése, hosszú betegség, valamilyen kár az autónkban… – nagyon kritikus állapotokat idézhet elő)
Nézd meg, hogy hol találod meg magadnak a legolcsóbb bankszámlát:
2., Miért nem éri meg az államnak?
- a tranzakciós illetéket csak olyan pénzforgalomra lehet kivetni, ami érinti a bankrendszert. Ha nincs bankszámla nincs állami bevétel. Ha nincs állami bevétel, akkor azt másból kell pótolni… azaz a túl sikeres tranzakciós illeték megkerülés/optimalizálás oda fog vezetni, hogy új adó érkezik . (Csupán zárójelben jegyezzük meg, hogy augusztus 1-től azért emelkedett a tranzakciós illeték, mert nem teljesült a költségvetés tervezett bevétele.)
- ha a pénzforgalmat a készpénz dominálja, akkor az állam számára a gazdaság nehezebben kontrollálható és nő a fekete gazdaság szerepe, mely a teljes adóbevételt veszélyezteti
És ínyenceknek egy kis történelem
Az első bank jellegű működés nyomait már az ókorban felfedezhetjük, ahol elsősorban mezőgazdasági tevékenység hitelezésében merült ki a tevékenység Asszíriában és Babilóniában. A modern kor bank történelme a 14. századi Itáliáig nyúlik vissza (Firenze, Velence, Genova városaiban működtették gazdag családok). A bankolás nemzetközi terjedése a 17. és 18. században kezdett felgyorsulni és a 20. században pedig már a földkerekség minden pontján megtalálható a bank intézménye.
Kérjük, hogy mondd el véleményedet a Bankmonitorról! Szeretnénk figyelembe venni javaslataidat és kritikáidat, hogy minden pénzügyi kérdésedre megtaláld nálunk a választ. Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 3 darab 5 ezer Ft-os Shopline vásárlási utalványt sorsolunk ki.
