Márciusban derült ki, hogy át kell dolgozni a jelenlegi cafeteriarendszert, azóta pedig már kidolgozták és el is fogadták az új szabályokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezzel a nyugdíjcélú megtakarítások ismét nem járnak jól. Ez pedig nem csak az 1 162 milliárd forintot kezelő pénztárak hozhatja nehéz helyzetbe, de az egész magyar gazdaságot negatívan érintheti.
Idén márciustól már tudni lehet, hogy a jelenlegi cafeteriarendszer a jelenlegi formájában nem maradhat fenn, mivel az EU-s szabályokat sért. A kormány tehát nem tehetett mást, mint villámgyorsan átdolgozta azt. Az új szabályokat már el is fogadták, azok viszont potenciális kárt okozhatnak több fontos szinten is: a nyugdíjasoknak, és az ország finanszírozásának is.
Mi lesz a nyugdíjasokkal?
Az első és legfőbb probléma, hogy az új cafeteria szabályok több ponton is csökkenthetik a lakosság nyugdíjcélú megtakarítás iránti kedvét. Ennek egyik oka, hogy az új szabályozás a munkáltató által eddig fizetett önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket adóját jelentősen megemeli (34,51% helyett 49,98%). Drágább lesz tehát a munkáltatóknak a nyugdíjcélú megtakarítást fizetni, ami nagy eséllyel kisebb megtakarítási befizetéseket jelent majd a dolgozók számára.
De ez még nem minden. A béren kívüli juttatást készpénzben is lehet majd kérni, ami ugyancsak vonzóbb lehet majd sokaknak, mint a nyugdíj-megtakarítás.
Mivel pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak befizetéseinek 40%-át a munkáltatói befizetések alkották eddig, az időskori öngondoskodás egyik fontos forrása csappanhat meg ezzel. Ez egy részről közvetlenül árthat a lakosságnak, hiszen ha a kedvezőtlen demográfiai tendenciák következtében az állami nyugdíj nem lesz elegendő, az öngondoskodás hiánya óriási gondot okozhat. Közvetett hatása azonban az egész magyar gazdaság szintjén káros lehet.
Kíváncsi vagy, mennyit kellene félretenned egy megfelelő nyugdíj-kiegészítésért? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen kiszámolhatod!
Hirdetés
Hirdetés
Az állam fontos hitelezője kerülhet nehéz helyzetbe
Az új szabályok azonban egy kevésbé látványos módon is éreztethetik negatív hatásaikat. Ehhez tudni kell, hogy a nyugdíjpénztárak szerepe nem merül ki a nyugdíjasok bevétel-kiegészítésének biztosításában. A pénztárak ugyanis óriási vagyont, 1 162 milliárd forintot kezelnek, aminek befektetésével a magyar gazdaság fejlődésében is komoly szerepet vállalnak.
Ez a pénz ugyanis nem a pénztárak páncélszekrényeiben pihen: részben különböző vállalatok részvényeibe, kötvényeibe van befektetve (amivel lehetővé teszi azoknak a sikeres működést), legnagyobb része azonban a magyar államnak van kölcsönadva. A nyugdíjpénztárak vagyonának 60%-a, 672 milliárd forint ugyanis állampapírokban van.
Azzal, hogy a nyugdíjpénztárak óriási tételben vásárolnak magyar állampapírokat, komoly részt vállalnak az ország kiadásainak finanszírozásában. Ez azonban mindkét félnek jó, hiszen az állampapírok biztonságosak és hosszú távú befektetések. Vagyis éppen olyanok, mint amire a nyugdíj-megtakarításokhoz szükség van.
Azzal pedig, hogy ezek az intézmények nagy tételben vásárolnak állampapírokat, folyamatos keresletet biztosítanak az államkötvényekre. Csak az érzékeltetés kedvéért: jelenleg az egész magyar forint államadósság 4%-a van a nyugdíjpénztárak birtokában állampapírok formájában. De úgy is mondhatjuk, hogy a pénztárak állampapír állománya magasabb, mint az ország 2024-ben lejáró összes államkötvénye (a jelenlegi állás szerint).
Hogy miért jó, ha az állampapírokra ekkora a kereslet? Azért, mert minél többen akarnak államkötvényt venni, az állam annál olcsóbban jut hitelhez. Több pénze marad tehát az ország kiadásának fedezésére és hazánk fejlesztésére. Az állam emellett 1-1,5 százalékponttal alacsonyabb költségen tud forrást bevonni a pénztáraktól. Így ha a 672 milliárd forintos teljes nyugdíjpénztári állományt nézzük, az állam akár 10 milliárd forintot spórolhatott meg azzal, hogy ezeknek az intézményeknek adta el az értékpapírjait.
Az ország gazdaságának is árt
Ha azonban az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések elkezdenek csökkenni, előbb utóbb eljön az az idő, amikor a nyugdíjasoknak járó pénztári kifizetések meghaladják a befolyó pénz nagyságát, és a pénztárak által kezelt vagyon is elkezd leépülni. Ennek pedig közvetlen következménye lesz, hogy a pénztáraknak nem lesz szükségük annyi állampapírra, mint korábban.
A visszaeső kereslet pedig több ponton is negatívan érintheti a magyar gazdaságot. Először is a csökkenő kereslet miatt előfordulhat, hogy az ország sokkal drágábban tud majd tőkét bevonni, mint korábban.
Másodszor pedig nem csak a szükséges állampapírok, hanem minden más olyan más értékpapír iránti kereslet is vissza fog esni, amit a pénztárak a portfólióikban tartottak. Pedig ezek egy része is hazánkban volt befektetve, itt segítette a gazdasági fejlődést. Ezeknek a pénzeknek a kiesésével ezek a vállalatok is megsínylik a pénztári vagyon visszaesését, ami a visszaeső fogyasztáson és vállalati profitokon keresztül akár az állam adóbevételein is lecsapódhat majd.
Természetesen pontosabb elemzést igényelne a hatások számszerűsítése, de már most is látszik, hogy a cafeteria jelenlegi átalakítása könnyen több kárt okozhat a teljes magyar gazdaság szintjén, mint amennyi hasznot hozhat. De ne feledkezzünk meg a visszaeső nyugdíj-megtakarítások káros hatásairól sem, ami ugyancsak egy nehezen számszerűsíthető tényező, azonban súlyosságát nyilván senkinek nem kell részletezni.
