Itt az új őrület: a bankkártya helyett már a mobil a menő

Kivételes helyzetben érezhetjük magunkat, mert a bankkártyás fizetési újdonságokért nem kell külföldre mennünk, hiszen azokat helybe hozzánk elénk. A múlt hét bejelentése kapcsán a mobiltárca témakörét jártuk körbe, a következőkben bemutatjuk, hogy mi is az igazi technológiai újítás és ez miért lehet számunkra előnyös.

Múlt héten jelentette be a Gránit Bank, hogy új fizetési megoldást vezet be, a Mastercarddal közösen mostantól a digitalizált kártyájukkal mobillal is fizethetünk, csak a kártya helyett a terminálhoz elég közel tartanunk a mobilunkat. Gondoltuk az új attrakció kapcsán összeszedjük, hogy mi is az alapvető újítás az eddig itthon is elérhető mobilfizetéssel szemben.

Nem volt könnyű az indulás az újgenerációs fizetéseknél

A mobilfizetés nem tekint olyan hosszú időre vissza hazánkban, de ez nem nevezhető hungarikumnak, hiszen nemzetközi szinten is viszonylag új technológiáról van szó. Gondoljunk csak bele, hogy az Apple Pay is csak 2014 őszén debütált az Egyesült Államokban. Magyarország élen járt a technológia átvételében, hosszú tesztelési fázist követően 2014 novemberében volt a start, amikor is az OTP kártyájával a Telekom előfizetők elkezdhették használni a mobiltárcájukat (MobilTárca néven) érintésmentes fizetésre.

2015 májusában követte őket a Vodafone, a Vodafone Walletre keresztelt szolgáltatása is lehetővé tette a mobilos fizetést a termináloknál. Érdekes módon a Telenor nem ment el ebbe az irányba, megmaradt a netes fizetések terén, amit saját Telenor Wallet szolgáltatásába 2016 februárjában ültetett át. Utóbbi inkább a rugalmasságot választotta, a könnyített netes fizetés igénybevételéhez az összes hazai mobilszolgáltató ügyfelei csatlakozhattak, és a bank- és hitelkártyák esetén sem volt megkötés.

Vélhetően a visszafogott felfutásnak az volt az oka, hogy meglehetősen körülményesen lehetett csak beindítani a mobilfizetés funkciót, miközben az átlagemberek számára még talán a szimpla PayPass is újdonságként hatott. A kiinduló technológia megkötést tartalmazott, mert szükséges volt hozzá a mobilszolgáltató közreműködése, mert ő adta a biztonsági elemet (security element, SE) a rendszerbe (speciális SIM-kártya). Vagyis nem volt elég, ha OTP-sek voltunk, mellé még egy T-Mobil vagy Vodafone szerződés is kellett.

Nálunk először az a verzió indult el, ami megköveteli, hogy az okostelefonon belül ne csak egy NFC chip legyen, hanem egy külön biztonsági elem is. Nálunk ezt a SIM-kártya töltötte be, de kivitelezhető lett volna különálló chip (ez van az Apple-nél is), de akár egy microSD kártya formájában is. A biztonsági elem feladata, hogy tárolja a mobilon a fizetéshez szükséges információkat (például kártyaadatokat) és a tranzakciónál a valódi kártyaadatokat kicserélje egy bizonyos helyettesítő kódra (tokenre). Így a vásárláskor a kereskedő csak a fizetési kódot kapja meg, az eredeti adatokat nem.

A könnyebb terjeszkedés miatt irány a felhő

Rendszerint nem csak egy úton lehet eljutni a hőn áhított megoldás felé, és ebben az esetben sem volt ez másként. Többek között a Google is viszonylag korán felismerte, hogy ha a saját fizetési megoldásával akar előrukkolni, akkor alternatív utat kell választania, ami gördülékenyebbé teszi a folyamatokat. Az új technológiának az a felismerés ágyazott meg, hogy miért vesződjünk külön biztonsági elemmel (egy külön telefonba szükségszerűen beépítendő hardverrel), és miért kellene egy mobilszolgáltatót is bevonni a rendszerbe, ha ezt enélkül is meg lehet oldani.

Az új technológia a HCE (host card emulation) nevet kapta, amit elég nehéz lenne magyarra lefordítani. Lényegét tekintve arról van szó, hogy a kártyaadatok tárolását és titkosítást nem kell egy külön SIM-kártyán megtenni a mobilon belül, elegendő, ha ez a felhő (internet) segítségével történik. Kellő technikai háttérrel biztonságos és működőképes modellt sikerült felépíteni, ami az Android Pay 2015 szeptemberi indulásához is hozzájárult (saját mobiltárcáját hasonló időpontban élesítette az Royal Bank of Canada is, ami a tengerentúlon az első volt banki környezetben).

A hosszú bevezető után el is érkeztünk a Gránit Pay-hez, mert éppen ez utóbbi innováció az, ami csütörtökön megérkezik hozzánk is. Gyors beszámolójukban nem véletlenül emelték ki, hogy külön SIM-kártyára nem lesz szükség, márpedig az elterjedést nagyon megkönnyíti, ha külön a mobilszolgáltatóval nem kell egyeztetni a kérdésben. Az egyszerűség éppen az a tulajdonság, ami segítheti az átállást és ráveheti az embereket, hogy PayPass kártyájuk mellett a mobiltárcájukat is használják.

Meglátjuk, hogy ki kerül ki győztesen

Egyelőre nincs vetélytársa az új fizetési megoldásnak, hiszen az OTP Bank honlapja szerint a bank Mobil PayPass kártyája átmenetileg nem érhető el, márpedig a T-Mobil és a Vodafone mobiltárcája mögött ez a kártya áll. Persze, akinek már van a kártyája, az minden további nélkül élhet a mobilfizetéssel.

A másik oldalról kevés információ van arról, hogy nálunk mikor indul el a nagy okostelefon gyártók fizetési megoldása (Apple Pay, Samsung Pay) vagy esetlegesen az Android Pay. Ez jelenthetne nagyobb versenyt, hiszen megteremtené a lehetőségét, hogy kellően sok bank részvétele esetén banktól függetlenül fizethessünk a mobilunkkal. De itt még csak a sötétben tapogatózunk.

Ne szaladjunk azért ennyire előre, a piaci szereplők is arra várnak, hogy miként debütál a friss mobiltárca. Az egyszerűség és könnyű elérés adott, viszont a puding próbája az evés, vagyis a mindennapi használat során derül majd ki, hogy miként teljesít az újgenerációs fizetés. Nem árt tudni, hogy külföldön sem volt zökkenőmentes az indulás, tehát kezdetben még becsúszhatnak apróbb hibák. De jók az előjelek, hiszen a termináloknak már bő 55%-a támogatja az érintésmentes fizetést, és mint megtudtuk, internet elérés nélkül is tudunk majd fizetni a terminálnál.

Be kell vallanunk, hogy minket is annyira felcsigázott az új lehetőség, hogy hamarosan jelentkezünk egy összeállítással, amelyben már a gyakorlati tapasztalatokról is be tudunk számolni.