A népesség-előrejelzések nem sok jót sejtetnek sem hazánk, sem a világ fejlett országai számára. A becslések alapján ugyanis a munkaképes korú népesség száma drasztikus csökkenés elé néz. 2050-re az európai országok zömében duplájára is nőhet a 65 év fölötti népesség aránya, ráadásul hazánk a legveszélyeztetettebb országok közé tartozik. Az persze jó hír, hogy egyre tovább élünk, de az is biztos, hogy a nyugdíjkilátásaink is jelentősen romlanak. Nem marad más hátra, mint az előtakarékosság a nyugdíjra.
Valószínűleg a legtöbben arról álmodunk, hogy a nyugdíjas éveink nyugalomban teljenek és a hosszú munkával töltött évek után ne kelljen szűkölködnünk. Sokan még csak nagy lábon sem szeretnénk élni, de azért a kereső éveik alatt megszokott életszínvonalnál azért nem adnák lejjebb. A kérésünk viszont nem valószínű, hogy meghallgattatásra talál, ha legalábbis a számokat nézzük, mert a növekvő számú nyugdíjasra egyre kevesebb aktív korú dolgozó jut.
Ilyen feltételek között nyilvánvaló, hogy tennünk kell valamit, ugyanis csodát az állami nyugdíjrendszertől már nem várhatjuk. Ha nyugdíjas éveink alatt nem szeretnénk anyagi problémákkal küzdeni, még munkával töltött éveink során szükséges valamekkora összeget félretenni, hiszen ez az összeg nagyon jól fog még jönni időskorunkban.
Kíváncsi vagy mennyi pénzt tudsz összegyűjteni nyugdíjba vonulásodig? Kalkulátorunk megmutat számodra mindent.
Hirdetés
Hirdetés
2050-re a világon tíz emberből egy nyugdíjas lesz
Arról már mindenki hallhatott, hogy a világ országainak lakossága rohamos léptékben öregszik, ráadásul a tendencia lassulására sem lehet számítani. Becslések szerint a ma élő közel 7,5 milliárd emberből már 600 millió 65 év fölötti van, és az elkövetkező években még inkább csökkenni fog az aktív korúnak számító népesség aránya. 2050-re az előrejelzések szerint világszerte már közel 1,5 milliárdra nő a nyugdíjasok száma, ami a világ teljes népességének 16 százalékát jelenti.
Az OECD adatai alapján összegyűjtöttük, melyek azok az országok, ahol az elöregedő társadalom a legnagyobb problémát fogja jelenteni az elkövetkező évtizedekben. Az adatbázis 47 országra terjedt ki, ebből azt a 20 országot vettük ki, amelynél az elöregedés mértéke a legnagyobb.
A táblázatból jól látható, hogy természetesen a fejlett országok vannak leginkább veszélyben, mivel ezekben az országokban már manapság is igen nagy a 65 év fölöttiek aránya. Az sem okoz nagy meglepetést, hogy Japán a lista első helyén foglal helyet, hiszen ott köztudottan magas a várható élettartam. Az már annál inkább elgondolkodtató, hogy a 20 leginkább öregedő ország listájára számos európai ország is felkerült. Például az olaszoknál és németeknél már ma is meghaladja a 20 százalékot a 65 évesnél idősebbek aránya a társadalmon belül, de 2050-re még inkább felgyorsul a folyamat.
A becslések alapján azt várhatjuk, hogy nagyon drámai változások fognak végbemenni, számos európai országban a 30 százalékot is bőven túl fogja szárnyalni a 65 évnél idősebb lakosok aránya. Ez pedig azért jelent nagyon nagy gondot, mivel nem lesznek elegen azok, akiknek a befizetéseiből a nyugdíjakat ki lehetne fizetni, hiszen egyre többen tartoznak majd a nyugdíjasok táborához.
Hazánkban is drámai mértékben öregszik a népesség
Ami számunkra lehangoló, hogy hazánk is feltűnik a 20-as listán. Az előrejelzések szerint nálunk is közel a duplájára fog növekedni a nyugdíjas korúak aránya. Míg 2015-ben 18 százalék volt a 65 évnél idősebbek aránya, addig 2050-re már a 28 százalékot is elérheti ez az arány. Másként megfogalmazva ez azt jelenti, hogy míg 2015-ben egy nyugdíjasra majdnem négy aktív korú lakos jutott, addig 2050-re ez az arány már kettőre fog csökkeni. Ráadásul az aktív korú lakosok számából nem derül, ki hogy ki az, aki ténylegesen dolgozik és fizet járulékot, így ha ezt bevesszük a képletbe még alacsonyabb arányt kapunk.
Az állami nyugdíjrendszer is várhatóan csak 2035-ig fog fennakadásmentesen működni, ezután pedig csak a mainál arányaiban kisebb lehet az időskori járandóság. Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy aki még az elkövetkező egy-két évtizedben megy nyugdíjba, az sokkal szerencsésebb helyzetben van, mint az, aki pályakezdő vagy nem régen állt munkába.
Ugyan az említett dátumok most még igen távolinak tűnnek, de a nyugdíjcsökkenés elkerülhetetlenül be fog következni a kedvezőtlen demográfiai változások következtében. Ha nem tervezünk előre és teszünk félre havonta valamekkora összeget, akkor elképzelhető, hogy a nyugdíjba vonulásunk előtti kereset csupán 60 százalékra számíthatunk majd nyugdíjasként.
Nincs mese, nekünk is el kell kezdenünk takarékoskodni
Az öngondoskodás egyre fontosabbá fog válni a jövőben, de már manapság is egyre többen határozzák el magukat és takarékoskodnak időskorukra. Tisztán látszik, hogy az államtól nem várhatjuk a probléma megoldását, így nekünk kell a tettek mezejére lépni, ha nyugdíjunkat legalább a kereső éveink alatt megszokott átlagos szintre akarjuk kiegészíteni.
A takarékoskodást minél hamarabb célszerű elkezdenünk, hiszen ilyenkor még havonta kisebb összeg bevállalásával is komoly összeget gyűjthetünk össze. Időben eszmélve még egy havi 5000 forintos megtakarítás révén is nagyot lendíthetünk a nyugdíjunkon, de ha sokáig halogatjuk a döntést, havi 30 ezret is rá kell majd szánnunk.
Ráadásul vannak kifejezetten olyan termékek, amelyek arra szolgálnak, hogy nyugdíjcélra takarékoskodjunk általuk. Ezek közül is kiemelkedik az önkéntes nyugdíjpénztár, hiszen egyszerűsége és olcsósága jó lehetőséget nyújt az időskori takarékoskodásra. Az pedig még egy további jó hír, hogy az állam sem hagy cserben minket, a befizetéseinket 20 százalékos támogatással is honorálja.
