Az ingatlanláz már évek óta tart hazánkban, ami meglátszik a rohamosan szaporodó építkezések számában, de az egekbe szökő ingatlanárakban is. Sokan ma már befektetési céllal vásárolnak ingatlant, hiszen az alacsony betéti kamatok mellett jó alternatívának tűnik egy ingatlan vásárlására fordítani a megtakarításunkat. Ugyanakkor egyre többen gondolkodnak nyaralóvásárláson is, legyen szó saját használatról, vagy kiadási célú hasznosításról. Mivel egy ilyen ingatlan több szempontból is különleges lehet, áttekintettük mire szükséges leginkább figyelnünk.
Az ingatlanpiac felpörgésével az üdülőingatlanokra is egyre nagyobb a kereslet, amit jól mutat, hogy a nyaralók árai is drámai emelkedésen vannak túl. A népszerűbb üdülőterületeken (például a Balatonnál, a Velencei tónál, Budapest környékén) az elmúlt egy év során akár 40%-kal is emelkedtek az árak, így már a 286 ezer forintot is elérve négyzetméterenként. Ráadásul a szezon kezdetével és az eladó ingatlanok számának csökkenésével még az áremelkedés is egyre nagyobb lendületet vehet.
Mivel sokaknak vonzó célpont lehet az üdülővásárlás, összeszedtük a fontosabb tudnivalókat, legyen szó hitelről vagy egyéb szóba jöhető megoldásról.
Hirdetés
Hirdetés
Figyeljünk oda a tulajdoni lapra
Mielőtt saját nyaraló vásárlásába fognánk, mindenképp át kell gondolni annak a pénzügyi vonzatát. Az ingatlan vásárlása során nemcsak a vételárat kell megtérítenünk, hanem számolnunk kell az olyan költségekkel is, mint a nyilvántartásba bejegyzés, illetékfizetés, szerződéskötési költségek (például ügyvédi díj, tulajdoni lap) vagy egy hitel esetében az egyéb járulékos fizetnivalók is felmerülhetnek.
Arra mindig fokozattan figyelnünk kell, hogy a kiszemelt ingatlan tulajdoni lapján milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel találkozunk. Elképzelhető, hogy a kiszemelt nyaraló a tulajdoni lap szerint is egy lakóház (lakás, családi ház), így ekkor kevesebb akadállyal találkozhatunk. Viszont ha a besorolás alapján üdülőről, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az már alapjaiban határozza meg a mozgásterünket például hitelnél, vagy egy lakástakaréknál.
Az övezeti besorolás (üdülőövezet, zártkert) azért is lehet meghatározó például egy hétvégi háznál, üdülőnél, mert ez alapvetően meghatározza a beépíthetőség fokát, és így azt, hogy bővíthető-e az ingatlan, vagy fejleszthető-e a közművesítettség.
Nézd meg, hogy saját igényeidhez melyik lakástakarék illik!
Ilyen költségeink merülnek fel, ha nyaralót adnánk, vennénk
Ha vásároltunk már ingatlant, minden bizonnyal találkoztunk az ingatlanvásárlási illetékkel. A jelenlegi szabályozás értelmében bármilyen ingatlan szerzéséről legyen is szó, az egységesen 4%-os mértékű illetéket minden esetben szükséges megfizetnünk. Például egy 10 milliós ingatlan esetében 400 ezer forintot kell illetékként az adóhatósághoz befizetnünk.
Ha éppen eladnánk az üdülőingatlanunk, akkor mindenképpen a 15%-os szja-t kell megfizetnünk, de értelemszerűen ilyenkor illetékfizetési kötelezettségünk nincsen. Az adóalapunk mértéke pedig a szerzési ár és a magasabb eladási ár különbözetétől függ, illetve attól, hogy hány éve volt a birtokunkban az ingatlan.
Ettől az évtől lényegesen enyhültek az üdülőkre vonatkozó adózási szabályok. Míg korábban legalább 15 évig a tulajdonunkba kellett lennie a nem lakás céljára szolgáló ingatlannak (üdülő, termőföld), addig 2017 elejétől egységesen 5 évet követel meg a törvény ahhoz, hogy adómentesen adhassuk el az ingatlanunk. Ha 5 éven belül értékesítenénk a megvásárolt egyéb ingatlant, akkor a nyereségünk sávosan változó adóalapja után fizetni kell 15%-ot.
Ezt tartsuk szem előtt, ha hitelben gondolkozunk
Az is elképzelhető, hogy a nyaralóvásárlást lakáshitelből bonyolítjuk le. Mindenképpen érdemes azonban tájékozódni mielőtt belevágunk, mert a besorolástól függően nem minden bank finanszírozza meg a nyaralót. A legfontosabb, hogy a tulajdoni lapon mi szerepel, illetve a megvásárolt ingatlannak lakhatónak kell lennie, vagyis rendelkeznie kell szobával, fürdőszobával, konyhával, állandó fűtéssel.
Arra fel kell készülnünk, hogy a finanszírozási arány kevesebb lehet, mint egy lakóingatlannál, hüvelykujjszabályként 40-60%-os aránnyal lehet számolni. Tehát nekünk ilyenkor nagyobb önerővel kell rendelkeznünk, mintha egy átlagos ingatlant vásárolnánk meg.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy a bankoknál ezek a hitelek általában szigorúbb elbírálás alá esnek, így egy átlagos lakáshitel kamatánál 1-1,5%-kal magasabb kamatot is felszámolhatnak. Ugyanakkor az is lehet, hogy a tulajdonlapi minősítése miatt hitelt sem tudunk felvenni az ingatlanra (például gazdasági épület).
Más a helyzet, ha úgy veszünk fel hitelt, hogy a tulajdoni lap szerint is lakóházról van szó. Természetesen ebben az esetben is megfelelő fedezetet kell, hogy jelentsen a lakás és nekünk is megfelelő jövedelemi háttérrel kell rendelkeznünk.
Állami támogatásból vennénk nyaralót?
Rendkívül népszerű megtakarítási forma ma a lakástakarékpénztár, hiszen lakáscélunkra a befizetéseinket az állam 30%-os támogatással is megtoldja. Azzal számolni kell, hogy a lakástakarék csak akkor használható fel ingatlanvásárlásra, ha a tulajdoni lap alapján lakásról, családi házról, tanyáról van szó. Éppen ezért üdülő, hétvégi ház vásárlásába nem lehet beforgatni a lakástakarékban halmozódó összeget.
