Nem olyan egyértelmű, hogy mi a különbség a befektetők és a spekulánsok között. A spekulációt hajlamosak vagyunk kapásból elítélni, ugyanakkor koránt sem ilyen egyértelmű a kép. Az Alapblog írásában éppen a spekuláció témakörét járja körül, ráadásul tárgyalja a híres spekuláns, Soros György esetét is az angol fonttal.
Sokszor előítéletesen viszonyulunk, ha befektetéseknél a spekulálásról esik szó. Lelki szemeink előtt kénytelenül is az jelenhet meg, hogy ezek a szereplők kárt okoznak a gazdaságban, esetleg eleve azért fektetnek be vagy vonulnak ki az adott országból, mert annak romlását akarják.
Azonban erről nincs szó, amit Zsiday Viktor befektetési szakember is rendkívül találóan közelít meg. A spekulánsokat is ugyanúgy a várakozásaik mozgatják, és mindösszesen ott igyekeznek befektetni, ahol a lehető legnagyobb hozamra tehetnek szert. Ugyanakkor a gazdaság olajozott működése szempontjából kívánatos is a spekulánsok működése, hiszen egyrészről megteremtik a kellő likviditást, másrészről pedig tevékenységük figyelmeztet arra, ha rossz irányban haladnak a folyamatok.
Ebből kifolyólag Soros György sokat emlegetett 1992-es angliai tevékenységét sem lehet egyértelműen elítélni – hívja fel a figyelmet Zsiday Viktor. A híres spekuláns egy olyan időszakban fogadott az angol fizetőeszköz ellen, amikor a lehangoló gazdaság folyamatokból kiindulva már nagyon is indokolt volt a változás. Miután a britek ténylegesen reagáltak a problémára a gazdaság újból növekedési pályára került, és még versenyképesebbé is tudott válni az ország. A részletekről bővebben is olvashatunk az Alapblog „A gonosz spekulánsok és a jó befektetők” című írásában.
