Érdekes ábrát tett közzé a jegybank, megírták ugyanis, hogy az életbiztosítások mögött pontosan milyen befektetések vannak. Mindebből az derül ki, hogy a biztosítások a két véglet között mozognak. A unit-linked túlságosan is kockázatos a mi döntésünk miatt, míg egy hagyományos kockázati biztosítás óvatos, de nem is tud más lenni. Az arany középutat nehéz megtalálni, pedig van ilyen, csak azt máshol kell keresni.
Van olyan eset, amikor elengedhetetlen, hogy legyen egy életbiztosításod, például, ha a családod jövőjét szeretnéd bebiztosítani. De például befektetésre szerintünk van olcsóbb megoldás, az önkéntes nyugdíjpénztár. Bárhogyan is válassz, akkor is valamilyen befektetés lesz a biztosítás mögött, ezt viszont a bonyolult rendszerben nem mindig lehet átlátni. Egy érdekes ábrát találtunk a jegybank friss kockázati jelentésében, amit be is mutatunk, mert sok tanulságot hordoz magában.
Tavaly év végi adat alapján 2,6 millió darab életbiztosítási szerződés volt, és a következőképpen néztek ki a befektetéseik. Az összes pénz közel 60%-át magyar kötvények tették ki, ha ehhez hozzáadjuk a többi kötvényt is, akkor úgy alakult, hogy 71% a kötvénypiactól függött.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar kötvényekben sok lehetőség most nincs. A biztosítók nem tudnak vásárolni a lakossági állampapírokból, amelyek nagyon jól hoznak. Ők a mindenki által megvásárolható papírokat veszik, amelyek 0,05%-3,61% között hoznak most éves alapon lejárattól függően.
A portfóliók negyede részvényben van, amelyek nagyon szépen muzsikáltak az utóbbi években. Különösen akkor voltál szerencsés, ha a magyar tőzsdén próbáltál szerencsét, de a nemzetközi részvények is sokat javítottak az összesített teljesítményen.
Ez viszont csak az átlag, és óriási különbség van, hogy mire esett a választásod. A 2,6 millió szerződésből 1,1 millió befektetési egységhez kötött vagyis unit-linked biztosítás volt. Itt te választhatod meg, hogy milyen befektetési portfólió jöjjön össze.
Láthatóan az emberek elég kockázatos irányba mentek el, hiszen 40% körül van a részvények aránya. Ez két következménnyel jár: egyrészt emelték az elérhető hozamot, másrészt viszont a költségek is nagyobb mértékben emelkedtek. Most éppen jól jött ki a lépés, de emlékezhetsz a 2008-as zuhanásokra, melyekhez hasonló bármikor bekövetkezhet.
Sokan vannak, akik hagyományos kockázati- vagy éppen vegyes életbiztosítást kötöttek. Ez utóbbi esetben nincs választási lehetőségünk, a biztosító dönti el, hogy mibe is fekteti be a pénzünket. A jogszabályoknak való megfelelés miatt döntő többségében magyar állampapírokat vesznek.
Vagyis, ha gondolkoznál hasonlón, akkor gondold meg, hogy melyik irányba mész el. A hagyományos életbiztosításoknál a túlzott állampapír kitettség megbosszulhatja magát, és várhatóan csak alacsonyabb hozamot tesz lehetővé. De a másik véglet sem feltétlenül jó, amikor elmész nagyon kockázatos irányba.
Persze, vannak kivételek, mert több évtizedre előre tervezve a kockázatosabb irány a kifizetődő tapasztalatok szerint. Nem véletlen, hogy például az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is 56% a magyar kötvények aránya, a többi főként részvényben áll. Egy kiegyensúlyozott portfólióval két legyet üthetsz egy csapásra: a magasabb hozamból is részesedhetsz, de ha baj van, akkor kevésbé fog a számlád egyenlege visszaesni.
A következő kalkulátorral azt is megnézheted, mennyivel egészítheted ki a nyugdíjad!
