Mit lehet tenni abban az esetben, ha a szép haszonnal kecsegtető beruházási ötletünk megvalósításához nincs elegendő saját tőkénk a hitel felvételhez? … esetleg a bank teljes mértékben idegenkedik a projekt meghitelezésétől? Milyen esetekben jöhet szóba a kockázati tőke bevonás? Mikor jelenthet megoldást a banki hitel és a kockázati tőke igénybevételének kombinációja? A két forrsás sikeres együttes igénybevételének előkészítéséhez számos fontos szempontot szem előtt kell tartania az öteltgazdának. A legfontosabbakra szeretnénk felhívni most a figyelmet.
Önerő kiegészítés hitel mellé
Banki hitelhez szükséges önerő mértéke több tényező függvénye. Általánosságban a 20%-os önerőelvárással számolhatunk, ez azonban 10% és 30 % között is mozoghat, attól függően, hogy mennyire kockázatosnak ítéli meg a bank a projektet, milyen biztosítéki elemekkel tudjuk (vagy nem tudjuk) megtámogatni a hitelt.
Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló saját forrásunk nem elegendő önerőként a hiteligénylésnél, a nagyobb volumenű beruházások esetében a kockázati tőkealap bevonása megoldást jelenthet. A kockázati tőkealapok jórészt 100 millió forint feletti befektetési volumennel foglalkoznak, így ha beruházásunk nagysága meghaladja az 600-700 millió forintos volument, ötletünkkel bátran gondolkozhatunk kockázati tőke bevonásban is.
Amennyiben a kockázati tőke bevonás mellett döntünk, nagyon fontos, hogy előbb a kiválasztott tőkealappal kell eljutnunk legalább egy elvi megállapodás szintjére ahhoz, hogy a bank érdemben tudjon foglalkozni hiteligényünkkel.
A hitel és a kockázati tőke egyidejű igénybevételénél elengedhetetlen a futamidők egyeztetése. Alapvető banki elvárás, hogy a hitel teljes törlesztése előtt a kockázati tőke nem szállhat ki a beruházásból. A felvett hitel futamideje tehát nem lehet hosszabb, mint a kockázati tőkealap futamideje. A kockázati tőkealapok jellemző futamideje 8-10 év. A beruházásnak tehát ebben az időintervallumban kell tudnia kitermelni a felvett hitel tőke- és kamatfizetési terhét.
A futamidő végén amennyiben a kockázati tőketársaságot mi magunk szeretnénk kivásárolni, sikeres beruházás esetén jó eséllyel gondolkozhatunk egy újabb hitelfelvételben is, hiszen a beruházás már bizonyított.
Hirdetés
Hirdetés
Banki szempontok szerint nem vagyunk hitelezhetőek
Azokról az esetekről most nem beszélünk, amikor a hitelképesség olyan kockázati tényezők miatt bukik meg a bankoknál, mint a korábbi vállalkozás felszámolása, magánszemélyként vagy a vállalkozásban fennálló adó-, vagy lejárt hiteltartozás és az ehhez hasonló kvázi KO kritériumok. Ezek a kockázati tőkebefektetők szemében is kizáró feltételnek minősülnek. A fedhetetlen múlt és a magabiztos hozzáállás a kockázati tőkeigénynél is elengedhetetlen.
A klasszikusan kizárólag kockázati tőke bevonással megvalósítható beruházások esetében bizonyos kockázatviselési szabályok miatt a bank nem tudja vagy akarja az ügyletet finanszírozni. A kockázati tőkebefektetők számára azonban kezelhetőek lehetnek az adott tényezők, sőt vonzó is lehet a beruházás. Ez a helyzet állhat fenn, például ha
- a tervezett projekt banki érdeklődési körön kívüli – jó példa erre a vidéki szálloda beruházás. Kezd ugyan visszaállni a bankok bizalma és bátorsága a válságot követően, Budapest és a balatoni régión kívül eső lokációtól azonban még mindig nagy az idegenkedés. Számos vidéki példa mutatja azonban, hogy vidéken és a Balatonon kívül is működnek sikeres és a tulajdonok számára jövedelmező szállodák, így a nyitottság a tőkealapok részéről nem meglepő.
- a tulajdonosok nem rendelkeznek megfelelő gazdasági múlttal, illetve tulajdonosként is újak vagyunk az adott beruházási területen, netán egy új, a bankok és a piac számára még ismeretlen ötletet szeretnénk megvalósítani, a kockázati tőke alap viszont hisz a beruházás sikerességében. Jellemző esetek az IT típusú fejlesztési beruházások. Nem véletlen, hogy a kockázati tőkealapok portfóliójának jelentős hányadát az ilyen típusú beruházások teszik ki itthon, de ez igaz más országokra is.
A kockázati tőkebevonásról néhány fontos szempontja
- Az alapítók számára a részesedési arányok optimális meghatározása esszenciális kérdés, hiszen alapvetően meghatározza az osztalék (és esetleg cégértékesítés) révén realizált megtérülésüket.
- Az alapító tulajdonosok hozzájárulása általában érdemi mértékben meghaladja a tőkéstárs hozzájárulását (gondoljunk csak az üzleti koncepció és terv kidolgozására, a beruházás, majd az operáció menedzselése, személyes felelősség vállalásokra az esetleges hitelhez kapcsolódóan stb…), melyből adódóan
- a tőke hozzájárulás mértéke a nem kell, hogy egyenlő legyen a tulajdonrész átadásának mértékével. Egy 65-70%-os tőke hozzájárulás esetén 20-25%-nál nagyobb tulajdonrész átadása nem javasolt (a tulajdonosi részesedések tőke hozzájárulástól történő eltérítésére számos piaci minta rendelkezésre áll)
- az új külső tulajdonos (kockázati tőkealap) és hitel kombinációjában megvalósított finanszírozás esetén a tőkéstárs pozíciója értelemszerűen alárendelt a bankhitellel szemben.
És a legfontosabb segítség
Fentiek ismeretében sem egyszerű a kockázati tőkével kísért a hitel megszervezése. A megoldást a Bankmonitor nyújthatja (ebben az esetben is). Több mint 10 milliárd Ft értékben segítettük hitelhez a hazai cégtulajdonosokat. Amennyiben szeretnél érdemben tájékozódni, írd meg röviden hiteligényedet és elérhetőségedet a csanyi@bankmonitor.hu mail címre és Csányi Franciska kollégánk válaszokat és megoldást ad számodra is.