Az elmúlt évben a becslések szerint 7% körüli volt az ingatlanárak emelkedése, de a jegybank szakértői szerint a 10% fölött drágulás is reális. A lakáspiac alakulása nagyon sokakat érdekel, így vélhetően az is, hogy az emelkedés a következő esztendőben is folytatódhat-e. Az biztos, hogy könnyen találni olyan tényezőket, amelyek a jövőben is tovább hajtják a piacot, de összességében az áremelkedés mérséklődésére számíthatunk.
Mi történt idén?
Az elmúlt években gyakorlatilag minden az ingatlanpiac körül forgott, ez alól természetesen a 2017-es év sem volt kivétel. A keresleti oldal hatásai, mint a bérnövekedés, az alacsony kamatok, az olcsó hitelek és az állami támogatások az idei évben is segítették a piacot. Ugyanakkor a másik oldalról a kínálati szempontok is egyre hangsúlyosabbak lettek. Egyértelműen az új építésű lakásprojektek húzták maguk után a piacot, és nem feledkezhetünk el az idei évben csúcsosodó munkaerőhiányról, vagy az alapanyagköltségek drágulásáról sem, melyek feljebb hajtották a kivitelezési költségeket. Végső soron pedig az ingatlanárakat.
Az ingatlanárak növekedése ugyan szemmel látható, de a szakértők megosztottak afelől, hogy mekkora volt a tényleges növekedés. A jegybank elemzői szerint országos átlagban 15%-os ingatlanár emelkedés jött össze 2016 júniusa és 2017 júniusa között, ugyanakkor más piaci szereplők 7-8%-ra teszik a teljes évre vonatkozó növekedést.
Sokan már lakáspiaci buborékról beszélnek, ugyanakkor a 2017-es év alapján semmiképpen sem mondhatnánk azt, hogy túlárazott lenne a piac. Persze az ingatlanárak emelkedése elsősorban a fővárosra koncentrálódott, ahol a legtöbb új építésű projekt is megtalálható. Itt az átlagos négyzetméterár bőven meghaladja az 500 ezer Ft-ot, és valóban megfizethetetlenné válik a piac, az országos átlag pedig 300 ezer Ft körül van. Ugyanakkor idén olyan nagyvárosban, megyeszékhelyen is érdemben megindultak az árak, ahol az előző években még alig volt mozgás.
Hirdetés
Hirdetés
Mi várható jövőre?
Nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni arról, hogy mi várható a következő esztendőben, ugyanakkor a látható folyamatok alapján némileg mérséklődhet az árak növekedésének üteme. Ugyanakkor több olyan dolgot látunk, ami továbbra is segíti az ingatlanpiacot, de olyanokat is, ami miatt a mögöttes tartalékok hamarosan kifogyhatnak.
- A bérek növekedése és az olcsó hitelek korszaka továbbra is kitart. A gazdasági klíma továbbra sem jelent majd gátat lakáspiac számára, hiszen az előrejelzések szerint a bérek mintegy 8-10%-kal nőhetnek jövőre. Illetve a lakáshiteleknél is maradnak a kedvező feltételek, és várhatóan a CSOK-ot is sokan fogják kihasználni a lakáscéljukhoz.
- Folyamatosan kiegyenlítődnek az ingatlanpiaci viszonyok. Miután az elmúlt években a befektetési- és saját célú ingatlanvásárlók száma is nagyon magas volt, az árak folyamatosan nőttek. Ugyanakkor azt már az ide évben is láttuk, hogy a használt ingatlanok terén megállt az árnövekedés. Ráadásul a következő évben már az új építésű kínálat is felzárkózik, legalábbis a lakásépítési engedélyek és átadások jelentősen növekvő számából erre lehet következtetni. Ez pedig az árak emelkedésének gátat vethet.
- Megérkezik az új építésű projektek következő üteme. Valószínűleg az áremelkedést jövőre is az új építésű lakások viszik majd a hátukon. Az újlakás kínálat zömét adó fővárosban az idei 3,2 ezer projekt után jövőre 7,7 ezer új lakást adhatnak át, de az ország több nagyvárosában is jelentős számban várhatók átadások.
- Közeleg a kedvezményes áfa kivezetésének időpontja. Az előzetes tervek szerint 2019 végéig még 5 százalékos áfát fizetnek a lakásépítők, de arról még konkrét információ nincs mi lesz ezután. Valószínűleg csúcsra járatják jövőre az építkezéseket, ennek ellenére sok átadás 2020 utánra csúszhat. Ennek eredménye, hogy sokan előrehozzák a lakásvásárlást félve az emelkedő áraktól.
- További szakadás várható az egyes régiók között. Ugyan eddig is jelentős különbségek voltak a főváros és a vidék között, az új építésű projektek hiányában nőhetnek az árak közti különbségek.
- Csökkennek a lakáskiadás terhei. Jövőre mind a rövid és hosszú távon ingatlankiadásban gondolkozók jól járhatnak, ugyanis csökken az őket terhelő adó. A szállásadók esetében a tételes átalányadó jön majd be 2018-tól, így szobánként 38 400 forint lesz a fizetendő adó. Az 1 millió forint fölött bérbeadás esetén pedig majd nem kell megfizetni a 14%-os eho-t, csak a 15%-os szja-t.
Keress rá a legjobb lakáshitelekre a következő kalkulátorral!