Mivel nagyon nagy a lakosság érdeklődése például a Bitcoin iránt, Amerikában több alapkezelő is ki szeretne jönni a kriptodevizákból profitáló alappal. A kinti tőzsdefelügyelet viszont rendre elutasította ezeket a kéréseket, mert túl sok a megválaszolatlan kérdés. Vélhetően itthon is sokakat érintő témáról van szó, ezért a január 30-i rendezvényünkön kiderítjük, mi is a helyzet Magyarországon.
Amennyiben érdekelnek a befektetések és a Bitcoin, akkor gyere el a soron következő befektetetési szemináriumunkra!
Mint azt megírtuk, tavaly a legjobban teljesítő tőzsdén kereskedett alap (ETF) alaposan benne volt a Bitcoin ralijában is. De ezek az alapok csak belekóstolhattak a kriptodevizák világába, hiszen a befektetési politikájukba érintőlegesen belefértek ezek a nagyon kockázatos befektetések is.
De amennyire megnőtt az érdeklődés a lakosság részéről, olyan gyorsan megszületett az ötlet az alapkezelőknél külföldön. Mi lenne, ha úgy igazán belecsapnának a lecsóba, és teljes egészében a kriptodevizák meneteléséből profitáló alapokat indítanának? Már 2017. márciusában próbálkoztak, de igazán az év végén került sor a nagyobb nyitási rohamra, például legalább egy tucat ETF és két hagyományos alapot akartak kriptodevizákra célozva elindítani.
Teljesen érthető a nagy roham, és sokan arra számítottak, hogy Amerikában minden esély meglesz, hogy ezek az alapok el is indulhassanak (hagyományos alapokról és ETF-ekről is szó van). Igen ám, de az ottani tőzsdefelügyelet, a SEC megálljt parancsolt és egyelőre nem engedte, hogy ezek az alapok útjára induljanak.
Tévedés ne essék, vannak olyan nagyon kockázatos és kifejezetten vagyonos magánbefektetőknek szóló alapok (hedge fundok), melyek játékszerévé váltak a kriptodevizák, de a szélesebb lakossági ügyfelek ebből nem tudnak vásárolni.
A tőzsdefelügyelet egy elég hosszú levelet tett közzé, melyben leírják, hogy a kérelmezők számára miért is nem engedélyezik per pillanat az indulást. A lényeg az, hogy sokkal hosszabb a felügyelet kérdéslistája, mint amire választ kapott volna a piaci szereplőktől. És mint írták, számos jelentős befektető-védelmi kérdésre kell megnyugtató választ adni és majd ha ez megtörténik, utána elindulhatnak az alapok is.
Nem lesz egyszerű az alapkezelők dolga, ha valahogy át akarják vinni az akaratukat, hiszen a tőzsdefelügyelet szerint súlyos kérdések jöttek elő, például az elérhető információk, a kereskedés és az értékeltség átláthatósága sem biztosított.
Igazán érthető, hogy a felügyelet nem adja áldását olyan alapokra, ahol nem megoldott kétséget kizáróan a mögöttes eszköz beértékelhetősége. Valóban, van több tőzsde is, ahol jegyeznek árat, de annak megbízhatósága, változékonysága nagyon megnehezít az alap napközbeni vagy éppen nap végi árazását.
A kinti jogszabályok ráadásul biztosítják a befektetőknek, hogy könnyedén eladhassák a befektetésüket. Mivel nagy mozgások voltak az utóbbi időben a kriptodevizák árfolyamában, a befektetők könnyedén bajban találhatnák magukat, ha el akarnák adni a befektetésüket. Emlékezzünk csak vissza, hogy mekkora gondok voltak Magyarországon is, amikor egy alapkategóriát (ingatlanalapok) forgalmazását időlegesen felfüggesztették.
Ezek alapján minimum várniuk kell az alapkezelőknek, de az is lehet, hogy többen feladják egy időre ezt a próbálkozásukat. Mivel titeket is érdekelhet ez a kérdés, ezért az Aegon Alapkezelő és a Bankmonitor közös befektetői szemináriumán kiderültjük, itthon mire lehet számítani. A január 30-i rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
