Terjedelmes anyagban mutatja be a jegybank, hogy mit vár a következő 10 évben az öngondoskodási piacon. Véleményük szerint a mostani 2,5 millió folyamatos díjas életbiztosítás és önkéntes nyugdíjpénztári számla mellé még 1 millió érkezhet 10 év alatt. Sőt, a növekvő öngondoskodási hajlandóság miatt a megtakarítások összértéke duplázódhat. A következőkben bemutatjuk, hogy miért lehet ilyen derűlátó a jegybank. Lássuk a részleteket!
A jegybank közzétette a napokban egy kiadványát, melyben elsősorban a biztosítási piac következő 10 évéről írnak, de az öngondoskodás más formáiról is szó van benne. Minket főként az öngondoskodás jövőképe érdekelt, vagyis a bő 50 oldalas anyagnak csak egy szegletével foglalkozunk, mert általánosabb következtetéseket ebből lehet levonni.
Az tudva levő, hogy nemzetközi szinten alacsony szintű megtakarítással rendelkezik a magyar lakosság, annak ellenére, hogy a válság utáni években, mint az őrült kezdett el mindenki takarékoskodni. A széleskörű öngondoskodásra pedig óriási szükség lenne, hiszen mindig nem számíthatunk az államra, saját lábunkon is meg kell tudni állni, ha valami történne. A jegybank szerint két termék felel meg az általuk felállított kritériumoknak, ez pedig az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár.
Hirdetés
Hirdetés
Egymillió új szerződés (és nem új öngondoskodó) a cél
A fő elvárás – és egyébként megvalósítható – cél a jegybank szerint, hogy a következő 10 évben 1 millióval több rendszeres díjas életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári szerződés legyen a piacon. Most a munkaerőpiacon megjelenőkhöz (4,6 millió fő) képest az életbiztosítási és ÖNYP szerződések száma körülbelül fele akkora (54%-a). A következő 10 évben ezt a számot kellene 80%-ra emelni.
Érdekes megállapítása a jelentésnek, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlát nem sorolják a széleskörűen elterjedt öngondoskodási lehetőségek közé. A tapasztalatok szerint ugyanis csak egy nagyon szűk kör rendelkezik ilyen megtakarítással és nem is rendszeresen takarítanak meg a tulajdonosok, hanem csak eseti jelleggel, mert így is elérhető az adóvisszatérítés. Csak mellékesen jegyeznénk meg, hogy ez jó hír a biztosításokkal rendelkezők és a nyugdíjpénztártagok számára, hiszen azt mutatja, hogy a jegybank is elégedett a látott folyamatokkal.
Visszakanyarodva, elsőre elég optimista vállalásnak tűnik 10 éven belül 1 millióval több szerződéssel számolni az öngondoskodási piacon. A jegybank szakértői szerint több okból is nőhet a szerződésszám, főként a magasabb bérek és az egyre nagyobb foglalkoztatottság miatt. De úgy érezzük, hogy a két ok közül hangsúlyosabb a jövedelmi helyzet erőteljes javulása, mert egy idő után a foglalkoztatottságot sem lehet növelni (a munkaerőpiacon megjelenők számát konstansnak veszik).
Azért nem tűnik elérhetetlennek a jegybank 1 millió új öngondoskodóról szóló célja, mert a válság kitörése előtt már megvolt az összesített szerződésszámban a 3,5 milliós érték. Igaz, akkor az életbiztosítás és az ÖNYP nem fele-fele arányban osztozott a szerződéseken, mint most, hanem kétharmad-egyharmad arányban a biztosítások felé mozdult el a mérleg nyelve.
Ámbár az komoly fejtörést okozhat:
- az önkéntes nyugdíjpénztártagok fele nem fizeti a rendszeres tagdíjat, így az 1,1 millió szerződés fele csak korlátozottan felel meg a jegybank elvárásainak,
- a jelenlegi 2,5 milliós szerződésszám nem jelent ugyanennyi szerződőt, hiszen sokak biztosítással és ÖNYP-vel is rendelkeznek, ezáltal úgyis megvalósulhat a cél, hogy a lakosság szűk köre aktivizálja magát,
- a jövőben az elérhető hozamok erőteljesen csökkennek, ami az egyik legfontosabb szempont, ha valaki hosszú távú megtakarítási célt keres magának, ami visszatartó erejű lehet a kitűzött célok elérésében.
Nem elég az új szerződés, több pénzt kell félretenni
Abban egyetérthet mindenki, hogy önmagában nem elegendőek az új szerződések, az is nagyon fontos, hogy az új szerződésekre mennyit fizetnek be a tulajdonosok/tagok. A jegybank úgy számol, hogy a célként elérendő 3,5 milliós szerződésszámból összességében 3 millió ember fog részesedni, vagyis 500 ezer ember életbiztosítással és ÖNYP-vel is rendelkezni fog, ha minden jól megy.
Az MNB szakértői szerint megfelelő jövedelembiztonságot akkor kaphatunk, ha a jövedelem 3-9%-át félretesszük. Más szóval egy 200 ezer forintos nettó keresetnél 6000-18 000 forintot kellene célzottan hosszú távra félretenni.
Az érme másik oldalát megnézve, a jegybank azt látná szívesen, ha egy biztosításon/ÖNYP szerződésen átlagosan 2 millió forintos megtakarítás lenne 10 év múlva. Csak összehasonlításul, jelenleg egy átlagos ÖNYP számlán ennek kicsivel több mint a fele van. Közvetlen célja is van a jegybanknak, mégpedig a kezelt vagyon közelítse meg a 6500 milliárd forintot.
A szakértők szerint a magyar gazdaságban várható infláció (3%) és reál-GDP növekedéssel együtt a következő 10 évben átlagosan 6%-os vagyonnövekedéssel lehet számolni. Ha ezt elfogadjuk, akkor a rendszerbe frissen belépők vagy éppen új szerződést kötőknek átlagosan a következő 10 évben elegendő 1 millió forint körüli szerződéses összeget felépíteniük a célok elérése érdekében.
Az átlagos szerződéses összeget a friss belépőknél 8500 forintban húzták meg, amivel a cél teljesíthető. Azt a jegybank szakértői is elismerik, hogy a becsléseiket negatívan befolyásolja, hogy az új belépők nem egyszerre jelennek meg, hanem csak fokozatosan. Az viszont pozitív, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződések havi megtakarítása lényegesen nagyobb, mint a nyugdíjpénztáraknál.
Azt a jegybank is hangsúlyozza, hogy minél hamarabb érdemes az öngondoskodást elkezdeni, hiszen:
- 25 évesen elkezdve a megtakarítást már közel fele akkora összeg is elegendő lehet ugyanakkora megtakarítás eléréséhez, mint ha 45 évesen kezdenénk el félretenni,
- kellően korai kezdéssel, vagy éppen magas havi félretett összeggel 5-6 millió forintos tartalék is felhalmozható, ami 20 évre elosztva 20-25%-os nyugdíj-kiegészítést jelent.
Konklúzióként levonták, hogy az általuk bemutatott két területen olyan elvárásokat fogalmaztak meg, ami egyáltalán nem leérhetetlen jelenlegi tudásunk szerint. Rendszeresen meg fogják vizsgálni, hogy a tervekhez képest a gyakorlat mit mutat, és ha szükséges, akkor a jegybank be fog avatkozni. Azt nem fejtették ki, hogy ez pontosan mit jelent, de látva a fejleményeket azt gondoljuk, hogy az öngondoskodás támogatása a következő időszakban is fontos lesz.
Nézd meg kalkulátorunkkal, mennyire vagy felkészülve a nyugdíjas korra!
