Nyugdíj: nemfizetéskor akár pórul is járhatsz

Nyugdíj: nemfizetéskor akár pórul is járhatsz
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2018-07-15 Frissítve: 2021-07-01
 

Vélhetően, aki nyugdíj-megtakarítást indít el, az úgy gondolja, hogy a pénzbeli vállalásainak eleget tud majd tenni. Adódhat viszont rövidebb-hosszabb időszak, amikor a havi befizetést nem tudjuk teljesíteni. Összegyűjtöttük, hogy mire számíthat a három népszerű megtakarítási formánál az ember. Az biztos, hogy nagyon észnél kell lenni, mert a legrosszabb esetben idővel akár a megtakarításunk is megszűnhet. 

Bevezetésként hadd mondjuk el, hogy alapesetben akkor nyissunk nyugdíj-megtakarítást, ha előreláthatóan a vállalt havi befizetést teljesíteni tudjuk. Ha nem tudunk ennek eleget tenni, akkor a három konstrukciónál eltérő a szabályozás és így az esetleges retorzió is. Két dolog viszont azonos mindegyik esetben. Egyrészt a befizetések után tudunk adóvisszatérítést kapni, vagyis, ha nincs befizetés, akkor a 20%-os adókedvezményről is lemondhatunk. Másrészt, ha nem fizetünk be, akkor csak a (költségekkel csökkentett) hozam mértékével nő az egyenlegünk, a megfelelő nyugdíj-kiegészítéshez viszont ennél azért többre lesz szükség.

Hirdetés

Hirdetés

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A rendszer a NYESZ-nél a legrugalmasabb. Mindössze egy számlát kell nyitnunk és mi döntjük el, hogy mekkora összeget és milyen ütemezésben fizetünk be. Nyugodtan megtehetjük, hogy egy ideig fizetünk, majd egy hosszabb időszakot kihagyunk (a minimálisan felszámítható költséget levonja a szolgáltató). Ez biztonságot ad a kezünkbe, mert például a terveinkhez képest elmaradt befizetéseket senki sem tartja nyilván, így a számlazárás következményekkel sem kell számolnunk. A másik oldalról viszont itt a legkisebb az ösztönzés arra az adóvisszatérítésen kívül, hogy rendszeresen növeljük a megtakarításunkat.

Önkéntes nyugdíjpénztár

A legtöbben ezzel a nyugdíj-megtakarítási formával rendelkeznek, ami azért jelenthet kihívást, mert az egyes pénztárak eltérően szabályozzák a nemfizetés következményeit.

Ami egységes:

  • Ha valaki nem fizeti a minimum tagdíjat, akkor a nemfizetéstől kezdődően az erre a részre eső költséget a pénztár levonja. Ez vagy negyedévente vagy évente történik meg, és felső határa a tag által elért hozam. A hozam teljes elvesztésének kockázata szinte nulla, hiszen 5000 Ft-os minimum tagdíj mellett a költség, amit levonhatnak körülbelül 6000 Ft/év.
  • A tagdíj nemfizetése miatt nem szakad meg a várakozási idő (10 év), ez az időszak is beleszámít abba.
  • A várakozási idő letelte után nyilatkozhatunk a pénztárnál, hogy a tagságunkat fenntartanánk, azonban tagdíjat nem kívánunk fizetni. Bármikor, ha ez után az időpont után befizetünk a számlájára, akkor ismét teljesíteni kell az elvárásokat, a tagdíj fizetését.

Ami különbözik, az a várakozási idő utáni tagsági jogviszony megszüntetésének lehetősége:

  • Volt olyan pénztár, ami egyértelműen kimondta, hogy ha valaki legalább a minimum tagdíj mértékével (kb. 5000 Ft-tal) elmaradásban van a várakozási idő leteltekor, akkor a tagsági jogviszonyt megszüntethetik. Ajánlatos figyelni a feltételes módra, tehát ez csak egy lehetőség, amivel valószínűleg nem fog élni a pénztár.
  • Megesett, hogy olyan pénztárt találtunk, ami csak akkor szünteti meg a jogviszonyt, ha gyakorlatilag a tag egyéni számláján egy jelképes összeg (3000 ft vagy az alatti) maradna a várakozási idő letelte után. Ennek azért valljuk be, elég kicsi az esélye.
  • Előfordult olyan példa is a nagyobb pénztárak között, ahol nem említettek meg semmilyen jogkövetkezményt a költséglevonáson felül.

Tudni szeretnéd mennyit tudsz összegyűjteni a nyugdíjadra? Használd kalkulátorunkat és kiderül!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor

Nyugdíjbiztosítás

Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan a nyugdíjbiztosításoknál is elég bonyolult a szabályozás a nemfizetés esetén, legalábbis több termék ügyfél-tájékoztatójának elolvasása után ez volt a nyilvánvaló következtetésünk. Vannak azonban általános érvényű megállapításaink, amit megosztunk a következőkben. De hozzátennénk, hogy annyira egyedi a termékeknél a szabályozás, hogy alaposan át kell böngészni a saját szereződésünk különös feltételeit, hogy pontosan tudjuk, mi is várhat ránk.

Kezdésnek egy jó hír, hogy ha nem tudjuk egy ideig fizetni a vállalt havi befizetést, akkor attól még automatikusan nem szüntetik meg a szerződést és fizetik ki a visszavásárlási összeget (ha egyáltalán kifizetnek valamit a költségek levonása után). Biztosítónként eltérő mértékben, de bizonyos időszakot (több hónapban mérhető időtáv) még meg tud várni a biztosító, utána az ügyfelet többször is értesíti az esetleges következményektől. Ez lehet akár a szerződés megszüntetése és a kifizetés vagy a díjmentesítés.

A szerződés végleges megszüntetését ajánlatos elkerülni, mert ezzel gyakorlatilag az eredeti tervünk megy fuccsba, hogy nyugdíj-kiegészítést kapjunk. Különösen a nyugdíjbiztosítás megkötésének első éveiben olyan sok költséget vonnak le az értékesítésre, hogy nem igazán marad olyan összeg, amit kifizethetnének. De később is oda kell figyelni, mert nem nyugdíjcélú szolgáltatásként felvéve az összeget, elképzelhető, hogy adóznunk is kell.

Az átmeneti pénzzavart viszont lehet kezelni, aminek a módja a díjmentesítés. A nevéből adódóan ekkortól nem kell a befizetést teljesíteni, ennek viszont komoly következményei vannak. Az egyik az, hogy jellemzően a kiegészítő biztosítások megszűnnek, amit újra kell kötni később és az életbiztosításra sem nagyon számíthatunk a nemfizetés ideje alatt.

A másik következmény, hogy mivel a biztosítás nem szűnik meg, ezért a biztosító az összes joggal levonható költséget továbbra is vonni fogja a biztosításból. Éves szinten erre jelentős összeg mehet el, és mivel nincs befizetés (ezért adóvisszatérítés sem), a kifizethető biztosítási összeg csökkenhet, ha az elért hozamok nem tudják a díjakat ellensúlyozni. A biztosító ezen felül a biztosítási összeget a nemfizetés miatt egyébként is leszállíthatja egy általa meghatározott értékre.

A díjmentesítésről ajánlatos tudni, hogy az nem egy végleges helyzet, ha szólunk a biztosítónak vagy éppen elkezdjük ismét fizetni a havi összeget, akkor a szerződés ismét feléledhet alvó állapotából. Ekkor a biztosítási összeget is felfelé fogják módosítani, de a nemfizetés miatt egészen biztosan kisebb összeget kapunk, mint amilyennek indítottuk a szerződést. De legalább kaphatunk egyéb kockázati védelmet is és a befizetés miatt adóvisszatérítést is.

Hirdetés
Hirdetés