Mind több Magyarországon is a mozaikcsalád, amikor a párok nem csak közös gyermekeiket nevelik, hanem új az párjuk korábbi kapcsolatából született gyermekek is velük élnek. Az ilyen családok a legpesszimistábbak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban. És nem alaptalanul.
A mozaikcsaládok sajátossága, hogy a gyermekek eltartása és a mindennapi szükségletek biztosítása mellett nem nagyon marad már forrás arra, hogy félre tegyenek nyugdíjas éveikre. Legalábbis erre utal a Groupama Biztosító és az NRC kutatása, ami szerint az ilyen családban élők 91 százaléka gondolja úgy, nyugdíjas éveikben anyagi nehézségeik lesznek. Ez még a magyar nyugdíjrendszert ismerve is nagyon lesújtó arány, hiszen a klasszikus családmodellben élők 78 százaléka, a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek pedig 77 százaléka számít „szerény” öregkorra.
Az erős pesszimizmus annyiban nem alaptalan, hogy a mozaikcsaládok tesznek legkevesebbet pénzügyileg nyugdíjas éveik anyagi biztonsága érdekében, náluk mindössze 12 százalék a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. Az egyszülős családoknál leggyakoribb (26 %-os) az öngondoskodás, míg a hagyományos családmodellben élőknél minden ötödik (21%) tesz félre idős korára.
Az egyedülállók nagyobb megtakarítási hajlandóságának a legfőbb oka, hogy úgy érzik, idős korukban csak magukra számíthatnak, míg a hagyományos családban élők biztonságban érzi magukat. A mozaikcsaládok tagjai egészen más stratégiát követnek, inkább saját gyermekeik jövőjébe fektetnek: 44 százalékuk válaszolt úgy, hogy gyermekei taníttatására áldoz, akik így jobb anyagi helyzetbe kerülve segíthetik majd nyugdíjas szüleiket is. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az is, hogy a mozaikcsaládban élők 51%-a mondja azt, hogy már tett valamit a nyugdíjas évei érdekében, de ez elsősorban a gyerekbe, nem pedig megtakarításba, vagyontárgyakba vagy vállalkozásokba való befektetést jelent.
Bármilyen családmodellben élőkről legyen is szó, mindenütt sokan gondolják úgy, hogy nyugdíjas éveikben dolgozni kényszerülnek majd. Ám ebből a szempontból is a mozaikcsaládok tagjai a leginkább pesszimisták, 30 százalékuk szerint ez is kell majd ahhoz, hogy egyáltalán megéljenek.
A nyugdíjas évekkel kapcsolatos öngondoskodás kapcsán érdekes adat, hogy több hazai és nemzetközi kutatás szerint is a házasságban élők számíthatnak hosszabb élettartamra. Ez összefügghet azzal, hogy a házasságban élők anyagi helyzete, egészségi állapota általában kedvezőbbnek mondható, illetve, hogy a házastárs pozitívan hat a lelki állapot alakulására is. A hosszabb öregkor azonban azt jelenti, hogy mind több évet töltenek az emberek nyugdíjasként, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között teszik.
A családokon belül a mozaikcsaládok azonban különleges helyzetben vannak, már csak azért is, mert legtöbbször válás előzi meg ezek létrejöttét, ami megakasztja az egyének pénzügyi megtakarításait. Ezen kívül az ilyen családokban élő szülők sokszor gyermektartást is fizetnek a különélő gyermek vagy gyermekek után, ami alapvetően meghatározza az anyagi lehetőségeiket.
Pedig a Bankmonitor Nyugdíj Kalkulátora szerint viszonylag későn is érdemes elkezdeni megtakarítani. Például, ha 43 évesen indít valaki havi 20 ezer Ft-tal nyugdíj-megtakarítást, akkor 9,5 millió Ft-ra számíthat a nyugdíjkorhatár elérésekor, ami a várható élettartam alapján havi 49 Ft feletti kiegészítést jelenthet havonta.
