A lakáshitel kapcsán a legalapvetőbb kérdés előzetesen természetesen az, hogy egyáltalán mennyi hitelt kaphatunk? Az alábbiakban végigvesszük, hogy kit tekintenek a bankok hitelképesnek, illetve milyen szempontok befolyásolják a felvehető hitelösszeg nagyságát.
A bankok által nyújtott hitel felső határát alapvetően meghatározza a hiteligénylő jövedelmi helyzete, amivel kapcsolatban az úgynevezett adósságfék az egyik legfontosabb korlát. Az JTM-korlát (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) ugyanis pontosan meghatározza, hogy a nettó havi jövedelemnek mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. Itt az összes hiteltörlesztő összegét figyelembe kell venni, sőt, 5%-os aránnyal a hitelkeret is beleszámít. Ráadásul a JTM plafon csak elméleti maximum, a bankok ettől lefelé eltérhetnek, ha így látják biztosítottnak a visszafizetést.
Ahogy táblázatunkban láthatod, a jövedelem „teherbíró” képessége a nettó jövedelem és a kamatperiódus függvénye. Az utóbbin nincs mit magyarázni, míg az utóbbi azért fontos, mert a kamatperiódus alatt a kamat és a havi törlesztő nem változhat, vagyis minél hosszabb ez az időszak, annál kiszámíthatóbb a hitel. A kamatperiódus rejtelmeiről, a jó választás fontosságáról előző cikkünkben olvashatsz.
Sokan hiteligénylésnél szembesülnek azzal, hogy a nagyon sok fajta jövedelem létezik, ám ezek nem egyformán hitelezhetőek. A hitelképesség alapvető feltétele az aktuális minimálbér összegét elérő – jelenleg 99 085 Ft – nettó jövedelem, de sok bank ennél magasabban, 120 ezer Ft környékén húzza meg az alsó határt. Fontos, hogy a mindenkori minimálbérnek az úgynevezett elsődleges jövedelmekből kell összejönnie (pl. munkabér, vállalkozói jövedelem, öregségi nyugdíj, végleges rokkantsági nyugdíj), ám efölött másodlagos jövedelemként a GYED, a családi pótlék vagy éppen a munkahelyi bónusz is szóba jöhet, ám hogy pontosan milyen feltételekkel, az erősen bankfüggő, ezért mindenképp érdemes előre tájékozódni erről.
Hirdetés
Hirdetés
Önerővel kapcsolatos elvárások
A lakáshitelek esetében mindenképp szükség van önrészre, ugyanis a megvásárolni kívánt ingatlan forgalmi értéke legfeljebb 80%-os mértékig hitelezhető. Eszerint az elvárt önerő nagysága egy 10 millió Ft-os ingatlan esetében legalább 2 millió Ft.
Ez azonban a hitelezhetőség felső határa, amitől a bankok elérhetnek, például akkor, ha kistelepülésen van a szóban forgó ingatlan, ahol a kevés tranzakció miatt nehezen határozható meg a pontos forgalmi érték.
Egy kis csavarral azonban akár önerő nélkül is lakáshitelhez lehet jutni, ám ebben az esetben további ingatlant vagy ingatlanokat kell bevonni pótfedezetként. A hitel összege ebben az esetben is legfeljebb az összes fedezetként bevont ingatlan forgalmi értékének 80%-a lehet!
Ingatlannal kapcsolatos elvárások
Egy ingatlan hitelezhetőségét alapvetően meghatározza a tulajdoni lapon szereplő besorolása.
A lakóház besorolás a legegyszerűbb eset, sok nyaraló is ide tartozik egyébként. A nem lakóház besorolású nyaralók is hitelezhetők, ám csak akkor, ha legalább komfortosak, vagyis van bennük állandó fűtés, hideg-meleg víz és fürdőszoba. Ezért hiába néz ki nagyon jól egy romantikus faház, ha nem fűthető, nem jár rá lakáshitel. Nyaralóknál előfordul, hogy ártérre épülnek, ezeknél a komfortosságon kívül az is feltétel, hogy a tulajdonos kössön árvízkár ellen biztosítást az épületre.