Javában tart a nyár, legalábbis hivatalosan, ilyenkor pedig mindig előkerül a bankkártya kérdése. Dombornyomott vagy vésett? Visa vagy Mastercard? Debit vagy credit? Megmutatjuk a különbségeket, valamint azt, hogy feltétlenül drága bankszámla kell-e egy jól használható bankkártyához manapság?
A Bankmonitor Bankszámla Kalkulátorával 55 lakossági bankszámla hasonlítottunk össze, az eredményből pedig kiderült, hogy közülük mindössze 7 számlához jár dombornyomott plasztik lap, a többi elektronikus kártya. Ráadásul ez egyáltalán nem a számla olcsóságának függvénye, mert találtunk a drága számlák esetében is bőven elektronikus lapokat.
A kártyakibocsátót illetően erős a Mastercard dominancia, a vizsgált számlák közül ugyanis csak héthez jár Visa kártya, ám ahogy ezt később még kifejtjük, ennek nincs igazán jelentősége. (A bankkártyák esetében mindig van egy kártyatársaság, illetve egy kibocsátó bank.)
A használhatóságot alapvetően meghatározza, hogy egy kártya alkalmas-e érintéses fizetésre. Jó hír, hogy a vizsgált számlákhoz járó lapok mindegyike tudja ezt a funkciót.
A számlák költségeit vizsgálva látható, hogy jelentős a különbség a bankkártyák éves díjai között. Sok bank kínál ingyenes bankkártyát, ám van olyan pénzintézet, ahol éves szinten 6700 Ft-ot gombolnak le rólunk ugyanezért. Két éves időszakot nézve pedig már 14 ezer Ft a pénzügyi emiatt az egyetlen tétel miatt. Kérdés persze, hogy mit lehet tudni a különböző bankkártyákról, van-e közöttük olyan különbség, ami indokolhat ilyen árkülönbözetet.
Hirdetés
Hirdetés
Betéti vagy hitelkártya?
Kezdjük talán az alapoktól: a bankkártyákon belül mindenképp meg kell különböztetnünk egymástól a betéti (debit) és a hitelkártyákat (credit kártya). A különbség közöttük jelentős: az előbbieknél a saját számlánkon rendelkezésre álló pénzt költjük, míg az utóbbiak esetében egy meghatározott hitelkerettel gazdálkodhatunk, ami akkor jön jól, ha váratlan, nagyobb összegű kiadásainkat finanszíroznánk meg ezzel. A hitelkártyák nagy előnye, hogy ezt kamatmentesen megtehetjük, feltéve, hogy a megadott határidőre – kártyától függően a költési időszakot követő 15. vagy 23. naptári napig – visszafizetjük a bank pénzét.
A bankszámlákhoz azonban alapból betéti kártya jár, a hitelkártyát külön kell igényelni, az pedig, hogy megkapja-e valaki, a bank bírálat után derül csak ki. Érthető, hiszen a hitelkártya jelentős bizalmat feltételez, végtére kölcsönt sem mindenkinek nyújtanak a bankok. Mivel mi most a lakossági bankszámlákhoz alapból járó plasztik lapokat vesézzük ki, amelyek minden esetben betéti kártyák, most inkább ezekkel foglalkozunk.
Dombornyomott vagy elektronikus kártya?
A betéti kártyák lehetnek dombornyomott vagy elektronikus, úgynevezett vésett lapok. A különbség tapintható: míg a dombornyomott esetében a bankkártyaszám és az egyéb adatok kidudorodnak, az elektronikus lapoknál nincs ilyen. Régebben a két típus között nagy volt presztízsben a különbség, a dombornyomott lapok tartoztak az elit kategóriába, amelyekhez sokszor kiegészítő szolgáltatások, például utasbiztosítás is járt. Mára használhatóságban eltűnt a különbség, hiszen üzletben fizetni és készpénzt felvenni automatából bármelyik lappal lehet.
Az internetes vásárlás sem jelenthet gondot manapság. Az online boltok kapcsán megnéztük a legnagyobb magyar kereskedőket, és azt tapasztaltuk, hogy az Extreme Digital, az eMag, a Mall.hu, a Tesco.hu vagy éppen az iPon egyaránt elfogadja a Mastercard és a Visa dombornyomott (Mastercard, Visa Classic), valamint elektronikus (Maestro, Visa Electron) lapjait. Sőt, a nálunk is nagyon népszerű kínai AliExpress webáruházban sincs már különbség közöttük, ezért emiatt nem kell drágább számlát választanod. (Néhány helyen PayPallal vagy akár Bitcoinnal is fizethetsz, de ez már nem tartozik cikkünk tárgyához.)
Ha pedig biztosításra van szüksége az embernek, akkor jobban jár, ha kiválasztja az igényeinek leginkább megfelelő csomagot a biztosítók óriási kínálatából.
Visa vagy Mastercard?
És akkor még ott van a nagy kérdés: Visa vagy Mastercard kártyát válasszunk? Régebben ez nagyon is fontos kérdés volt, mert Európában a Mastercard, míg az Egyesült Államokban inkább a Visa lapok elfogadása volt gyakoribb, de a világban országonként változott, hogy hol, melyik használható több helyen. Ma már ebből a szempontból nincs igazi különbség, a magyarok kedvenc nyári célországaiban (Olaszország, Görögország, Egyiptom, Horvátország, Tunézia, Bulgária stb.) pedig mindkét kártyatársaság lapjai egyenrangúak.
Érdekes helyzet ugyanakkor, ha valaki sokszor fizet bankkártyával külföldön, mert a más devizában történő vásárlások elszámolása bankonként és kártyatársaságonként eltérhet. Előfordulhat például, hogy a kártyatársaság maga euróban vagy dollárban továbbítja a vásárlás összegét a forintszámlánkat vezető banknak, ahol az aktuális deviza-eladási árfolyamon határozzák meg végül, hogy mennyivel csökkenjen az egyenlegünk. Máshol maga a kártyatársaság váltja végzi el a forintra váltást, mégpedig a maga középárfolyamán. A legdrágább azonban az, amikor nem euróban vagy dollárban történik a költés, amit a kártyatársaság ezek valamelyikére konvertál, hogy azután a magyar bank forintosítsa végül az összeget. Az ilyen dupla konverzió mindenképp a legköltségesebb dolog.
Mivel a kártyatársaságok deviza középárfolyama jellemzően kedvezőbb számunkra a bankok eladási árfolyamánál, erre is érdemes figyelni a bankkártya és a bankszámla kiválasztásakor.
Érintős a kártya?
A mindennapi használat szempontjából azonban talán még fontosabb, hogy a POS terminálok (amelyeken keresztül a bankkártyánkkal fizetni tudunk az üzletekben) elvileg mindkét kártyatársaság lapjait kezelik, vagyis akár érintés nélkül is lehet mindenütt fizetni ezekkel.
Bankmonitor tipp:
- Gondolod végig, hogy mire használod a bankszámlád, és ez alapján keresd meg az online kalkulátorral a számodra legkedvezőbb bankszámlát.
- A bankszámlákhoz alapból járó bankkártyák használhatósága gyakorlatilag azonos, így ezért használd ki az ingyenes kártyákat biztosító lehetőségeket.
