Amikor hitelt keresünk, reflexből a legolcsóbbat, a legkedvezőbb árú ajánlatot keressük. Igen ám, de a hitelajánlatok nem egyformák, és ha csak az árat nézzük, könnyen mellényúlhatunk! Igaz ez a személyi kölcsönökre és a lakáshitelekre egyaránt, de a nagyobb hitelösszeg miatt természetesen az utóbbinál érdemes leginkább figyelmesen választani. Mutatunk négy olyan gyakori hibát, amit jó, ha Te nem követsz el!
1. Kizárólag a havi törlesztő nagysága alapján döntünk
Gyakori hiba, hogy valaki mindössze a hitelösszegre és a havi törlesztő nagyságára figyel, amikor lakáshitelt választ! De miért nem okos dolog csak ezekre koncentrálni, ne adj isten kizárólag ezek alapján dönteni? Azért, mert a havi törlesztő nagyságát jelentősen befolyásolja a hitel futamideje. Egy 3 millió forintos személyi kölcsön havi törlesztője a Bankmonitor Személyi Kölcsön Kalkulátora szerint például lehet 52 000 Ft és 73 000 Ft is csak azért, mert az előbbinél 6 évig, míg az utóbbinál 4 évig kell fizetni a havi penzumot. Hogy mit jelent ez számszerűsítve? Azt, hogy 6 éves futamidőnél 3,7 millió Ft-ot kell összességében visszafizetnünk, míg a 4 éves futamidőnél 3,5 millió Ft ugyanez, ami 200 ezer Ft különbség.
A nagyobb összegű lakáshiteleknél még nagyobb lehet a futamidőhosszabbítás pénzügyi hatása: egy 10 millió Ft hitelösszegű, 10 éves kamatperiódusú – a kamatperiódusról később még ejtünk néhány szót – lakáshitel havi törlesztője 15 éves futamidőnél – a legjobb esetben – 72 000 Ft, míg ha 20 évre vesszük fel ugyanezt, akkor csak 58 000 Ft a fizetnivaló. Ez pedig már csábító különbség. Az már kevésbé hangzik jól, hogy míg a 15 éves változat esetében 13 millió Ft-ot kell összességében visszafizetünk a banknak, addig a 20 évesnél egy millió forinttal többet, 14 millió Ft-ot. Hogy mi a különbség oka? Az, hogy ha hosszabb a futamidő, akkor tovább használjuk a bank pénzét, ezáltal magasabb lesz a fizetendő kamat összege is.
Persze nem egyszerű a döntés, hiszen a nagyobb havi törlesztő több szempontból is nehézséget jelenthet:
- A családi költségvetésből egyszerűen nem lehet kigazdálkodni a magasabb törlesztőt, vagy túl nagy lemondással járna, ami 10-15 éves távon nem szerencsés.
- Az igényló igazolt nettó jövedelme nem bírja el a magasabb hiteltörlesztőt. A JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – szabály szerint a jövedelem legfeljebb 50-60%-a fordítható hiteltörlesztésre. A JTM pontos százalékos értékeiről itt tájékozódhatsz.
Vagyis előfordulhat, hogy valaki azért nyújtja meg a futamidőt, hogy ezzel csökkentse a havi törlesztőt, mert a jövedelme csak így bírja el a kért hitelösszeget. Ez persze egyéni döntés kérdése, de arra mindenképp figyelj, hogy a családi költségvetést ne feszítsd túl, és csak olyan törlesztőt vállalj, amit biztosan teljesíteni is tudsz. Mert, ha nem tudsz fizetni, akkor a bank végső esetben felmondhatja a szerződést, aminek a végén akár az ingatlanodat is elveszítheted. Gondot okozhat az is, hogy ha rossz adósként bekerülsz a KHR adatbázisba, akkor nem csak személyi kölcsönt és lakáshitelt, de kedvezményes csok hitelt és Babaváró hitelt sem kaphatsz, így nem használhatod ki az ezekkel elérhető pénzügyi előnyt.
Hirdetés
Hirdetés
2. Nem foglalkozunk a kamatperiódussal
Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kamatperiódusú hitelről van szó, a kamatperiódus pedig alapvetően meghatározza egy hitel kamatkockázatát. A kamatperiódus alatt a bank ugyanis egyoldalúan nem módosíthat a kamaton, vagyis nem változtathat a havi törlesztők nagyságán. Talán még emlékeznek néhány százezren arra, amikor a devizahitelük havi törlesztője radikálisan megemelkedett, nagyobb részt a forint-svájci frank árfolyamának alakulása, kisebb részben viszont a kamatemelkedés miatt. Szerencsére ezt a többség felismerte, így az újonnan felvett lakáshitelek túlnyomó többsége jelenleg 5 évnél hosszabb kamatperiódusú, de egyre népszerűbbek a 10 évig fix kamatú hitelek is.
Minél hosszabb azonban a kamatperiódus, annál drágább a hitel, mert a hosszú kamatperiódusú hiteleknél a bankok maguk is drágábban jutnak forráshoz, amit azután kihelyezhetnek hitelként. Erről ebben a cikkünkben írunk részletesen. A 10 millió Ft-os lakáshitel havi törlesztője például 15 éves futamidő mellett lehet 66 700 Ft, 68 800 Ft, 71 000 Ft és 73 500 Ft is, attól függően, hogy 3 hónapra, 5 vagy 10 évig, vagy a futamidő végéig rögzített a kamat.
A hosszabb kamatperiódus azonban nem csak plusz költséget, hanem nagyobb biztonságot is jelent számodra, mert, ha idővel nőnének a hitelkamatok, a te hiteltörlesztőid akkor sem változhatnak. Például a 10 millió forint összegű, 15 éves futamidejű, 3 hónapra fixált kamatú lakáshitel havi törlesztője 1%-os kamatemelkedés hatására 4 756 Ft-tal drágulna a következő kamatperiódus végén, míg egy 3%-os emelkedés 14 800 Ft-tal, az 5%-os pedig 25 700 Ft-tal dobná meg a havi fizetnivalót.
Maga az MNB is a hosszabb kamatperiódus felé igyekszik terelni az adósokat, ezért annál nagyobb lehet a hiteltörlesztő jövedelemhez képesti aránya, minél hosszabb a kamatperiódus. Erről itt találsz pontos számokat.
3. Csak a saját bankunktól kérünk ajánlatot
Sokan azt gondolják, hogy saját bankjuktól kaphatják a legjobb hitelajánlat, ahol a bankszámlájuk, az LTP-jük vagy akár korábbi hitelük is van. Az igaz, hogy a bankok szinte mindegyike kamatkedvezménnyel honorálja a hűséget, ám ez még nem jelenti azt, hogy feltétlenül innen kapjuk a legkedvezőbb ajánlatot. És itt nem aprópénzről van szó, hiszen egy 10 millió forintos – 15 éves futamidejű – lakáshitel havi törlesztője lehet 72 ezer és 89 ezer Ft, attól függően, hogy a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor által megadott legkedvezőbb vagy legdrágább ajánlatról van szó. Éppen ezért érdemes széles körben tájékozódni, amire az online hitel-összehasonlító szolgáltatások jelentik a leggyorsabb megoldást.
4. Lefoglalózzuk a kiválasztott ingatlant, és csak ezután keresünk hitelt
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy úgy gondolják, az ingatlan kiválasztása, foglalóval bebiztosítása az elsődleges, és ráérnek ezt követően hitelt nyújtó bankot keresni. Igen ám, de látatlanban nem lehet tudni, hogy az adott ingatlan biztosan hitelképes-e, és ha igen, akkor a kívánt összeget megkaphatjuk-e rá. Azt is érdemes előre tisztázni, hogy a jövedelmünk mennyire hitelképes, hiszen a bankok között ezt illetően is vannak különbségek, nem egyformán kezelik ugyanis a készpénzes jövedelmet, a határozatlan idejű munkaszerződést vagy éppen a vállalkozói jövedelmet. Az pedig jelentős pénzügyi problémát okozhat, ha utólag derül csak ki, hogy nincs elegendő igazolt jövedelmünk a kért hitelösszeg felvételéhez.