A 2020 március 18-án megjelent kormányrendelet alapján valamennyi hitel- és kölcsönszerződésre fizetési haladék lesz érvényben 2020. december végéig. Ez alapján a törlesztés szüneteltetése a hitelkártyákra és folyószámlahitelekre is érvényes lesz. Ez azonban számos kérdést felvet.
A két napja kihirdetett fizetési moratórium valamennyi hitel, kölcsönszerződésre érvényes. Ezek alapján valamennyi tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségünk alól mentesülünk 2020. év végéig. A 9 hónapos törlesztési szüneteltetési időszakkal (más néven moratórium) a hitelünk futamideje is meghosszabbodik, ezzel enyhítve a halasztott fizetési esedékességek okozta esetleges törlesztőrészlet növekedést.
Felmerül azonban a kérdés hogyan is működhet a moratórium hitelkeretek esetében – ilyen például a hitelkártya, folyószámlahitel is – hiszen ezen konstrukciók eléggé speciális tulajdonságokkal bírnak.
Hirdetés
Hirdetés
A hitelkereteknek nincs klasszikus értelemben vett törlesztőrészlete, akkor mi alól kapunk felmentést?
Egy folyószámlahitel, hitelkártya esetében rendelkezésünkre áll egy keretösszeg, melyet kihasználhatunk, majd befizetéseinkkel visszatölthetünk. Ezzel újra elérhetővé, lehívhatóvá válik számunkra a hitelkeret. Emiatt klasszikus értelemben nincs a konstrukciónak törlesztőrészlete, amit el lehetne engedni. Viszont a kihasznált összeg folyamatosan kamatozik, melyet – általában havonta – meg kell fizetnünk a bank számára. Vagyis akár kaphatunk is fizetési haladékot a kihasznált keret után fizetendő kamatokra.
Hogyan értelmezhető egy hitelkeretnél a március 18-ig folyósított feltétel?
A moratórium a 2020.03.18-ig folyósított hitelekre érvényes, ezeknél kaphatunk fizetési haladékot. Azonban hogyan értelmezhető ez a kitétel egy folyamatosan újratöltődő konstrukciónál? Vajon a március 18-án kihasznált keret kamata lenne csak elengedve, esetleg az addig hatályba lépett keretszerződésekre lesz érvényes a moratórium? Ezekre a kérdésekre nem tudunk jelenleg válaszolni.
Mit jelenthet a futamidő kitolása egy hitelkeret esetében?
A rendelet alapján a moratórium idejével kitolódik a kölcsönök futamideje. De mit jelenthet egy hitelkeret esetében? Mivel nincs a konstrukciónak klasszikus értelemben vett törlesztőrészlete, ezért a keret rendelkezésre tartásának – az az időszak, amelyen belül felhasználhatjuk a keretösszeget – meghosszabbítása nem igazán jelentene számunkra könnyebbséget. Hiszen a kihasznált keret kamatát vagy egy összegben ki kellene fizetnünk – ez következne a szerződés eredeti feltételeiből -, vagy megnövelnék vele a kihasznált keretösszeget. Itt azonban felmerülhet a kérdés, mi történne, ha a „tőkésítéssel” átlépné tartozásunk a teljes hitelkeret összegét. Megoldás lehetne még, ha a kamatokat elengednék, ezt azonban a rendelet szövegéből nem lehet kiolvasni.
A folyószámlahitel és hitelkártya kamata 9 hónapra jelentős lehet
Vegyünk példaként egy 500 ezer forintos folyószámlahitelt, melynek éves kamata legyen 20%. A kihasznált keretösszeg legyen 400 ezer forint. Ezen összeg havi kamata 6 667 forint lenne, amely a moratórium 9 hónapja alatt 60 ezer forintra növekedne. Ha ezzel megnöveljük a kihasznált keretet, akkor 460 ezer forint lenne a tartozásunk , a havi kamat összege pedig ezer forinttal megemelkedne. Ez nem tűnik soknak, azonban valójában 15 százalékos növekedést jelentene.
Mindezek ismeretében mi úgy gondoljuk a hitelekeretek fizetési moratóriumához számos további részletszabályra lenne szükség. Különösen annak ismeretében, hogy a vállalati hitelek jelentős része hitelkeret jellegű konstrukció és ezek sorsa bizony jelentősen befolyásolhatja a vállalati szektor további működését.
Jelenlegi információink szerint a hitelkártyákra nem lesz érvényes a moratórium, ugyanakkor a folyószámlahitelekre valamilyen formában bevezetésre fog kerülni a fizetési haladék.