A pénzügyileg tudatos emberek egyik legfőbb megtakarítási célja az, hogy idős korukra felhalmozzanak egy olyan vagyontömeget, amelyből kiegészíthetik majd az állami nyugdíjukat. Ez valóban indokolt, hiszen a fejlett világ demográfiai válsága miatt az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé fog tudni kielégítő szolgáltatást nyújtani. A mostani cikkben azt járjuk körül, hogy mekkora összeget érdemes havonta félretenni ahhoz, hogy majd idős éveinket is anyagi biztonságban tölthessük.
Mire jó egy nyugdíjmegtakarítás?
A nyugdíjcélú megtakarítások arra szolgálnak, hogy az egyénnek más bevételi forrása is legyen az állami nyugdíjon felül. Ideális esetben sikerül akkora tőkét felépíteni, hogy az teljesen fedezni tudja az utolsó fizetés és az első nyugdíj közötti különbséget. Ezáltal egyáltalán nem kell csökkenteni a megszokott életszínvonalon, és időskorban is ugyanúgy élhetünk, mint aktív éveinkben. Azt, hogy mostantól pontosan mennyit kell félre tenned ahhoz, hogy nyugdíjadat az általad kívánt összeggel tudd kiegészíteni, azt a nyugdíj-kalkulátorral számolhatod ki.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi állami nyugdíjra számíthatunk?
Az állami nyugdíj kiszámítása egy bonyolult képlet szerint történik, a ledolgozott évek és a közben befizetett járulékok alapján. Mivel ezt mindenki esetében egyedileg állapítják meg, erre nehéz becslést mondani, de az elmúlt években az utolsó fizetés 55-65%-a körül alakult az első nyugdíj értéke, legalábbis átlagosan. A társadalom elöregedésének következtében ez az arány várhatóan csökkenni fog, és valószínűleg lesznek olyanok is, akik a korábbi jövedelmüknek csak a töredékét kapják majd. Éppen ezért az idő múlásával a privát megtakarítások jelentősége egyre inkább felértékelődik.
Mekkora tőkét kell felépíteni?
A fentiek tükrében elmondható, hogy az egyetlen biztos megoldás egy független, privát tőke felépítése, amelyet felhasználhatunk a kieső bevételeink pótlására. Ennek ideális nagysága attól függ, mekkora havi nyugdíjkiegészítésre lesz szükségünk. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk egy olyan példát, hogy valaki havi 100 000 forinttal szeretne majd több pénzből gazdálkodni az állami nyugdíjánál, mert ennyivel lesz kevesebb az első nyugdíja, mint az utolsó munkabére. Fontos kérdés még, hogy mennyi időt fogunk nyugdíjban eltölteni. Ha a statisztikai átlagból indulunk ki, és feltételezzük, hogy a 65. életévünk betöltése után még 17 évig fogunk élni, akkor ennek a célnak az eléréséhez kb. 20 millió forintos tőkére lenne szükség.
Mennyi pénzt kell félretenni havonta?
A 20 millió forintos célösszeg felépítéséhez minden életkorban másmilyen összegű havi megtakarításra van szükség: nem mindegy, hogy valaki fiatalon kezdi-e, vagy a karrierje közepe vagy vége felé. Két okból is érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni a takarékoskodást: egyrészt a szükséges befizetések több hónapra oszlanak szét, hiszen több idő van hátra a nyugdíjas korig; másrészt a kamatos kamat hatására a felépítendő tőkét nagyobb arányban alkotják majd a hozamok, és kisebb arányban a saját befizetések. Ezek alapján tehát elmondható, hogy minél korábban elindítjuk a megtakarítást, annál könnyebb dolgunk lesz.
Láthatjuk, hogy az említett két tényezőnek köszönhetően a „korán ébredők” jóval alacsonyabb havi megtakarítással is elérhetik a céljukat, míg akik később kezdik, tőlük sokkal nagyobb áldozatot igényel havonta, hogy fel tudjanak halmozni ugyanannyi pénzt. 25 éves korban havonta 18 000 forintos befizetés is elegendő ahhoz, hogy a nyugdíjas kor betöltéséig összegyűljön 20 millió forint, aki viszont csak 55 éves korban kezdené el, neki már havi 133 000 forintot kellene ehhez félretennie!
Mi a helyzet az inflációval?
A hosszú távú befektetések egyik nagy ellensége az infláció: a felhalmozott pénz évről évre veszíthet az értékéből, ha nem járunk el kellő körültekintéssel. Ennek kiküszöbölése érdekében érdemes alkalmazni az ún. indexálást, amely azt jelenti, hogy a befizetéseinket minden évben megemeljük néhány százalékkal, ezáltal védekezve az inflációs nyomással szemben. Ahhoz, hogy a már meglévő vagyonunk is megőrizze az értékét, mindig a „reálhozamot” kell szem előtt tartanunk, amelyet úgy számíthatunk ki, ha a nominális hozamot korrigáljuk az inflációval. Ha a reálhozam legalább 0%, akkor az adott évben a pénzünk az infláció ellenére sem veszített az értékéből. Az alábbi számításokban a reálértékek (mai érték) vannak feltüntetve.
Láthatjuk, hogy ha 25 éves korban indítjuk a megtakarítást, akkor a szükséges havi befizetések kb. 7%-át teszik ki a magyar nettó átlagbérnek, amely jelenleg kb. 266 000 Ft. Ugyanakkor, ha 55 éves korban kezdenénk, akkor már az átlagbér 50%-át félre kell tennünk ahhoz, hogy elérjük a 20 milliós célt! Ennek kettős oka van, amint fentebb is bemutattuk: a fiataloknak több időre oszlanak el a befizetéseik, továbbá az ő vagyonuknak csak kisebb arányát kell saját befizetésekből fedezniük. Aki 25 évesen elkezdi a vagyonépítést, neki 8,6 millió forintot kell befizetnie az évek során, a többit pedig a hozamok és az állami támogatás teszik ki. Ellenben aki 55 évesen indítja el a megtakarítást, neki már 15,9 millió forintot kell saját befizetésekből fedeznie!
Milyen megtakarítási formát érdemes választani?
A magyar állam jelenleg 3 különböző megtakarítási konstrukciót is támogat: az éves befizetések 20%-át vissza tudjuk igényelni a befizetett személyi jövedelemadónkból, mely a számlán kerül jóváírásra. Ennek a támogatásnak azonban van egy felső limitje is: az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében évi 150 000 forint, a nyugdíjbiztosításoknál évi 130 000 Ft, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) esetében pedig évi 100 000 forint. Választáskor a konstrukció költsége a legfontosabb szempont, amelyet a felhalmozott vagyon százalékában szokás megadni: néhány százalékpontnyi éves költségkülönbség több millió forintba is kerülhet a futamidő során! A fenti számítások 3%-os reálhozammal készültek, azaz az infláció és a költségek felett kell 3%-os hozamot termelnie a befektetésünknek. Egy ilyen mértékű hozam teljesen reális és elérhető, de csak akkor, ha kellően odafigyelünk, és nem fizetünk ki túlságosan sokat a megtakarítás költségeire.
Összefoglalás
Az állami nyugdíjunk várhatóan nagy mértékben kiegészítésre fog szorulni, melynek leghatékonyabb módja az, ha még aktív éveinkben felépítünk egy jelentős mennyiségű nyugdíjcélú megtakarítást. Havi 100 000 forintos kiegészítéshez nagyságrendileg 20 millió forintos vagyonra lesz szükség. Ez bárki számára elérhető, ha időben elkezdi, és kellő összeget tesz félre havonta. Minél korábban elindítjuk a megtakarítást, annál könnyebb dolgunk lesz, de az idő előrehaladtával már egyre drasztikusabb áldozatot kívánna a cél elérése. Ne kövessük el azt a hibát sem, hogy megfeledkezünk az inflációról, és nem indexáljuk a befizetéseinket, illetve nem a reálhozamot tartjuk szem előtt. Fontos továbbá, hogy alacsony költségű konstrukciót válasszunk, mivel ezen több millió forint is múlhat! A legjobb alternatíva megtalálásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.
