A koronavírus hatására szerte a világban erősen megugrott a háztartások megtakarítási rátája: az Amerikai Egyesült Államokban például soha nem látott rekordot ért el, de Európa-szerte is hasonló jelenség volt megfigyelhető. Ennek apropóján megnéztük, hogyan alakult ebből a szempontból Magyarország helyzete az utóbbi években.
Mit jelent a megtakarítási ráta?
A megtakarítási ráta azt mutatja meg, hogy a háztartások egy bizonyos időszakban milyen arányát teszik félre a jövedelmüknek, tehát mekkora részt nem költenek el fogyasztásra. A megtakarítások képzése gyakran nyugdíjcéllal történik, de a tervek között szerepelhet egy ingatlanvásárlás is, vagy gyermekeink támogatása. A megtakarítási ráta országonként eltérően alakul, és a gazdasági környezet is erősen befolyásolja a változását. Nagy általánosságban elmondható, hogy az elmúlt 10 évben rendkívül kedvező gazdasági körülmények uralkodtak a világban, ami a háztartások jövedelmi/vagyoni helyzetét is jelentősen meghatározta, így a megtakarításokra is kedvező hatással volt.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan hatnak a válságok a megtakarítási rátára?
Válságok esetén jellemző az a trend, hogy az emberek szemében felértékelődik a pénzügyi tudatosság, és a korábban megszokottnál nagyobb szerepet kap az életükben a takarékoskodás, a költekezés pedig némileg mérséklődik. A koronavírus által okozott válságban a lakosság nagyon látványosan reagált: a bizonytalan környezet erősen ösztönözte a spórolást, így egész Európában növekedtek a megtakarítások. Különösen drasztikusan megnövekedett a megtakarítási hajlandóság az USA-ban, amit az alábbi ábrán bemutatunk.
Láthatjuk, hogy a 2008-as válság előtt a megtakarítási ráta nagyon alacsonyra csökkent, de rögtön utána kialakult egy növekedési trend. Ezt egyes elemzések szerint főleg az idősebb, nyugdíjba készülő korosztály magatartása okozhatta, akik az átlagnál megfontoltabban költekeznek. A 2020-as világjárvány idején viszont korábban sosem látott magasságot ért el a vizsgált mutató: a korábban megszokott 5-10%-os sávból kitörve az amerikaiak megtakarítási rátája egészen 33%-ra ugrott! Ennek oka valószínűleg a fentebb említett bizonytalan gazdasági helyzet, de jelentős részben a karantén miatti kényszerű otthonlét is befolyásolhatta.
Hogyan alakult a magyar helyzet az utóbbi években?
Bár Magyarországról ennél rövidebb adatsor áll csak rendelkezésre, de a 2008-as válság utáni növekvő trend itt is ugyanúgy megfigyelhető. A Magyar Nemzeti Bank ezt friss tanulmányában azzal magyarázta, hogy a masszív bérnövekedéssel egyidejűleg a háztartások nem adósodtak el túlzott mértékben, így mind a fogyasztásukat, mind a megtakarításaikat érdemben tudták növelni. Fontos megjegyeznünk, hogy az alábbi ábra az átlagértékeket mutatja, de a különböző jövedelmi tizedek közötti eltérések nagyon erősek lehetnek.
Mi változott Magyarországon a járvány idején?
A 2020-as adatok sajnos még nem elérhetők, de a többi ország adataiból következtethetünk az itthoni helyzetre is. Sejthető, hogy az otthon tartózkodás, az üzletek zárva tartása, és általában a bizonytalan gazdasági környezet miatt a magyarok megtakarítási rátája is megnövekedett. A március közepén meghirdetett hiteltörlesztési moratórium szintén azt eredményezhette, hogy a családok most akár többet is félre tudnak tenni a jövedelmükből. Fontos, hogy ez főleg azokra lehet igaz, akiknek megmaradt az állásuk, hiszen a válság kitörése után néhány hét alatt drasztikusan megugrott a magyar munkanélküliség. Valószínű, hogy akik most elvesztették a megélhetésüket, ők kénytelenek voltak a korábbi megtakarításaik egy részét vagy egészét elkölteni.
Mennyi megtakarításuk van most a magyaroknak?
A magyar háztartások megtakarításaira vonatkozóan számos bank, az MNB, a KSH és gazdaságkutató intézetek is készítenek felméréseket. Az utóbbi években ezek lényegükben hasonló információkat tartalmaznak: a bérek növekedésével összességében a megtakarítások is növekednek, de a különböző vagyoni helyzetű rétegek között jelentős egyenlőtlenségek húzódnak. A népesség kb. egyharmada, több mint 3 millió ember él olyan háztartásban, amely semmilyen tartalékkal nem rendelkezik. Szintén egyharmad lehet azoknak az aránya, akiknek ugyan van némi megtakarításuk, de annak összege nem éri el a három havi kiadásuk mértékét. Végül az ország „legvagyonosabb” egyharmada rendelkezik annyi félretett pénzzel, hogy abból legalább három hónapig tudnák finanszírozni a megélhetésüket.
Mennyi lenne az optimális megtakarítási ráta?
A megtakarítási ráta optimális mértéke élethelyzettől függően változó lehet. Az elsődleges feladat a háztartásunk néhány havi megélhetését biztosítani tudó vésztartalék megképzése. Amennyiben ez már rendelkezésre áll, akkor a hosszú távú célokra érdemes pénzt félretenni. Ilyen célok lehetnek például a nyugdíj-előtakarékosság, vagy egy ingatlan megvásárlása. Egy korábbi cikkünkben megállapítottuk, hogy a lehető legkorábban érdemes elkezdeni az öngondoskodást, mert akkor kisebb havi összegek megspórolásával is elérhetjük ugyanazokat a célokat. Például aki 25 évesen elindít egy nyugdíjcélú megtakarítást, ő 18 000 forintos havidíjjal is össze tud gyűjteni 20 millió forintnak megfelelő összegű vagyont. Ellenben aki csak 45 éves korban kezd el takarékoskodni, neki már havi 52 000 forintot kell félretennie, hogy ugyanilyen eredményre juthasson.
A legmegfelelőbb nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.
