Igaz-e, hogy úgysem érjük meg a nyugdíjkorhatárt?

Igaz-e, hogy úgysem érjük meg a nyugdíjkorhatárt?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2021-02-03 Frissítve: 2022-08-18
 

Ha a nyugdíjas évekről beszélünk, sokan mondják: „Áh, én azt úgysem érem meg!” Ebben a cikkben körbejárjuk, hogyan alakult a várható élettartam Magyarországon, és milyen kilátásaink vannak aktív éveink vége felé. Ezek meghatározzák a helyes nyugdíjmegtakarítási stratégiát is, ha nem akarunk nehéz helyzetbe kerülni időskorunkban.

Mit jelent a várható élettartam?

A várható élettartam egy demográfiai mérőszám: azt jelenti, születésünktől várhatóan mennyi ideig fogunk élni. Egy adott ország vagy terület fejlettségi szintje ezt nagy mértékben befolyásolja. Ezen belül a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális környezet határozza meg, hogy várhatóan milyen kort érünk meg.

Nagyon sok tényező van, amelyet a hosszabb élettel összefüggésbe lehet hozni. Ezek között szerepelnek az adott ország vagy terület jellemzői (gazdasági helyzet, közegészségügy, éghajlat). De szintén ilyenek a család vagy egyén adottságai, szokásai is: családtörténet, családi állapot, végzettség, testalkat, mozgás, étrend, alvás, élvezeti cikkek fogyasztása (cigaretta, alkohol), betegségre való hajlam, környezet.

Hirdetés

Hirdetés

Mennyi a várható élettartam a világban?

A születéskor várható élettartam egy évszázaddal ezelőtt is még 40 év alatt volt, de 2010-ben a világátlag már meghaladta a 60 évet. A várható élettartam alapján sorrendbe állított 183 ország listáját Japán vezeti 83,7 évvel, az utolsó helyen Sierra Leone végzett 50,1 évvel. Magyarország az 57. helyen, tehát az első harmadban található.

Mennyi a várható élettartam Magyarországon?

A gyorsan javuló tendencia hazánkban pontosan ugyanúgy érvényesül, mint a világ többi országában. Az újszülöttek várható átlagos élettartama Magyarországon a múlt század eleje óta megduplázódott: 35-40 évről a 70-80 éves sávig emelkedett.

A születéskor várható élettartam Magyarországon

Ha közelebbről megnézzük az elmúlt évtizedre vonatkozó adatokat, láthatjuk, hogy Magyarországon 2000. és 2018. között 5,2 évvel nőtt a várható élettartam férfiak esetében, míg a nőknél ez a szám 3,4 év. Ez a növekedés nagyobb, mint az európai unió átlaga, de még így is dolgoznunk kell, hogy behozzuk a lemaradásunkat.

Születéskor várható élettartam az EU-ban és Magyarországon

A 65 évesek várható életkora

A születéskor várható élettartam nagyon fontos mérőszám, de a nyugdíjunk szempontjából még érdekesebb kérdés, hogy az adott életkorban milyen további élettartammal számolhatunk. Ez azért fontos, mert a terveinket, pénzügyi kilátásainkat befolyásolja az, hogy várhatóan hány évre kell még tartalékokat képeznünk. Ha megnézzük, hogy Magyarországon 65 éves korunkban még milyen kilátásokkal rendelkezünk, abból következtethetünk arra, hogy várhatóan hány nyugdíjban eltöltött évvel számolhatunk.

Az Eurostat adatai szerint a 65 éves korúak várható élettartama szintén emelkedő tendenciát mutat az Európai Unióban átlagosan és Magyarországon is. A 2007. és 2018. között eltelt 11 esztendő alatt a 65 éves korú magyar férfiak várható élettartama több mint 10 hónappal, a nőké több mint 8 hónappal növekedett. Így a 2018-as adatok szerint a férfiak átlagosan több, mint 14,5 évet, míg a nők 18,5 évet töltenek el nyugdíjban. Tehát egyértelműen látható, hogy az a mondás, mely szerint meg sem érjük a nyugdíjat, nem igazán állja meg a helyét.

Várható további élettartam 65 éves korban

Egészségben eltöltött évek

Az életkörülmények, az életmód és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedben másfél évvel növekedett a nyugdíjas korban egészségesen eltöltött idő is. Így a 2018-as adatok szerint Magyarországon a 65 éves férfiak még majdnem 7, a nők több mint 7 évet töltenek el komolyabb betegségek nélkül. Sajnos ebben is van lemaradásunk az Unió átlagához képest: az EU-ban közel 3 évvel több az egészségben töltött évek száma.

65 éves korban még várhatóan egészségben eltöltött évek

Tartalékolnunk kell!

Az előbbi adatokból látható, hogy várhatóan 15-20 évig abból a nyugdíjból kell élnünk, amit aktív éveink alatt megszereztünk. (Ez lehet az állami nyugdíj és saját megtakarítás, vagy a legjobb esetben mind a kettő.) Ha ezt az időszakot sem szeretnénk rosszabb körülmények között leélni, mint aktív éveinket, akkor még most tennünk kell valamit.

Korábban már írtunk arról, hogy a jövedelmünk átlagosan 34%-kal csökken a nyugdíjba vonulás időpontjában, de a katás vállalkozók például még ennél is drasztikusabb visszaesésre számíthatnak. Az egészségügyi kiadásaink várhatóan az időszak második felében jelentősen növekedni fognak: komolyabb betegség esetén a kiadásaink felét is kitehetik. Gyakran akár 100-150 000 forintos egészségügyi költekezéssel kell számolnunk havonta a nyugdíjas éveink második felében!

Ezek alapján azt valószínűsíthetjük, hogy életszínvonalunk megőrzése érdekében 120.000 és 350.000 forint közötti havi járadékra lenne szükségünk saját megtakarításainkból, az állami nyugdíjunk mértékétől függően. Az átlagnyugdíj jelenleg 148 450 forint, így ennek megfelelően érdemes elkészítenünk a nyugdíjstratégiánkat.

Mekkora havi összegű nyugdíjcélú megtakarítást kell elindítani adott életkorban?

Ha nyugdíjasként havi 150.000 forint nyugdíjkiegészítésre lenne majd szükségünk 15-20 éven keresztül, akkor reálértéken nagyjából 32 millió forint megtakarításnak kell rendelkezésünkre állnia nyugdíjba menetelkor. Ezt a tőkét kell összegyűjtenünk aktív éveink alatt! A megtakarítási időszak hossza nagyon fontos tényező. Ha időben kezdjük, sokkal kisebb megterhelést kell bevállalnunk. Ha csak 55 évesen indítjuk el a nyugdíjcélú megtakarításunkat, ugyanolyan eredmény eléréséhez több mint a 6-szorosát kellene félretennünk annak, mintha 25 éves korban kezdtük volna! De 45 évesen is majdnem a 3-szorosát!

Egyéni megtakarítási formák

A magyar piacon található egyéni nyugdíjmegtakarítási (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, NYESZ) termékek széles választékot kínálnak azoknak, akik gondoskodni szeretnének a saját időskori anyagi biztonságukról. Ezeknek a megtakarítási formáknak többek között van két olyan tulajdonsága, amely fontos lehet azok számára, akik pesszimistán állnak hozzá a nyugdíjasként eltöltött élettartamhoz.

  • Örökíthetőség: az egyéni nyugdíjmegtakarítások örökölhetők. A biztosított vagy a pénztártag halála esetén a megtakarított összeg nem vész el, a kedvezményezett részére kifizetésre kerül, vagy ha nincs megjelölt kedvezményezett, akkor az öröklés szabályai szerint, hagyatéki eljárás keretén belül kerül szétosztásra.
  • Haláleseti szolgáltatás: a nyugdíjbiztosítások esetében a biztosítók gyakran többletszolgáltatásokat is nyújtanak a biztosított halála esetén. Ezek között sok ingyenes szolgáltatás van, amelyek nagysága nem túl magas, de választható haláleseti szolgáltatás magasabb értékben is.

Összefoglalás

A várható élettartam sok tényezőtől függ, néha lassabban, máskor gyorsabban, de az eddigi tapasztalatok alapján folyamatosan növekszik újszülöttek és idősek esetében egyaránt. Arra kell készülnünk, hogy akár 20 évet is eltöltünk majd nyugdíjasként. Ha nem akarunk nehéz helyzetbe kerülni, most kell gondoskodnunk arról, hogy jelenlegi életszínvonalunkat idős éveinkben is fenntarthassuk. A nyugdíjcélú megtakarításokra jelenleg 20%-os (évi max. 280 000 forintos) állami támogatás is igénybe vehető!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
Hirdetés
Hirdetés