Betöltés
loading

Négy magyarból három rosszul készül a nyugdíjas éveire! Te közéjük tartozol?

A magyarok többsége tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez. Ennek ellenére nem vesszük komolyan az öngondoskodást, holott a bérekből kiindulva már megtehetnénk. Megnéztük, pontosan mennyi nyugdíjra számíthat az átlagember, és hogy mennyi pénzt kellene megtakarítania idős korára.  A legtöbben sajnos nem állják ki ezt a próbát.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

A mai aktív dolgozók számára az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés a saját leendő nyugdíjuk helyzete. A demográfiai folyamatok alapján szinte biztos, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a korábban megszokott életszínvonal finanszírozásához. A helyzetre való okos felkészülés kulcsfontosságú lenne, és ezt számos statisztikai adat is bizonyítja.

Mennyi nyugdíjra számíthatnak a mai aktívak?

Érdemes például megfigyelni a magyar nyugdíjak és a magyar bérek egymáshoz viszonyított alakulását. Az utóbbi 20 évben a nyugdíjak és a bérek aránya az 50-70%-os sávban mozgott.

Az átlagnyugdíj és az átlagbér arányának alakulása (2000-2019.)

Jelenleg ez a mutató évről évre negatív rekordokat döntöget: a mai átlagnyugdíj alig teszi ki az átlagbér felét! Sőt, a gazdasági trendeket tekintve a jövőben sem várható ebben javulás, hiszen a nyugdíjak jóval lassabban emelkednek a béreknél. Ami talán jó hírnek nevezhető, hogy a magyarok tisztában vannak a közelgő helyzettel. Egy felmérésben átlagosan az aktuális jövedelmük 51%-ára becsülték a saját várható nyugdíjuk mértékét – ez tökéletes összhangban van a mostani valósággal.

Mit jelent a nyugdíjparadoxon?

A „nyugdíjparadoxon” az éves rendszerességgel publikált OTP Öngondoskodási Index visszatérő eleme. A 2020-as felmérés megállapításai szerint a magyarok 65%-a úgy véli, az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ennek ellenére a megkérdezettek 74%-a mondta azt, hogy kizárólag az állami nyugdíjra fog hagyatkozni idős korában. Jól látszik tehát az önellentmondás: bár tisztában vagyunk a kiegészítő jövedelemforrások fontosságával, mégsem igyekszünk megoldást keresni.

Hogyan lehetne megoldani a nyugdíjproblémát?

Ha valaki nyugdíjba vonuláskor nem szeretné elveszíteni a jövedelmének 50%-át, neki más alternatívát kell találnia az állami nyugdíj helyett. Az elöregedő társadalmakban így szükségszerűen megnő az öngondoskodás szerepe. A nyugdíjcélú megtakarítások segítségével a mai aktív dolgozóknak maguknak kell felépíteniük azt a tőkét, amely idősebb korukban kellő bevételt biztosíthat számukra. Az egyetlen járható út a havi rendszerességű megtakarítás: így néhány tízezer forintokból komoly tőke gyűlhet össze az évtizedek során.

Elég pénzt tesz félre a magyar lakosság?

Az utóbbi években Magyarországon meghatározó jelenséggé vált az erős bérnövekedés. A 2012-től 2019-ig terjedő időszakban infláció felett is évi 6%-kal nőttek a keresetek! Ez alapján arra lehetne következtetni, hogy a magyarok többet is tudnak félretenni, mint a korábbi években. Ennek ellenére a megtakarítási hajlandóságban sajnos nem látszik javulás. A lakosság bruttó megtakarítási rátája (azaz az el nem költött jövedelem aránya) sok éve egy helyben toporog.

A reálbérek és a megtakarítási ráta alakulása (2003-2019.)

Látható, hogy az előző évtizedben szinte egymáshoz tapadt a két vizsgált mutató. A megtakarítási ráta nagyon sokáig fej fej mellett haladt a reálbérekkel. (Egyedül a 2008-as gazdasági világválság idejére szakadtak el egymástól.) A 2014-től kezdődő komoly bérnövekedést azonban már sajnos nem követte a megtakarítási kedv emelkedése. Bár 2019-es adat még nem áll rendelkezésre, de a trend azt mutatja, hogy mostanra a jobb jövedelmi helyzet ellenére sem takarítunk meg arányosan több pénzt.

Mire lesz elegendő a jelenlegi megtakarításunk?

A kellő megtakarítás hiánya hosszú távon nagyon megnehezítheti a kitűzött cél elérését. A nyugdíj-megtakarítások közül a legátfogóbb statisztikák az önkéntes nyugdíjpénztárakról állnak rendelkezésre. A Magyar Nemzeti Bank információi szerint egy pénztártag 2019. első félévében átlagosan havi 6 000 forintot takarított meg a számláján. A pénztártagok így átlagosan 2,3 millió forintos összeget tudnak felhalmozni idős korukra. Ez az érték lényegesen elmarad a kívánatos szinttől: a szakértői vélekedések szerint ennek csaknem a tízszeresére lenne szükség.

Mit tehet, aki szeretne felelősen cselekedni?

A fentebb bemutatott folyamatok alapján elkerülhetetlennek látszik a nyugdíjkatasztrófa. 2050-re a társadalmunk egyharmadát is kitehetik a 65 év felettiek. (Azaz a mai 35 évesek, és a náluk idősebbek.) Többségük vagy szegénységben fog élni, vagy kénytelen lesz valamilyen munkát vállalni a pénzszerzésért. Kevesek kiváltsága lesz a kielégítő mértékű állami nyugdíj, vagy az azt helyettesíteni képes tőkejövedelem. A problémát már az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja a mai aktívak nyugdíj-előtakarékosságát. Akik rendelkeznek ilyen jellegű megtakarítással, ők minden befizetésük után 20%-os SZJA-visszatérítésre jogosultak. A 2020. év végéig elindított szerződések után már 2021. tavaszán igényelhető ez az állami támogatás.

Nézd meg a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlhetne össze idős korodra!

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
  • 20%-os (max. 130 ezer Ft-os) adóvisszatérítés
  • 10 éves átlaghozam a múltban 6,5%,
    (reálhozam 2,7%)!
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
Rendelkezel vésztartalékkal?
Bejelentett alkalmazottként (is) dolgozol?

ENNYI PÉNZED LESZ
MIRE NYUGDÍJBA MÉSZ
A részletes eredményeidet
e-mail-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
20 000 Ft - 100 000 Ft értékű
edigital utalvány ajándékutalvány
2020.12.21-ig.

Az akció részletes leírása
KÉRD RÉSZLETES
EREDMÉNYEIDET EMAIL-BEN!
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit!
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre
Bankmonitor

Mennyi pénzt kell félretenni havonta?

Minél korábban kezdi valaki, annál kisebb havi összegekből is felhalmozhat a nyugdíjig egy kellő nagyságú tőkét. Például 25 éves korban kezdve mindössze havi 18 000 forint is elegendő egy 20 millió forintos vagyon felépítéséhez. Aki azonban 35 éves koráig vár, neki már havi 29 000 forinttal kell kezdenie, hogy ugyanezt elérje. Érdemes tehát a lehető legkorábban elkezdeni a saját nyugdíjtőke megalapozását. Az optimális nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak

Megéri 75 000 forint adót fizetnem, ha katás vagyok?

A katások tudni szokták, hogy rendkívül alacsony állami nyugdíjra számíthatnak, ezért más jövedelemforrást kell találniuk idősebb korukra. Gyakori kérdés, hogy megéri-e az emelt összegű (75 000 forintos) adót fizetniük, az...

nyugdijbomba

Mikor „robban” a nyugdíjbomba Magyarországon?

Mostanra közismertnek mondható, hogy a nyugdíjrendszer súlyos fenntarthatósági problémákkal küzd. Amikor szó esik a várható nyugdíjkatasztrófáról, sokan emlegetnek egy időzített bombát. Mennyire találó ez a kifejezés? Mikor várható a nyugdíjbomba...

Blogajánló
  • alapblog Az irigy adás

    Kedves Olvasóink, Hallgatóink! A Hold After Hours-ban podcast, azaz csak audio formátumban tárgyaljuk meg azokat az eseményeket, amelyeket a piacon, gazdaságban, politikában, vagy akár a...

  • KonyhaKontrolling Amikor az állami támogatás rosszabb helyzetbe hoz

    A címet olvasva valószínűleg sokaknak a CSOK jut először eszébe. Ahogy korábban írtam is, abban az esetben ez szerintem pont nem igaz. Azonban a jószándékú állami/kormányzati támogatás, még ha indokolt is lenne, sokszor rosszabb helyzetbe hoz, mint amiben voltál. Hasonlóról írtam már egyébként, itt például a bérleti díjak maximalizálása ellen emeltem fel a hangom. Azt Tovább olvasom "Amikor az állami támogatás rosszabb helyzetbe hoz" →