Megjelent a 2021-es OTP Öngondoskodási Index: a felmérés a hazai megtakarítási szokásokat vizsgálja évről évre. Még mindig elmondható, hogy a magyarok pénzügyi ismeretei és megtakarítási döntései súlyos hiányosságokról tanúskodnak. Ismét előkerült a nyugdíjparadoxon is: az államtól várjuk az időskori megélhetés biztosítását, de közben tudjuk, hogy ez irreális várakozás. A magyarok 26%-ának ötlete sincs arról, miből fog megélni nyugdíjasként.
Tizenegyedik éve jelent meg az OTP által készített Öngondoskodási Index, amelynek célja felmérni a lakosság megtakarítási attitűdjét és szokásait. A friss, reprezentatív kutatás a bankszámlával rendelkező 18-70 év közöttiek körében készült, 1500 fő részvételével. A legfőbb megállapítások szerint továbbra is súlyos hiányosságok tapasztalhatók a magyarok pénzügyi tudatosságát illetően. Ugyanakkor már látszódnak egy lassan javuló trend körvonalai.
Hirdetés
Hirdetés
Stabilizálódott az öngondoskodási index
11 év után stabilizálódni látszik az index értéke: az utóbbi években csak kis mértékű ingadozások voltak, idén 34 pontra csökkent a tavalyi 35-ről. A különböző társadalmi csoportok körében azonban lényeges különbségek vannak: a magasabb képzettséggel és vagyonnal rendelkezők jóval tudatosabbak is. Kiderült, hogy a járvány hatására a válaszadók 27%-nak romlott az anyagi helyzete, 63%-nak nem változott, és 11%-nak egyenesen javult. A jövedelemcsökkenés miatt 10-ből 6-an kénytelenek voltak hozzányúlni a megtakarításaikhoz, illetve 10-ből 3-an kölcsönkértek a közvetlen környezetüktől.
10-ből 4 embernek van megtakarítása 2021-ben
A megkérdezettek 40%-ának van pénzügyi megtakarítása: ez az érték 2 évvel ezelőtt még 44% volt. Az elmúlt egy évben sajnos egyaránt csökkent az életbiztosítással, az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíj-előtakarékossági számlával – tehát a hosszú távú megtakarításokkal – rendelkezők aránya. A többség még mindig a készpénzt és a bankbetéteket részesíti előnyben, míg az értékpapírok kevésbé népszerűek: csak minden hetedik embernek van értékpapírszámlája. Jó hír ugyanakkor, hogy a járvány következtében megspórolt pénzösszegről az emberek 54%-a azt mondta, nem fogja elkölteni, hanem megtakarítja.
Megdönthetetlen a készpénz uralma!
A készpénzmánia nagyon erősen jellemzi a magyar lakosságot, a megkérdezettek 45%-a mondta azt, hogy szokott otthon készpénzben megtakarítást tartani. Sőt, 37% gondolta úgy, hogy a járvány miatt ez még fontosabb lett, mint korábban! Ennek okai főként a bizonytalanságban és a bizalmatlanságban keresendők: a leggyakoribb indoklások szerint a pénzösszegre rövidesen szükség lehet, illetve általános az a vélekedés, hogy a pénz „otthon a párnában” van a legnagyobb biztonságban.
Látható, hogy a válaszadók kétharmada rövidesen szeretné felhasználni a készpénzes megtakarítását, és még ennél is többen (10-ből 9-en) mondták azt, hogy a pénznek kéznél kell lennie. Nagyon gyakori az az indoklás is, hogy az összeg túlságosan kicsi a befektetéshez. Az OTP hangsúlyozta, hogy kifejezett céljuk megszólítani ezt a réteget, és több új fejlesztésük is szolgálja az ő igényeiknek a kielégítését. A bizalmatlanságnak több dimenziója is kirajzolódott a válaszokból: minden második ember csak akkor nyugodt, ha otthon van a pénze, 28% nem bízik a bankokban, és 25% fél attól, hogy a befektetéseit teljesen elveszíthetné. A készpénz mellett nagyon kedvelt megtakarítási forma a bankbetét is, de az elmúlt 1 évben keletkezett új banki megtakarítások 96%-a nincs lekötve, így csak nullához közeli hozamot termel.
Tudjuk, hogy kevés lesz a nyugdíj, mégsem cselekszünk
Ismét fény derült a nyugdíjparadoxonra: a magyarok 76%-a úgy véli, az állam feladata biztosítani az időskori megélhetést, de 63% arra számít, hogy a nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetéshez! A megkérdezettek 35%-a arra készül, hogy kizárólag az állami nyugdíjából fog megélni. Akik más jövedelemforrásra is számítanak a nyugdíjon felül, ők nagyobbrészt a munkavégzést jelölték meg ennek forrásaként (22%), és csak 12% mondta azt, hogy támaszkodni tud majd a befektetéseire. A válaszadók negyede semmit nem tudott mondani arra a kérdésre, hogy idősként miből fog megélni.
Ugyanakkor az OTP kiemelte, hogy a fiataloknál megfigyelhető egy nagyon biztató trend. A korábbi generációkhoz képest ők lényegesen tudatosabbak, fontosabbnak tartják a megtakarítások kérdését, és fogékonyak az ezekkel kapcsolatos pénzügyi ismeretek elsajátítására.
Összefoglalás
A felmérésből kiderült, hogy az utóbbi egy évben nem tudott érdemben változni az öngondoskodási hajlandóság. A gondolatok szintjén van igény a tudatos pénzügyi magatartásra, de a tényleges döntéseink elmaradnak ettől. Így nemzetközi szinten még mindig a sereghajtók közé tartozunk a megtakarításokkal kapcsolatos viselkedésünk alapján. A pénzügyi tudatosság fokozódása egy lassú folyamat, és nagyon sok hátrányos berögződést kellene még kijavítanunk. Az egyik leginkább fejlesztendő terület a hosszú távra tervezés: a nem kellően előrelátó döntések miatt társadalmi szinten nagyon sok veszteségünk keletkezik.
