Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
A konstrukció kamata futamidő végéig fix 2,5 százalék, a maximális igényelhető hitelösszeg pedig 70 millió forint. Ilyen kedvező feltételekkel a pénzintézetek jelenleg nem kínálnak lakáshiteleket.
Ráadásul a 70 millió forint egy részét kamatmentesen kaphatják azok a családok, amelyek legalább két gyermek után csok (családi otthonteremtési kedvezmény) támogatást is igényelnek lakáscéljuk megvalósításához. Amennyiben két gyermek után igényel a család családi otthonteremtési kedvezményt, akkor 10 millió forint, míg legalább 3 gyermeknél 15 millió forint a kamatmentes kölcsönrész maximális összege.
Az már tisztán látszik, hogy az adósoknak megéri ezt a konstrukciót választaniuk, de vajon a bankok érdemes ezt a hitelt ajánlani az ügyfeleik részére? Meglepő módon az alacsony kamat ellenére ez a kölcsön a pénzintézetek számára is igen kedvező.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyit kereshetnek a bankok a zöld hitelen?
A jegybank a zöld hitel összegének forrását kamatmentesen bocsátja a bankok rendelkezésére, ennek fejében tudják a kereskedelmi bankok a kedvező, 2,5 százalékos kamatot biztosítani az adósok részére.
Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a pénzintézetek bruttó nyeresége, kamatfelára a kölcsön kihelyezésén 2,5%. (Ebből természetesen levonásra kerül számos költségelem – például a bírálat költsége, kockázati költségek stb. – akkor, amikor a pénzintézet tényleges nyereségét határozzák meg.)
A csok mellé igényelhető kamatmentes zöld csok-hitel esetében a bank az adóstól nem kap kamatot, ez azonban nem azt jelenti, hogy ténylegesen nincs is kamatbevétele. A 2,5 százalékos kamatszintet ebben az esetben az állam fizeti meg a pénzintézet részére, ez tekinthető az adott konstrukció kamattámogatásának.
A sima piaci hitelen, vagy a zöld lakáshitelen keresnek jobban a bankok?
A piaci lakáshitelek kamata magasabb, mint a kedvezményes zöld hitel kondíciója, ugyanakkor a bank a kifolyósított hitelösszeget sem kapja meg ingyen a jegybanktól.
A bankok jellemzően a pénzpiacról szerzik be a kifolyósított kölcsönök forrását. Éppen ezért jól mutatja a bank kamatköltségének alakulását egy pénzpiaci mutató. A Bankmonitor elemzői a BIRS mutatót választották a bank forrásköltségének bemutatására. Ez a mutató nem azonos a tényleges banki forrásköltségekkel – annak mértéke számos egyéb tényezőtől függ -, ugyanakkor a banki költségek múltbeli alakulását nagyon jól tükrözheti a mutató értékének változása. (A BIRS azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamat mellett nyújtanak egymásnak kölcsönt meghatározott futamidőre.)
Érdemes megnézni, hogy a jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnél hogyan alakul a hitelkamat és a 10 éves BIRS mutató értékének a különbsége. (A hitelkamat meghatározásakor a 3 legolcsóbb 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű konstrukció kondícióiból indultunk ki.)
2019 év elején még a kamat és a BIRS mutató különbsége gyakorlatilag 2 százalék körül mozgott. Ez az érték azonban az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent – köszönhető ez a hitelkamatok csökkenésének és a BIRS mutató növekedésének -, november végén 0,25 százalék alatt volt már a kamatfelár mértéke.
Ehhez képest a zöld hitelen a felár nagysága 2,5 százalék, vagyis egyértelműen előnyös a bankoknak ezt a konstrukciót ajánlaniuk.
200 milliárd forint a rendelkezésre álló keret
Tehát mind az igénylők mind a bank számára előnyös a kedvezményes hitel. Viszont a zöld hitel igénylésekre van egy 200 milliárd forintos keret – a jegybank nem ad korlátlan mennyiségű ingyen forrást a bankoknak -, ez azt is jelenti, hogy könnyen lecsúszhatnak a hitelfelvételről az érdeklődők.
Sőt a bankok is elszalaszthatják az olcsó forrás és magas kamatfelár adta előnyöket. Vagyis a bankok között is igen komoly a verseny: érdemes magukhoz csábítani a zöld hitel iránt érdeklődőket. Ez a verseny a termék bevezetését követő kezdeti időszakban még fokozottabb lehet.
Ugyanis a keretből az első 120 milliárd forintot az MNB az igénylések beérkezésének sorrendje alapján adja oda a bankoknak. Viszont a maradék 80 milliárd forintot a 120 milliárd forintos határ elérését követően előre elosztja a bankok között. Márpedig a felosztás alapja az első 120 milliárdból elhozott rész lesz. A jegybank terméktájékoztatója az alábbiakat mondja ki erről:
A 120 milliárd forint kimerülését követő naptól további refinanszírozási kölcsönt legfeljebb a hitelkeret fennmaradó részéből (legfeljebb 80 milliárd forint) – az NHP ZOP-ban mutatott addigi aktivitás alapján – a részükre allokált hitelkeret (a továbbiakban: allokált hitelkeret) erejéig hívhatnak le az NHP ZOP-ban részt vevő hitelintézetek
Pontosan nincs definiálva a korábbi aktivitás, de jó eséllyel befolyásoló tényező lesz az addig benyújtott igénylések összege, darabszáma. Éppen ezért találhatnak az érdeklődők már most is olyan bankot, amelyiknél 2,5 százaléknál kedvezőbb kamaton fel lehet venni a kölcsönt. A jövőben pedig még további kedvezmények megjelenésére lehet számitai
Vagyis a pénzintézeteknek érdemes sietniük, hiszen egy gyorsan kifolyósított kölcsön miatt a maradék keretből is nagyobb részt kaphatnak.
Minden érdeklődőnek érdemes alaposan átgondolni a zöld hitel igénylését, ugyanakkor az időtényezőt is szem előtt kell tartani. Az indulást követő első hónapban a Bankmonitor gyűjtése alapján 4 nagybanknál már a teljes keret közel 10 százalékának megfelelő hiteligénylést nyújtottak be. Vagyis az érdeklődés jelentős, a felvehető összeg pedig fogyóban van.
A cikk eredeti verziója a Portfólió oldalán jelent meg 2021.11.25-én.
