Gyorsan kell lépniük azoknak a cégeknek, akik eddig a kisadózó vállalatok tételes adója, azaz a kata szerint adóztak. Az idő kevés, fontos azonban látni, hogy nem csak az adózási formát kell körültekintően megválasztani, hanem minden egyéb kiadást célszerű az új körülményekhez igazítani. Ez utóbbiak között gondolva a banki szolgáltatásokra is.
Hirdetés
Hirdetés
Tao vagy kiva, mikor melyik éri meg?
A kiva – a katához hasonlóan – egy kedvezményes adózási lehetőség, bár adminisztrációja annál jóval bonyolultabb, és az adóteher is magasabb. Számos olyan vállalkozás van azonban, amelynek a jelen helyzetben épp ez lehet az ideális választás. Ez utóbbiak azok a cégek, ahol jelentős a személyi jellegű kifizetés vagy a folyamatos fejlesztés miatt az eredményt nem kívánják a kivenni a cégből. A kiva szerinti adózási szabályokról a NAV itt elérhető útmutatóját mindenképp érdemes elolvasni.
A kiva és a társasági adózással összehasonlítása sorát itt egy lényegi elemet emelünk ki. A tao alapja a társaság nyeresége (nagyon leegyszerűsítve a bevétel mínusz az összes költség), de minden személyi jellegű kifizetés után személyi jövedelemadót (15%), tb-járulékot (18,5%) és szociális hozzájárulási adót (13%) kell fizetni. A kiva alapja a kifizetett bér, illetve a cégből kivett egyéb jövedelem (osztalék). A kiva kulccsa 10, a taoé 9 százalék, de a kiva szerint adózó cégeknél a személyi kifizetések (bér és osztalék) után nem kell megfizetnie a 13 százalékos szochót – a kiva tehát a taot és a szochót váltja ki. Ebből ered, hogy azon cégeknek érdemes választaniuk, amelyeknek jelentős személyi jellegű kifizetéseik vannak. (Tb-járulékot és szja-t a kivázóknak is fizetniük kell.)
Mekkora összeg takarítható meg?
Alább egy táblázatban egy nagyon leegyszerűsített példában mutatunk be 3 alapesetre vonatkozóan, hogy mekkora összeg takarítható meg a kivával a taohoz képest. Havi költségekkel számoltunk a jobb áttekinthetőség érdekében, de természetesen a kivánál is éves beszámolót kell készíteni, és az eredményt is az üzleti év után kell elszámolni. Figyelmen kívül hagytuk számos egyéb tényezőt is (nem számoltunk például iparűzési adóval, de érdemes megjegyezni, hogy ebben az adónemben is elérhetnek némi plusz megtakarítást a kiva szerint adózók).
A leegyszerűsített táblából jól látszik, hogy a kiva adóelőnye a taohoz képest ott a legnagyobb, ahol magas a bér, a költségként elszámolható összeg pedig mérsékelt. A kiva esetén is érdemben változtat persze a befizetett járulékok összegén, ha nagyobb összegben költségeket is el tud számolni a vállalkozás, ahogy azonban az elszámolt költség aránya már jelentősen nő a bérkifizetésekhez képest, a kiva előnye a taohóz képest összegszerűen csökken.
Ennek az egyszerűsített példának a bemutatásával elsősorban az volt a célunk, hogy érzékeltessük: azoknak a cégeknek, akik a kata megszűnését követően nem minimálbér vagy bérminimum alapján szeretnének jövedelemet felvenni, ezt az adónemet érdemes kicsit alaposabban megvizsgálni a továbblépés lehetőségei között. Fontos azonban megjegyeznünk azt is, hogy a példát nagyon leegyszerűsítettük. Mindenkinek saját gazdálkodási körülményeihez igazítottan kell azt megvizsgálnia, hogy ez lehet-e a legjobb megoldás számára szeptembertől. A kérdést célszerű könyvelővel átbeszélni. A gyors számolásban segítséget jelenthet a pénzügyminisztérium honlapján elérhető kiva-kalkulátor.
Nem csak az adóra kell figyelni
Bár a kiva is kedvezményes adózási forma, az ennek révén elérhető adóelőny messze nem olyan mértékű mint, amivel a katánál számolni lehetett. Nem csak az adó- és járulékterhek növekedésével kell azonban számolniuk a katából kieső vállalkozásoknak . Egészen biztos, hogy
- többet kell majd fizetni a könyvelőnek is, és jó eséllyel
- változnak majd a vállalkozás banki költségek is.
Ez utóbbit illetően az, hogy ez drágulást jelent-e több tényezőtől is függ.
A katás cégeknek eddig is kellett külön bankszámlát nyitni. Az így adózó vállalkozások többsége jellemzően a legszűkebb szolgáltatást kínáló változatot választotta, hisz a havi kata befizetése mellett maximum a könyvelőjét, iroda bérleti díját fizette a bankszámláról a bevétel fennmaradó részét általában készpénzként felvette a számláról. Az, hogy ez mennyire volt olcsó vagy drága, az alapvetően attól függőt, hogy mennyire körültekintően választotta ki a cég számlavezető bankot.
Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a jövőben nem ugyanez a számla lesz az ideális választás a vállalkozásnak. Egy számla költsége ugyanis – legyen az vállalkozói vagy lakossága – mindig attól függ, hogy mire, hogyan használja azt a számlatulajdonos. Mivel az adózási forma változása alapvetően átírja a bankhasználati szokásokat (egészen biztos például, hogy több átutalása lesz a cégnek egy hónapban), a katából kieső cégeknek az adónemről szóló döntéssel párhuzamosan banki kapcsolatait is célszerű átértékelnie. Olyan bankszámlát kell választania, amely jövőbeni számlahasználati szokásaihoz illeszkedik, és ezek között a legolcsóbb.
A számla kiválasztásánál azt is figyelembe venni, hogy a jövőbeni érdemben nőnek majd azok a kiadások, amelyeknek havonta rendszeresen kell fizetni. Amennyiben egy cég tevékenysége olyan, hogy a bevételei nem rendszeresen érkeznek célszerű úgy számlát választani, hogy az ebből eredő átmeneti fizetési problémákat könnyen kezelhetőek legyenek. A számla kiválasztásánál tehát szempont lehet az is, hogy kapcsolható-e ahhoz jó kondíciókkal folyószámlahitel.
Amennyiben kérdéseid merülnek fel azt illetően, hogy megfelelően választottad-e ki a megváltozó tevékenységedhez optimálisan illeszkedő banki termékeket, esetlegesen látszik, hogy a nagyon gyors átálláshoz plusz forrásra lesz szükséged, keresd bizalommal a Bankmonitor szakértőit.
