Új adósságféket vezethetnek be a Jegybanktörvény egyik módosítási tervezete alapján, amivel maximálhatják az adott jövedelemmel felvehető hitel összegét. De mit is jelenthet ez a gyakorlatban?
Az adósságféknek is nevezett szabály azonban kijátszható a hitel futamidő meghosszabbításával, hiszen míg egy 20 millió Ft összegű, 8%-os fix kamatú lakáshitel havi törlesztője 10 éves futamidőre 243 ezer Ft, addig 20 éves futamidőnél 168 ezer Ft-ot kell törleszteni ugyanerre. A futamidő elnyújtásának azonban van káros mellékhatása, mégpedig az, hogy mivel tovább használjuk a bank pénzét, hosszabb ideig kell rá kamatot fizetni, emiatt pedig jelentősen megnő a hitelre visszafizetendő összeg.
Az új törvényjavaslat lehetővé tenné a felvehető hitel összegének korlátozását az igazolt nettó jövedelem nagysága alapján. Az ilyen korlát alól pedig nem lehetne kibújni a futamidő meghosszabbításával. Ha például rögzítik, hogy 400 ezer Ft jövedelemmel legfeljebb 20 millió Ft lakáshitelhez lehet hozzájutni, akkor ez azt jelenti, hogy hiába kaphatnánk 25 éves futamidőre akár 25 millió Ft-os is a JTM-korlát alapján, ekkora összeget nem adhat számunkra a bank.
Még radikálisabb a változás akkor, ha valaki CSOK-támogatás, Babaváró és CSOK-hitel, valamint piaci lakáshitel együttesen felhasználásával finanszírozná az otthonszerzését. Ha például egy család a 2 meglévő gyereke mellé plusz egy babát tervez, akkor 10 millió Ft vissza nem térítendő CSOK támogatást kaphatnak, ha pedig jogosultak rá, akkor igényelhetnek mellé akár 10 millió Ft Babaváró kölcsönt is, ami a baba születését követően a futamidő végéig kamatmentes lesz. Ha ezek mellé felvesznek még további 15 millió Ft támogatott, max. 3% kamatú CSOK-hitelt, akkor máris 25 millió Ft tartozások lesz, miközben a kedvezményes konstrukcióknak köszönhetően a havi törlesztőjük még mindig csak 130 ezer Ft körül alakul.
Azonban sok még a bizonytalanság azt illetően, hogy a felvehető hitelösszeg igazolt jövedelemhez kapcsolódó maximálása pontosan hogyan befolyásolhatja a különböző hiteltípusokat, elképzelhető például, hogy a fedezetlen konstrukciók (pl. személyi kölcsön) esetében máshol húzzák meg a korlátot. A folyószámla hitelkeretek esetében is történhetnek változások, mégpedig nem csak a hitelkeret összegét illetően, de akár az is módosulhat, hogy a JTM számításnál a hitelkeret mekkora részével számolnak. Ez jelenleg 5%, vagy egy meglévő hitelkeret összegének 5%-át hiteltörlesztőként veszik figyelembe a bankok, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az ügyfél.
Hirdetés
Hirdetés
Bankmonitor vélemény:
A magas infláció, és a várhatóan csökkenő reálkeresetek miatt mindenképpen indokolt a hitelfelvételi lehetőségek szigorítása, ám a bankok ezt már részben önmaguk is elkezdték. Az energiaárak emelkedésének kitett ágazatokban foglalkoztatottakat például óvatosabban hitelezik, valamint a megélhetési költség számításakor elkezdtek számolni a rezsiköltségek emelkedésével is. A bankok többsége ugyanis valamekkora megélhetési költséget becsül, majd ezzel csökkenti az igazolt nettó jövedelmet a JTM-korlát meghatározását megelőzően.