Mennyi most a „kamaszinfláció”? Mennyivel emeljük a gyerek zsebpénzét?

Mit tegyenek a szülők, ha a gyerekük azzal áll eléjük, hogy emeljék meg a zsebpénzét? Kétségtelen, a tavalyi éves infláció 14,5 százalékos volt, de ha igazán szemfüles a gyerek, akkor a 2023. januári, 25,7 százalékos értékre hivatkozik. Ez alapján – persze csak akkor, ha a lehetőség engedi – mindenképpen indokolt a plusz pénz. De vajon mennyi legyen az emelés?

Mindenki a saját bőrén tapasztalja, hogy drágul az élet. Az éves átlagos infláció mértéke 14,5 százalék volt 2022-ben, ám ennél közelebb áll a realitáshoz a januári, 25,7 százalékos adat. Ugyanis, míg az előbbi a KSH által mért havi értékek átlaga, az utóbbi azt mutatja meg, hogy most januárban mennyivel kellett a statisztikai hivatal által vizsgált termékkosáért többet fizetni, mint egy évvel korábban.

A többség azonban a KSH számainál nagyobb mértékűnek érzi a drágulást, ami érthető, hiszen nem mindenki ugyanazt vásárolja, a különböző termékek és szolgáltatások ára pedig nem egyformán emelkedett. A nyugdíjas inflációt éppen ezért külön is méri a KSH, az ő fogyasztói kosárukban az élelmiszer, a háztartási energia, a gyógyszer és több más hasonló kiadás nagyobb hányadot képvisel, mint az átlagos fogyasztói kosárban. Az ez alapján mért nyugdíjas infláció pedig magasabb: 2022-ben 15,2 százalék volt az éves átlag, míg 2023. januárban 27,4 százalékos éves pénzromlást mért a statisztikai hivatal.

Talán furcsának tűnhet, hogy a gyerek zsebpénzemelési igényével kapcsolatban a nyugdíjasok pénzügyi helyzetéről értekezünk, ám ez jól mutatja, hogy bizonyos csoportok esetében nem feltétlenül azonos az infláció mértéke. Így aztán a fiatalok és a szülők által tapasztalt drágulás sem lesz ugyanaz. Ezt pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha racionális döntést szeretnénk hozni a zsebpénz ügyében.

Mit mérnek a statisztikosok?

A KSH több mint ezer termék árát monitorozza folyamatosan, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban. A gyerek zsebpénzigénye szempontjából néhány relevánsnak számító termék esetében komoly drágulást láthatunk a KSH januári adatsorában.

• 1,5 literes szénsavasmentes ásványvíz: 121 Ft-ról 162 Ft-ra drágult (+33,9%)
• 1,5 literes szénsavas ásványvíz: 119 Ft-ról 162 Ft-ra (+36,1%)
• Hamburger (db): 934 Ft-ról 1360 Ft-ra (45,6%)
• Eszpresszókávé (vendéglátóhelyen): 355 Ft-ról 447 Ft-ra (+25,9%)
• Dobozos narancslé, 100%-os gyümölcstartalommal (1 literes dobozban): 496 Ft-ról 708 Ft-ra (42,7%)
• Mogyorós tejcsokoládé, 90–100 g, egész- vagy törtmogyorós tábla (db): 368 Ft-ról 481 Ft-ra (+30,7%)
• Kakaós csiga (db): 175 Ft-ról 262 Ft-ra (49,7%)
• Multiplex mozi, szombat este (db): 1 870 Ft-ról 2160 Ft-ra. (+15,5%)
• Múzeumba belépőjegy (db): 1170 Ft-ról 1400 Ft-ra (19,7%)

Mit látunk mi?

Szülőként azonban nem bízhatjuk rá magunkat teljes egészében a statisztikusokra, ezért a Bankmonitor saját felmérést is végzett ebben a körben. Eszerint egy közeli pizzériában a hamburger az elmúlt egy évben 1250 Ft-ról 1590 Ft-ra drágult (+27,2%), míg a sajtburgerért 1350 Ft helyett 1690 Ft-ot (+25,2%) kell most fizetni, a 32 centiméteres pizza pedig 2390 Ft helyett 3090 Ft-tal terheli meg (+29,3%) a fiatalok zsebét. Ugyanezen idő alatt a szintén kedvelt gyros tál ára egy környékbeli étteremben 2090 Ft-ról 2790 Ft-ra emelkedett (33,5%), míg az innen karnyújtásnyira lévő büfében 550 Ft helyett 1250 Ft (+118%) szerepel a számlán, ha ezt kívánják meg a srácok.

Érthető, hogy a szülők közül sokan nem szeretik, ha a gyerekük energiaitalt fogyaszt, ám a realitás az, hogy a fiatalok kifejezetten kedvelik. Az egyik népszerű termék (Hell) a házi vizsgálatunk szerint 200 Ft-ról 270 Ft-ra drágult tavaly az általunk felkeresett üzletben (+35 százalék), míg a Chio Chips-ért 330 Ft helyett 500 Ft-ot kell fizetni (+51,5%) ugyanitt.

Akkor most mennyit emeljünk?

A KSH által mért és az általunk tapasztalt drágulás alapján kijelenthetjük, hogy az emelés indokolt lehet, a mértéke csak a kérdés. Az is egyértelmű, hogy ha lenne „kamaszinfláció”, akkor ez magasabb volna az általános pénzromlás januári mértékénél (25,7%), így ennél mindenképpen többet kell emelnünk ahhoz, hogy a vásárlóérőt szinten tartsuk.

Megoldást jelenthet az is, ha átbeszéljük, hogy a gyerek mit vásárol heti szinten, és ez alapján határozzuk meg a szükséges zsebpénz összegét. Ha a gyerek bankkártyát használ, mi pedig szülőként látjuk a tranzakciókat, akkor együtt átnézhetjük akár az elmúlt pár hónap számlakivonatait, ami szintén segíthet abban, hogy megtaláljuk az optimális apanázs összegét. Emellett pedig nagyon fontos a gyerekekkel is átbeszélni a takarékosság fontosságát.

A cikk eredetileg a hvg.hu számára készült szakmai tartalom.