Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközként használt eurót. Milyen feltételeket kell teljesíteni ehhez, és van-e esély arra, hogy belátható időn belül megvalósuljon a cél? Most ennek jártak utána a Bankmonitor szakértői.
Matolcsy György jegybankelnök elmondása alapján legalább 2030-ig nincs realitása annak, hogy Magyarország bevezesse az eurót. Ennek apropóján most utánajártunk, elérhető távolságban vannak-e azok a kritériumok, amelyek teljesítése elengedhetetlen az euróövezeti csatlakozáshoz. A helyzet valóban kiábrándító: jelenleg a magyar adatok még csak meg sem közelítik a megkövetelt szinteket.
Négy kritériumnak kell megfelelni az euró bevezetéséhez
Az euró bevezetését megelőzően az adott országnak el kell érnie a fejlettségbeli felzárkózás (konvergencia) meghatározott szintjeit, annak érdekében, hogy a közös deviza használatára való átállás zökkenőmentesen megvalósulhasson. Ehhez négy makrogazdasági feltételt kell teljesíteni:
• Árstabilitás: az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő ország inflációs rátáját.
• Rendezett és fenntartható államháztartás: az ország nem állhat túlzott deficit-eljárás alatt.
• Hosszú távú hozamok: a hosszú távú hozamszint legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb árstabilitással rendelkező állam hozamszintjét.
• Árfolyam-stabilitás: az országnak legalább 2 évig részt kell vennie az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II), az előírt normál ingadozási sávok betartásával, a saját deviza euróval szembeni leértékelése nélkül.
A négy gazdasági kritériumon túl pedig további jogi feltételei is vannak az euróövezeti csatlakozásnak, például a jegybanki függetlenségre vonatkozólag.
Hirdetés
Hirdetés
Az inflációban teljesít a legrosszabbul Magyarország
A négy gazdasági feltétel közül jelenleg az infláció jelenti a legnagyobb akadályt a magyar csatlakozási kívánalmak számára. Az árstabilitás szempontjából legjobban teljesítő három ország Luxemburg, Belgium és Spanyolország: ezekben a tagállamokban idén áprilisban rendre 2,7%, 3,3% és 3,8% volt az éves infláció szintje. Ehhez képest Magyarországon kiugróan magas, 24,5%-os pénzromlást mért az uniós módszertan, azaz gyakorlatilag hétszeres inflációról beszélhetünk a referenciaszinthez képest.
Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a Magyar Nemzeti Bank előrejelzései szerint 2024-ben akár 5% alá is csökkenhet a hazai infláció, 2025-ben pedig visszatérhet a jegybank célkitűzéseinek megfelelő 2,5-3,5% közötti sávba. Azt jelen pillanatban még nehéz lenne megmondani, hogy reális-e a jegybanki forgatókönyv – erre a kérdésre csak az idő múlásával kapunk majd választ.
Az államadósság moderált, a deficit kevésbé
Az államháztartás helyzetét két tényezővel, a GDP-arányos államadóssággal és a költségvetési hiánnyal (deficit) mérhetjük. Államadósság terén a magyar helyzet moderáltnak tekinthető. Az uniós tagországok átlagos értéke 2022 utolsó negyedévében kb. 67% volt, ehhez képest a magyar adósságráta 73%-os szinten tartózkodott, ezzel olyan fejlett országokat utasítva maga mögé, mint Ausztria, Belgium vagy Franciaország. (Igaz, hogy a közép-európai régión belül a magyar adósság magasnak számít: a második legmagasabb érték – kb. 58% – Szlovákiában figyelhető meg.)
A költségvetési hiány terén azonban súlyos problémák mutatkoznak Magyarországon. A 2022-es évet átlagosan 2,3%-os hiánnyal zárták az Európai Unió tagországai, miközben néhány ország pozitív egyenleget tudott felmutatni. Magyarország a skála negatív végén helyezkedett el, 6,2%-os deficittel.
A 2023-as évtől azonban már javulást vár a gazdaságirányítás: a kormány friss konvergenciaprogramjában foglaltak szerint idén 3,9% lehet a GDP-arányos államháztartási deficit, az államadósság szintje pedig 70% alá csökkenhet.
A hozamszintben is Európa csúcsán Magyarország
A hosszú idő után az utóbbi években ismét megjelenő vágtató infláció magával hozta a magas kamatokat is. A rövid időtávra szóló magyar referenciahozamok bőven a kétszámjegyű tartományban helyezkednek el, de még 5 évre is 8% feletti hozamot várnak el a befektetők a mostani állás szerint. Az Eurostat adatai alapján 2023. áprilisban 8,35% volt a konvergencia-kritériumokban figyelembe vett magyar hozamszint, amely az összes tagállam hozamai közül az első helyezést éri el.
A három legjobb árstabilitással büszkélkedő ország, Luxemburg, Belgium és Spanyolország hozamai ugyanebben az időszakban 3% körül helyezkedtek el. Eszerint az euróövezeti csatlakozáshoz a magyar hozamnak minimum 5 százalékpontot kellene csökkennie.
Erősödött a forint, de stabilitásról nem beszélhetünk
Magyarország uniós csatlakozásának idején, 2004-ben egy euró kb. 250 forintba került. Az azóta eltelt bő 19 évben összességében 47%-os gyengülésnek lehettünk tanúi, most éppen 370 forintot kell adni egy euróért. Megjegyzendő, hogy 2022-ben a 430-as szint fölé is benézett az árfolyam, de azóta egy jelentősnek mondható erősödést produkált.
Ugyan a forintgyengülés trendszerűnek látszik, mégis találhatunk stabilabb időszakokat az utóbbi 20 évben: például a 2014-es év elejétől 2018 közepéig a 310 forint körüli, +/-5%-os szélességű sávban mozgott az árfolyam. Az euróövezeti csatlakozáshoz hasonlóan stabil teljesítményre lenne szükség – kérdés, hogy mikor kerülhet sor legközelebb egy ilyen szerencsés időszakra.
Belátható időn belül nem lesz euró Magyarországon
Láthattuk, hogy a négy kritérium mindegyike komoly kihívást jelent a mai magyar gazdaság számára: sem az infláció mértéke, sem az államháztartás helyzete, sem a hozamszint, sem az árfolyam nincs olyan pályán, amely lehetővé tenné a célok belátható időn belüli elérését. Ilyen körülmények között még akkor is nagyon távoli ábránd lenne a magyar euró, ha egyébként meglenne rá a gazdaságirányítási akarat. Mostani tudásunk szerint pedig egyelőre az akarat is hiányzik, és nincs kitűzött céldátuma a közös fizetőeszköz hazai bevezetésének. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jegybankelnök által is megjelölt 2030-as év előtt nem valószínű, hogy komolyan felvetődhetne Magyarország euróövezeti csatlakozása.
