A mai napon kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az alapkamat szintje változatlanul 13% maradt, de az irányadónak tekinthető egynapos betéti kamat mértéke 100 bázisponttal csökken. Folytatódik tehát a kamatok fokozatos és óvatos csökkentése. Rossz hírek is érkeztek azonban, a jegybank ha minimálisan is, de növelte az inflációs várakozásait az idei és a jövő évre vonatkozóan is.
Csökkentett a jegybank az irányadó kamatokon
A mai napon a Magyar Nemzeti Bank döntött az irányadó kamatokról. A Monetáris Tanács változatlan, 13 százalékos szinten hagyta a jegybanki alapkamatot. Ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélének tekinthető O/N fedezett hitel 100 bázisponttal csökkent. (19,5 százalékról 18,5 százalékra mérséklődött.)
Ennél a lépésnél talán lényegesebb, hogy a gazdaságban jelenleg irányadónak tekinthető egynapos betéti kamatát a jegybank 17 százalékról 16 százalékra mérsékelte, vagyis tovább folytatódik a jegybank kamatcsökkentése.
Hirdetés
Hirdetés
Módosultak az MNB inflációs várakozásai
A jegybank inflációs jelentése június 22-én jelenik meg, de a főbb számokat már publikálta a Magyar Nemzeti Bank. A 2023-ra és 2024-re várt éves átlagos áremelkedés is valamelyest emelkedett a jegybank legutóbbi kiadványához képest.
Az új inflációs várakozások:
- 2023: 16,5% – 18,5%
- 2024: 3,5% – 5,5%
- 2025: 2,5% – 3,5%
Egyik szám sem tér el drasztikusan a korábban, március végén publikált értékektől. A jegybank tavasszal még szélesebb sávot – 15,0% – 19,5% – adott meg az idei inflációra. Az új sáv jóval szűkebb, szerencsére az alsó érték növekedése mellett a felső érték is csökkent. Az átlagos érték ugyanakkor 17,25 százalékról 17,50 százalékra emelkedett.
A jövő év inflációs várakozását az MNB a 3,0% – 5,0% sávról feltolta 3,5% – 5,5% közötti értékre. Ezzel az átlagos érték 4,0 százalékról 4,5 százalékra emelkedett. A módosítás mögött a kormány által bejelentett adózási változások húzódnak. (Például a benzint terhelő jövedéki adó emelkedése.)
A 2025-re várt infláció nem módosult, a jegybank erre az időszakra várja, hogy a drágulás mértéke visszatérjen az elvárt 3%-os szinthez.
Ugyanakkor jó híreket is hallhattunk az áremelkedéssel kapcsolatban, az MNB várakozása szerint az év végére nagyon is reális célnak tűnik a 10% alatti infláció. Ráadásul Virág Barnabás bejelentése alapján a drágulás év végére érzékelhetően, érdemben a kétszámjegyű tartomány alá süllyed. De mit eredményezhetnek ezek a változások, módosulások a hitelek és megtakarítások piacán?
Mit várhatunk a hitelkamatokkal, megtakarítási hozamokkal kapcsolatban?
Az irányadó kamatszint tehát 16 százalékra mérséklődött, ez két lépésben 200 bázispontos csökkenést jelent. Ettől függetlenül ennek a lépésnek nem lesz azonnali hatása a hitelkamatokra. Lakáshitelt eddig is találhattunk 8-9 százalékos kamat mellett, míg személyi kölcsönt igényelhettünk 12-13 százalékos kamaton is. Ehhez képest az irányadó kamat jóval magasabb még mindig: a jegybank döntése nem vezet az új kölcsönök gyors kamatcsökkenéséhez.
A meglévő változó kamatozású kölcsönök kamata csökkenhetne a jegybank lépése miatt- ezek kamata a BUBOR mutatóhoz van kötve, annak értékére pedig igen gyorsan hat az irányadó kamatszint változása -, viszont a kamatstop eddig is védte az adósokat a magas kamattól. Furcsán hangzik, de ennek a védelemnek a pénzügyi előnye csökken, ugyanakkor az adósok havi fizetnivalója nem fog változni.
A megtakarítási oldalon nem találhatunk olyan alacsony kockázatú befektetést – betét, lakossági állampapír -, amelynek kamata közvetlenül az irányadó kamatszinthez lenne kötve. (Akad néhány jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású betét, de ugye annak értéke most nem változott.) Esetlegesen az egyedi árazású, kiemelt ügyfeleknek kínált lekötések kamata csökkenhet a jegybank döntése miatt.
Az inflációs várakozások módosítása közvetlenül hathat a prémium állampapír hozamára, annak kamata ugyanis az áremelkedéshez van kötve. Gyakorlatilag az emelkedő inflációs várakozások – ha csak minimálisan is – de javítják a befektetés hozamkilátásait.
Az új hitelekre kettős hatást fejthet ki az MNB által várt inflációs pálya módosítása. Ha tényleg gyorsabban érjük el az egyszámjegyű áremelkedést – év végére kisebb lesz a várható kamat -, akkor a pénzpiaci hozamok is alacsonyabb pályára kerülhetnek. Ezáltal hamarabb kezdődhet meg a hitelek kamatcsökkenése is.
Ugyanakkor a jövő évre várt magasabb inflációs szint azt vetíti előre, hogy a bankközi hozamok is magasabb szinten ragadhatnak, ami pedig a kölcsönök lassabb kamatcsökkenését eredményezheti.
