A Magyar Nemzeti Bank mai döntése értelmében változatlan, 13%-os szinten hagyta az alapkamatot. Ugyanakkor a jegybank a hazai gazdaságban irányadónak tekinthető, egynapos betéti kamatát 100 bázisponttal mérsékli, ezzel az irányadó kamatszint 15% lesz. De az új hitelek kamata is egy százalékponttal csökkenni fog a lépés miatt?
A Monetáris Tanács július 25-én döntött: a jegybanki alapkamat továbbra is 13 százalékos szinten marad. Ugyanakkor a kamatfolyosó felső határát csökkentették, az O/N fedezett hitel kamatát ugyanis 100 bázisponttal 17,5 százalékra mérsékelte az MNB.
Ez a lépés már előrevetítette azt, amit Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke be is jelentett a döntést követő háttérbeszélgetésen: az MNB szintén 100 bázisponttal csökkenti az egynapos betéti kamatának szintjét. Vagyis az irányadó kamatszint 15%-ra csökken.
Hirdetés
Hirdetés
Holnaptól az új hitelek kamata is 1 százalékponttal csökken?
Erre nincs esély, elég csak abba belegondolnunk, hogy a legolcsóbb személyi kölcsönök, lakáshitelek kamata ettől az értéktől érdemben elmarad. Lakáscélú jelzáloghitelt találunk már 7,9 százalék mellett is, míg a személyi kölcsönök kamata 12,04 százaléktól indul. Azt tehát egyértelműen láthatjuk, hogy az irányadó kamatszinttől továbbra is elmaradnak a lakossági hitelkamatok, legalábbis a legolcsóbb konstrukciók esetében.
A jelzáloghiteleknél nem is találni olyan ajánlatot, amelynél a kamat meghaladja a 15 százalékot, a személyi hiteleknél ugyanakkor teljesen más a helyzet, ott azért már találkozhatunk 20% feletti kamatokkal is. (Sőt, májusban a 19,07% volt az átlagos hitelkamat a legnépszerűbb fedezetlen hitelnél. Ez meghaladja az irányadó kamatszint jelenlegi és akkori értékét is.)
Ráadásul az új hitelekre nézve nincs közvetlen hatása a rövid futamidejű pénzpiaci hozamoknak, hiszen a legtöbb kölcsön kiszámítható, hosszú időre fix kamatozású. A meglévő hitelek között találni olyat, amelynek árára komoly hatást gyakorolhatna az MNB mai döntése – ezek a változó kamatozású jelzáloghitelek -, őket, azonban jelenleg a kamatstop védi, vagyis az adósokra nincs érdemi hatása a jegybank lépésének.
Mitől függ egy új hitel induló kamata?
Nagyon leegyszerűsítve két tényező befolyásolja egy új hitel kamatát. Az egyik a bank forrásköltsége, azaz, hogy milyen áron tudja beszerezni a kölcsönként kihelyezett pénzt. A másik a kockázati környezet, ami azt mutatja meg, hogy milyen eséllyel lesznek az adósoknak a futamidő alatt fizetési nehézségeik, mekkora az esélye annak, hogy a kapott összeget végül nem fizetik vissza.
Előbbi tényező megbecsüléséhez egy, a kölcsön kamatfixálásának hosszához igazodó pénzpiaci mutató szolgálhat kiindulási alapul. Ez lehet a BIRS, vagy a BUBOR mutató: előbbi azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamat mellett adnának kölcsön egymásnak hosszabb futamidőre, míg utóbbi a rövid futamidejű bankközi kölcsönök kamatát írja le. Jelenleg inkább a hosszú ideig fix kamatozású kölcsönök népszerűek, ezek banki kamatköltségét a BIRS mutató írja le legjobban. Ezen mutató értékére azonban az irányadó kamatszint csak közvetett módon hat, hiszen az egy nagyon rövid futamidejű – egy napos konstrukció – kamatát határozza meg.
Azért a 3 hónap alatt összesen 300 bázisponttal csökkent az irányadó kamatszint, emellett a magyar gazdasági kilátások is érdemben javultak, mindez természetesen hatott a hosszú futamidejű hozamokra is. A hosszú futamidejű bankközi kamatláb (BIRS) értéke év elejéhez képest érdemben, 1,15-1,45 százalékponttal csökkent. Vagyis a hitelek banki forrásköltsége tényleg érdemben csökkent év eleje óta.
A másik tényező a banki hitelkockázat alakulása. Az kétségtelen tény, hogy a jelenlegi helyzetben a kockázatok nagyobbak, a bankok is óvatosabban hiteleznek. Ugyanakkor a munkanélküliség még mindig igen alacsony, a tényleg komoly problémával küzdő hitelek – például azok, amelyek a rossz adósok listájára, negatív KHR lista kerülnek – száma nem emelkedett érdemben. Vagyis a banki kockázatok valóban komolyabbak, de igazi problémáról még nem beszélhetünk.
Ebben a helyzetben azt láthatjuk, hogy a hitelek jövedelmezősége érdemben javult, a kamatemelések korszakát felválthatja az óvatos kamatcsökkentés.
Gyors áresés helyett mérsékelt kamatcsökkenés
Láthatjuk tehát, hogy holnaptól nem lesznek egy százalékponttal olcsóbbak a jelzáloghitelek, személyi kölcsönök. (Ahogy az MNB eddigi két hasonló lépését sem követte ilyen esemény.) Ugyanakkor már vannak jelek, amik pozitívak.
A legolcsóbb használt lakásvásárlás céljára nyújtott jelzáloghitel kamata július kezdete óta 7,90%. Idén még ilyen kedvező kamatok mellett nem igazán lehetett lakáshitelt igényelni. A nagyobb összegű kölcsönök esetén a kiemelkedően jó ügyfelek – magas jövedelem, biztos háttér, komoly megtakarítási összeg – már sokszor egyedi kamatkedvezményt is kaphatnak.
Az elkövetkező időszakban ha nem is áresésre, de az új hitelek kamatának fokozatos csökkenésére lehet számítani. A jegybank a kedvező piaci környezet fennmaradása esetén az irányadó kamatszint csökkentését fogja folytatni. Ez pedig előre vetíti a banki forrásköltségek további csökkenését és az új hitelek kamatának mérséklődését is.
