A jelenleg elérhető CSOK támogatás a városokban az év végén megszűnik, nem maradunk azonban 2024-ben sem támogatás nélkül. A nagyobb településeken induló CSOK Pluszról egyre több információt tudhatunk, van azonban még mindig számos nyitott kérdés, ami kulcsfontosságú lesz a lakásvásárlást tervező családok számára.
A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) a jelenlegi lakástámogatási rendszer egyik zászlóshajója. Maga a vissza nem térítendő támogatás összege is jelentős (akár 10 millió forint), ráadásul számos egyéb kedvezmény – illetékmentesség, áfa-visszaigénylés – is kapcsolódik hozzá.
A preferált kistelepüléseken elérhető úgynevezett Falusi CSOK nagyjából változatlan feltételekkel velünk marad jövőre is. Sőt, egyes esetekben a támogatási összeget még meg is emelik. (A kistelepüléseken elérhető támogatásról részletesen itt olvashatsz.) Ugyanakkor a városokban a mai formájában megismert CSOK megszűnik.
Nem maradnak ugyanakkor lakástámogatás nélkül 2024-ben sem a nagyobb településekben lakásvásárlást, építkezést tervezők. Érkezik ugyanis a CSOK Plusz, melyről azonban egyelőre csak néhány részletet árult el a kormány.
Ezeket tudjuk jelenleg a CSOK Pluszról:
- 2024-ben indul, vagyis nem lesz olyan átmeneti időszak, amikor nem kaphatunk lakástámogatást a városokban.
- A kedvezmény vállalt gyermekek után lesz elérhető.
- A gyermekvállalási határidőt jelen ismereteink szerint nem módosítják. Jó eséllyel fiatal házaspárok igényelhetik majd a támogatást, vagyis olyanok, ahol legalább az egyik fél igényléskor még nem töltötte be a 40. életévét.
- Kedvezményes kamatozású hitel kapcsolódik a támogatáshoz, melynek tartozását a futamidő alatt született gyerekek után csökkenteni fogják.
- Jó eséllyel növekedni fog az elérhető kedvezmények összege. Ez logikus lenne, hiszen az átalakítás fő oka az, hogy a jelenlegi kedvezmény összege nem nyújt elegendő segítséget a családoknak.
Látható, hogy sok részlet nem ismert, a Bankmonitor szakértői összeszedtek néhány olyan nyitott kérdést, ami nagyon lényeges lehet az új lakástámogatással kapcsolatban.
Hirdetés
Hirdetés
Mi lesz, ha az új támogatás a Babaváróhoz lesz hasonló?
Lehetett hallani olyan kijelentéseket, amik arról szóltak, hogy az új támogatás, hitel kedvezményes kamat mellett fog indulni, melyhez a futamidő alatt születendő gyermekek után komoly tartozáselengedés kapcsolódik. Ez a felvázolt konstrukció nagyon hasonlít a Babaváró logikájához. Felvetődik a kérdés, hogy mi történne akkor, ha a CSOK Plusz egy a Babaváróhoz hasonló hitel lenne?
Tegyük fel, hogy a családok kapnának egy nagyon kedvező kamatozású – vagy akár kamatmentesen induló – hitelt. A futamidő alatt születendő gyermekek után pedig elengednék a fennálló tartozás egy részét, vagy megfelelő gyermekszám esetén az egészét. Ez teljesen más konstrukció lenne, mint a jelenlegi vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből álló konstrukció.
Milyen előnye lehet egy ilyen lakástámogatásnak?
A komoly összegű olcsó forrás hatalmas segítséget jelenthet a lakásvásárlást tervezőknek. Elég visszagondolni az NHP ZOP programra, amelynél a 2,5%-os kamatszint önmagában hatalmas lendületet adott a hitelpiacnak, egyben növelte a korszerű, új lakások iránti keresletet.
A kormány számára fontos előnye lehet egy ilyen konstrukciónak, hogy a hitel forrását a bankok biztosítanák, vagyis az adott évben kihelyezett összeg nem terhelné az állami költségvetést. A kamattámogatás és a tartozáselengedés nyilván megjelenne az államnál kiadásként, de nem azonnal, egyszeri tételként.
Milyen hátránya lehet a CSOK ilyen átalakításának?
Ebben az esetben alapvetően hiteligénylésről beszélhetünk, ami azt is jelenti, hogy a pároknak banki hitelbírálaton is át kell majd esniük, az igazolt nettó jövedelmüknek pedig el kell bírnia az esetleges törlesztőrészletet. Vagyis a nagyobb összegű kedvezményhez magasabb jövedelemre lenne szükség.
Mivel a hitelt törleszteni kell, ennek komoly hatása volna a családok jövőbeni életminőségére. Persze lényeges kérdés a támogatott hitel kamatszintje, valamint az, hogy mekkora összeget engednének el a futamidő alatt születendő babák után.
Jelenleg a CSOK egyik nagy előnye, hogy számos bank a lakásvásárláshoz kapcsolódó lakáshiteleknél önerőként tekint erre a támogatásra. Vagyis jól kipótolhatja a meglévő megtakarításunkat. Ha az új elem hitel lenne, akkor már kérdéses, hogy bárki elfogadhatná-e önerőként. Ez pedig azok számára lenne nagy érvágás, akik nem rendelkeznek a vételár legalább 20 százalékának megfelelő saját megtakarítással. Persze erre is lehet megoldás, a Babaváró hitel például részben vagy egészben ugyancsak lehet önerő egy lakáshitelnél.
Mi lesz az önerővel, ha tényleg csak vállalt gyermekekre jár majd támogatás?
Az önerővel kapcsolatban akkor is probléma lenne, ha a CSOK Plusz végül mégis vissza nem térítendő támogatás maradna. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a CSOK Plusz kizárólag vállalt gyermekekre járna.
Márpedig a vállalt babák után igényelhető CSOK-ot számos bank most sem fogadja el önerőként. Sőt, inkább negatívan állnak ehhez a kérdéshez: egyetlen pénzintézet fogadja el teljes egészében önerőként a vállalt gyermekre járó támogatást. Van még egy pénzintézet, amelyik elfogadja, de a jövedelmet megterhelik a támogatás egy meghatározott részével, mintha törlesztőrészlet lenne. Akadnak még olyan bankok, amelyek a jelenlegi CSOK-nál a vállalt gyermekre járó részt önerőnek tekintik, de csak akkor, ha meglévő gyermek után is kihasználja a család a kedvezményt. Ez utóbbi eset ugye várhatóan a jövőben nem fordulhat majd elő.
Vagyis marad az, hogy nagyobb saját megtakarítást teszünk bele a vásárlásba, vagy hiteligényléskor szűkül le jelentősen az elérhető bankok listája. Élethelyzet függő, hogy melyik lenne a jobb megoldás, az azonban biztos, hogy a mostani állapotnál mindkettő lehetőség rosszabbnak tűnik.
Mi lesz jövőre az illetékmentességgel?
Sok esetben nem is a CSOK összege a legnagyobb segítség, hanem a hozzá kapcsolódó egyéb kedvezmények: például az áfa-visszatérítési támogatás, vagy az illetékmentesség. Előbbi egy újépítésű lakás vásárlásánál 5 százalék, egy építkezésnél 27 százalék lehet, míg utóbbi használt és új lakásoknál egyaránt a vételár 4 százalékát teszi ki.
Sokakat foglalkoztat az illetékmentesség sorsa, hiszen CSOK nélkül azt sem használhatják majd ki a vásárlók. A helyzet azonban még annál is bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk, az illetékmentesség ugyanis a jelenlegi támogatási rendeletekhez van kötve: azok kaphatják meg, akik a két érvényben lévő kormányrendelet alapján kapnak lakástámogatást. Viszont jövőre egyik rendelet sem lesz érvényben. (A kistelepüléseken jövőre elérhető Falusi CSOK feltételeit is egy új kormányrendelet tartalmazza.)
Vagyis a jogszabályhoz mindenképpen hozzá kellene nyúlni ahhoz, hogy az illetékmentesség a lakástámogatási rendszer része maradjon. Ez nem csak a városi CSOK hanem a kistelepüléseken elérhető Falusi CSOK esetében is igaz.
