Napvilágot láttak a K&H Bank és Biztosító által rendszeresen elvégzett Biztos Jövő felmérés legfrissebb eredményei. A kutatásból igen ellentmondásos kép rajzolódik ki a magyarok nyugdíjjal kapcsolatos várakozásairól: általános az aggodalom az állami nyugdíjrendszer jövőjét illetően, mégsem jeleskedünk a nyugdíjcélú előtakarékosságban.
Sajtóbeszélgetést rendezett a K&H Bank és Biztosító, melyen bemutatták a Biztos Jövő kutatás legfrissebb megállapításait, különös tekintettel a magyarok nyugdíjhelyzettel kapcsolatos várakozásaira.
Nehéz gazdasági helyzetben is fontosnak tartjuk az öngondoskodást
A Biztos Jövő felmérés célja, hogy nyomon kövesse a 30-59 éves korosztály anyagi biztonságérzetében bekövetkező változásokat, mind a jelenre, mind a távoli jövőre vonatkozóan. A friss kutatás egyik fő megállapítása, hogy a gazdasági kihívások ellenére a lakosság elsöprő többsége (86%) szerint kiemelten fontos az öngondoskodás. Ugyan a megélhetési költségek drasztikusan emelkedtek, hosszú ideje változatlanul 59 százalékra tehető a rendszeresen megtakarítók aránya. Sőt, a válaszadók 31 százaléka már a hónap elején rögtön félreteszi a célzott pénzösszeget, és csak a fennmaradó jövedelemrészt költi el.
A megtakarítási célok azonban változnak: például a nyugdíj-előtakarékossági aktivitás számottevően visszaesett. A megkérdezettek 78%-a mondta azt, hogy a gazdasági helyzet miatt kevesebbet tesz félre nyugdíjas éveire.
Hirdetés
Hirdetés
Tízből hat ember az állami nyugdíjra támaszkodik
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyar emberek milyen jövedelemforrásból terveznek majd megélni nyugdíjas korukban. A válaszok között erősen dominált az állami nyugdíj: 22 százalék mondta azt, hogy teljes egészében a nyugdíjából kell majd megélnie, további 41 százalék pedig úgy vélekedett, hogy főleg ebből a jövedelemforrásból lesz kénytelen megélni. Együttesen tehát tízből kb. hat fő úgy készül, hogy elsődlegesen az állami nyugdíjra támaszkodhat. Kifejezetten kevesen (16%) mondták azt, hogy főként alternatív típusú jövedelmük lesz, a fennmaradó 21 százalék pedig hozzávetőleges egyensúlyt feltételez a nyugdíj és az egyéb jövedelmek között.
Pontosan tudjuk, hogy kevés lesz a nyugdíj
Kiderült az is, hogyan vélekednek a válaszadók az állami nyugdíj várható mértékéről. Elenyésző (mindössze 3%) volt azoknak az aránya, akik kényelmes megélhetésre számítanak. Egy szűk kisebbség azt válaszolta, képes lesz szerényen kijönni a nyugdíjából. Tízből heten azonban arra számítanak, hogy csak nehezen, vagy egyáltalán nem fognak tudni megélni a nekik járó állami nyugdíjból.
Megtudtuk azt is, mennyi pénzt tartanak elegendőnek az időskori megélhetés finanszírozásához a felmérés résztvevői. A válaszok alapján átlagosan havi 211 ezer forintra teszik azt az összeget, amelyből már szűkösen meg lehet élni, míg a kényelmes megélhetéshez szerintük havi 345 ezer forint szükséges. (Ezek az értékek az egy évvel ezelőtt mondottakhoz képest kb. 13-15%-kal magasabbak.)
Nyugdíj mellett is dolgozni fog szinte mindenki
Ugyan a jelenlegi nyugdíjkorhatár – eltekintve a nőknek elérhető korkedvezménytől – általánosan 65 év, a válaszadók szerint 69 éves korban érkezhet majd el a nyugdíjba vonulásuk időpontja. Eszerint a megkérdezettek jelentős, akár 4 évnyi vagy annál is komolyabb nyugdíjkorhatár-emelésre számítanak.
Megdöbbentő megállapítás, hogy a megkérdezettek 78 százaléka úgy vélekedett, hogy nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni, mégpedig jövedelemszerzés céljából. Több választ is lehetett jelölni, így 37% említette, hogy az időskori munkavégzésének motivációja az unalom elűzése lesz, 34% mondta, hogy azért dolgozna nyugdíj mellett is, mert a munkája a szenvedélye, 24% pedig idős korban is vezetné a saját vállalkozását.
Fejenként 1,7 milliós megtakarításról számoltak be
A K&H felmérése szerint az egy főre jutó megtakarítások a tavalyi 1,8 millió forintról mostanra enyhén csökkentek: a megkérdezettek átlagosan 1,7 milliós megtakarításról számoltak be. A megtakarítási célok között toronymagasan vezet az általános biztonsági tartalék: 52% említette, hogy van ilyen konkrét cél nélküli megtakarítása.
A dobogós helyezettek közé a lakásfelújítás és a nyugdíjcél jutott még be, de viszonylag alacsony elterjedtséggel: 28 és 27 százalék említette, hogy van ilyen megtakarítási célja. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy tízből hét ember (még) nem foglalkozik a nyugdíj-előtakarékossággal, holott a megfogalmazott várakozásokból kiindulva igen nagy szükség lenne rá.
Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb (28%), második a nyugdíjbiztosítás (17%), de sokan említették az ingatlankiadást (23%) vagy a vállalkozói jövedelmet (22%) is. Gyermekeitől kapott anyagi támogatásra a válaszadók 14%-a számít.
A pénzintézet azt is közölte, hogy a náluk nyugdíjcélra megtakarítók átlagosan havi 24 ezer forintot fizetnek be a számlájukra. A megtakarítók átlagos életkora 42,2 év, amely némileg alacsonyabb a tavalyi 42,7 évnél, illetve az új belépők kb. egyötöde már 35 évnél fiatalabb. Ezek örömteli hírek, hiszen azt jelzik, hogy egyre korábban kezdik az emberek a nyugdíjcélú öngondoskodást.
