A vagyonszerzési illeték több millió forint kiadást jelenthet már egy átlagos lakás megvásárlásánál is, ami azért bosszantó, mert ilyenkor egyébként is legatyásodik az ember. Megnéztük mikor, mennyit kell fizetni, illetve mely esetekben számíthatunk kedvezményre, vagy akár arra, hogy teljes egészében elengedjék ezt a kellemetlen sarcot.
Egy ingatlanvásárlás után úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie a vevőnek. Amennyiben az adóhatóág kevesli az adásvételi szerződésben szerepló vételárat, akkor maga is felbecsülheti az ingatlan értékét, ez esetben az adót az utóbbi alapján fogják kivetni. Az illeték mértéke alapesetben a vételár 4%-a, vagyis egy 50 millió Ft-ért megvásárolt ingatlan esetében bizony 2 millió Ft-ról beszélhetünk. Csökkentheti a befizetendő összeget, ha vásárlást megelőző 3 évben adtunk el ingatlant, ebben az esetben ugyanis a kettő különbözete lesz az adóalap. (Persze csak akkor, ha az új drágább.)
Amennyiben például eladtunk egy lakást 50 millió Ft-ért, majd vásároltunk egy másikat 60 millió Ft-ért, akkor a 10 millió Ft 4%-át, vagyis 400 ezer Ft-ot kell befizetnünk az államkasszába. Előfordulhat persze az is, hogy úgy veszünk meg egy ingatlant, hogy közben a meglévőt még nem adtuk el. Ebben az esetben jelezni kell a NAV felé, hogy lesz majd egy eladás is, így 1 évre felfüggesztik az illetékkiszabási eljárást. Ha ezen idő alatt sikerül eladni az ingatlant, akkor ugyancsak az árkülönbözet lesz az adóalap.
Más szabály vonatkozik az építési telek vásárlásra, ugyanis ez illetékmentes, ám csak abban az esetben, ha a vásárlástól számított 4 éven belül lakóingatlan épül rá. Mégpedig nem is akármekkora, ugyanis az ingatlan alapterületének el kell érnie a helyi településrendezési tervben meghatározott maximális alapterület legalább 10%-át.
Hirdetés
Hirdetés
Első lakásukat vásárlók: csekély kedvezmény jár
Az első lakásukat vásárló fiatalok is kaphatnak kedvezményt, ám ennek feltételeit még a nagy árrobbanás előtt állapították meg, így sajnos kevesen élhetnek a lehetőséggel. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Ez azonban még nem minden. 35 éves korig jár ugyanis a kedvezmény, és ők is csak akkor részesülnek az 50%-os illetékelengedésben, ha 15 millió Ft-nál nem drágább újépítésű ingatlant vásárolnak.
Ennyiért azonban ma már nem találni semmit Budapesten és a nagyobb városokban. Amennyiben pedig az ingatlan ennél akár egy forinttal is drágább, az egész vételár után meg kell fizetni a 4%-os illetéket. Az első saját ingatlanjukat vásárlók kérhetnek részletfizetési lehetőséget, amit a NAV általában meg is szokott adni. Fontos, hogy ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetésével csúszik, akkor a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell kiegyenlíteni. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
Jó hír a CSOK Plusszal lakást vásárlóknak
A 2024-től elérhető CSOK Plusz hitel legfontosabb előnye természetesen az olcsósága, hiszen a konstrukciót legfeljebb 3%-os kamattal kínálhatják a programban részvevő bankok, ami körülbelül fele a piaci hitelkamatoknak. Ez egy 15 millió Ft-os CSOK Plusz hitel esetében azt jelenti, hogy az első évben – amikor kizárólag kamatot kell törlesztenie az adósoknak – banktól függően 36 627 – 37 500 Ft, míg ezt követően 85 872 – 86 391 Ft lesz a havi törlesztő 20 évre. Egy hasonló paraméterű piaci – szintén végig fix – lakáshitelért 110 756 – 116 937 Ft-ot kell havonta fizetni, ami a második évtől bizony 24 884 – 30 546 Ft különbséget jelent.
És akkor még nem számoltunk azzal, hogy a második gyerektől minden baba után 10-10 millió Ft-tal csökken a fennálló tartozás, ami változatlan futamidő mellett jelentős mértékben lefaragja a havi törlesztőket is.
A lakásvásárláshoz kapcsolódó költségek is kedvezőbben a CSOK Plusz hitelnél, hiszen az így megvásárolt ingatlan után nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Ez egy 20 millió forintért megvásárolt lakás vagy ház esetében 0,8 millió Ft megtakarítást jelent, míg egy 40, 60 vagy éppen 150 millió Ft-os ingatlannál ennek köszönhetően 1,6, 2,4, illetve 6 millió Ft pénzügyi előnye származik a családnak. Azért tettük be a példák közé a 150 millió Ft-os ingatlant is, mert legfeljebb ilyen vételárú lakás vásárolható CSOK Plusz hitellel.
Akkor is 150 millió Ft a plafon, ha a támogatott kölcsön mellé piaci lakáshitelt is felvesz a család! Fontos, hogy az illetéket utólag be kell fizetni abban az esetben, ha a család megsérti a CSOK Plusz szabályait. Ilyen lehet például az, ha egy gyereket vállalnak, ám az nem születik meg 4 éven belül, ugyanis egy összegben, mégpedig büntetőkamattal növelten kell visszafizetniük az addig igénybe vett támogatást, míg a hitel a továbbiakban piacikamattal „ketyeg” tovább. Ugyanakkor, hogy ha csak részben kell visszafizetni az igénybe vett kamattámogatást, például azért, mert a vállalt 3 gyerekből csak kettő született meg, akkor az illetéket nem kell utólag befizetni.
Mi a helyzet a Falusi CSOK-kal?
2024-től a Falusi CSOK maradt az egyetlen olyan otthonteremtési támogatás, ami meglévő és vállalt gyerekre egyaránt kihasználható, és amit meglévő gyerekre élettársak és egyedülálló szülők is igényelhetnek. További előnye az úgynevezett preferált kistelepüléseken történő lakásvásárlásra, építésre, valamint korszerűsítésre és/vagy bővítésre egyaránt igényelhető konstrukciónak, hogy itt vissza nem térítendő támogatásról van szó, ami egy gyereknél 1 millió Ft, két gyereknél 4 millió Ft, míg három gyereknél 15 millió Ft összegű lehet. (Amennyiben meglévő ingatlan korszerűsítésére és/vagy bővítésére igénylik a Falusi CSOK-ot, akkor 0,6 millió Ft, 2 millió Ft, illetve 7,5 millió Ft a támogatási összeg maximuma.)
A Falusi CSOK pénzügyi előnyét növeli az is, hogy a támogatással megvásárolt ingatlan után nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Ráadásul a Falusi CSOK esetében nincs felső korlát a megvásárolható ingatlan árát illetően, ám arra figyelni kell, hogy a vételár és a bank által kijelölt értékbecslő által megállapított becsült forgalmi érték között nem lehet 20%-nál nagyobb az eltérés.
És ha Babaváró hitelből vettük a lakást?
A Babaváró hitel egy szabad felhasználású kölcsön, amit olyan házaspárok igényelhetnek, ahol a feleség az igénylés időpontjában nem töltötte be a 30. életévét. (2024-ben átmenetileg 40 év a felső korhatár abban az esetben, ha igényléskor a feleség már várandós.) A Babaváró az első 5 évben mindenképpen kamatmentes, ha pedig ezen idő alatt legalább egy gyerek születik, akkor a futamidő végéig az is marad, a második és a harmadik gyerek érkezésekor pedig elengedik a fennálló tartozás egy részét, illetve egészét.
Bár a Babaváró hitel összege bármire fordítható, az MNB statisztikái szerint a többség mégis lakáscélra költi a pénzt, például lakást vásárol belőle. Tudni kell azonban, hogy ebben az esetben meg kell fizetni a vagyonátruházási illetéket, valamint nem érvényesíthető rá a gyerekek után igényelhető jelzáloghitel-elengedés sem, hiszen a Babaváró se nem lakáscélú, se nem jelzáloghitel, hiszen nincs szükség hozzá ingatlanfedezetre.
