Fordulóponthoz érkeztünk az inflációs folyamatokban: több mint 1 év után először ismét gyorsult az éves alapon mért fogyasztói áremelkedés.
Áprilisban 3,7%-kal voltak magasabbak az árak, mint a 2023-as év azonos hónapjában. A nyugdíjas infláció éves alapon ugyancsak 3,7% lett. Ezek a mutatók márciusban még csak 3,6%-ot jeleztek, tehát az utóbbi egy évet nézve nagyobb drágulás ment végbe, mint amit márciusban visszatekintve láttunk.
Fontos, hogy az éves alapon mért infláció önmagában semmit nem mond el a rövidebb távú folyamatokról. A Központi Statisztikai Hivatal a havi alapon mért áremelkedési ütemet is közzéteszi, ott pedig az előző havihoz képest némileg lassabb drágulás mutatkozik. Februárhoz képest márciusban 0,8%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak, míg márciushoz képest áprilisban már csak 0,7%-os drágulás ment végbe.
Hirdetés
Hirdetés
Főként a szolgáltatások árai húzták az inflációt
Az egyes fogyasztási főcsoportokban nagyon eltérő inflációs dinamikák mutatkoznak. A legnagyobb drágulást a szolgáltatások terén látjuk, itt egy év alatt 9,5%-kal nőttek az árak. Ezen belül is a lakásbérlés 14,0%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 10,1%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8%-kal került többe.
A második legnagyobb drágulást a ruházkodási cikkek produkálták (4,8%), ezt követte az egyéb cikkek és üzemanyagok kategóriája (3,9%). Ezen belül viszont az üzemanyag csak 3,5%-kal volt drágább, mint 2023 áprilisában. A szeszes italok, dohányáruk 3,8%-kal kerültek többe, az élelmiszerek pedig minimális (1%-os) áremelkedést mutattak.
Van jó hír is: a tartós fogyasztási cikkek 1,7%-kal olcsóbbak lettek tavaly áprilishoz képest, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8%-kal csökkent. A háztartási energia pedig 4,5%-kal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gáz 9,2%-kal, az elektromos energia 2,9%-kal lett olcsóbb.
A jövedelmek emelkedése jócskán meghaladja az árnövekedést
Ugyan az áprilisi béradatokra még kicsit várni kell, az idei év ismert kereseti statisztikái alapján a bérnövekedés üteme bőven meghaladja a fogyasztói árnövekedés sebességét. Januárban 14,6%-kal volt magasabb az átlagkereset, mint 2023 azonos hónapjában, februárban pedig 14,0%-os bérnövekedést mért a KSH. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az év elején jelentős reálbérnövekedés ment végbe, amely minden bizonnyal a későbbi hónapokban is folytatódik majd.
A nyugdíjak ugyancsak jóval többet nőttek, mint amekkora fogyasztói áremelkedést látunk. Aki 2023 áprilisában 200 ezer forint nyugdíjban részesült, ő novemberben 3,1%-os nyugdíjemelést kapott, idén januárban pedig újabb 6,0% nyugdíjemelést könyvelhetett el. Ezek révén áprilisban 9,3%-kal magasabb volt a nyugdíja (kb. 218 600 Ft), mint az előző év azonos hónapjában. A nyugdíjas inflációval összevetve tehát kb. 5,4%-os javulás ment végbe a nyugdíjasok reálpozíciójában.