A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben juthatnak Babaváróhoz, vagy épp CSOK Pluszhoz a jövőben. Az ilyen tevékenységből származó bevételek elfogadását ugyanis leszabályozza az állam, illetve számukra elég lehet 1 éves TB jogviszony igazolása is a kedvezmény elnyeréséhez.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózási formát választó egyéni vállalkozók nehezen tudnak hozzájutni a lakástámogatásokhoz, például CSOK Pluszhoz, a Falusi CSOK-hoz, vagy épp a Babaváró hitelhez. Ide tartoznak a katás adózású vállalkozók, az átalányadózók és a mezőgazdasági őstermelők is.
Ezen a kormány két intézkedés életbeléptetésével szeretne változtatni:
- A kérdéses csoportoknál nehézséget okozhat, hogy a bevételüknek csak egy részét tekinti a bank jövedelemnek a hitelbírálat során. A bejelentés alapján a jövőben a bírálat során a kérdéses csoportok bevételének legalább az 50 százalékát el kell fogadnia a banknak igazolt jövedelemként.
- Az érintett csoportnak elegendő lehet egy éves társadalombiztosítási jogviszonyt igazolniuk a támogatás igényléséhez. (Alapesetben CSOK+ és a Falusi CSOK esetében 2 éves, míg a Babaváró hitelnél 3 éves TB jogviszonyt várnak el.)
Hirdetés
Hirdetés
Milyen hatása lehet a Babavárónál a TB jogviszony módosításának?
A Bankmonitor Babaváró kalkulátorával az idei évben több, mint 100 ezer kalkulációt végeztek. A számítást elvégzők 77,66%-a felelt meg a 3 éves TB jogviszonyra vonatkozó elvárásnak, vagyis a kalkulálók mintegy negyede nem felelt meg a kérdéses feltételnek. A legtöbb érdeklődőnek ezzel az előírással akadt problémája. Ez alapján valóban érdemi segítséget jelenthet a bejelentett könnyítés.
Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy arról sajnos nincs információ, hogy kalkulálók mekkora részét teszi ki a bejelentéssel érintett, speciális adózású csoport.
Eddig hogyan fogadták el a bankok a hitelbírálat során a speciális jövedelmeket?
Katás vállalkozásnál jellemzően a bevételek 60%-ából indultak ki a bankok a hitelbírálat során, hiszen ez az összeg szerepel a NAV jövedelemigazoláson. Egyes esetekben azonban ezt még korrigálják, levonnak belőle fix összeget, vagy épp az igazoláson szereplő összeg 80%-át tekintik nettó jövedelemnek. Vagyis jellemzően a katás vállalkozók jövedelmét a bankok elfogadják már most is, illetve a legtöbb esetben a bevételek 50%-át meghaladja a tényleges számításba vett jövedelem. (De ez adott esetben függhet a tényleges bevétel nagyságától is.)
A mezőgazdasági őstermelőknél már más gyakorlatot láthatunk, lakáshitelnél jelenleg a bankok fele alapesetben el sem fogadja ezt a jövedelemformát. Egy pénzintézet pedig a bevételek 40%-át tekinti igazolt jövedelemnek. Csupán három bank felelt meg eddig is a bejelentett elvárásoknak.
Az átalányadózó vállalkozások esetében attól is függ a helyzet, hogy milyen tevékenységet folytat a cég. Ugyanis adózási szempontból meghatározzák, hogy a bevételek mekkora része minősülhet költségnek. A különböző adónemeket pedig a költséghányaddal csökkentett „nettó” bevétel után kell megfizetni. E tekintetben három lehetőség van:
- A bevételek 40%-a minősül költségnek – ide az alábbi két kategóriába nem besorolható vállalkozók kerülnek.
- A bevételek 80%-a minősül költségnek – ide sorolt ágazatok a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati termék-előállítás, illetve szolgáltatás nyújtás, továbbá építőipari kivitelezés, az ipari gép-, berendezés-, eszköz-, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítás, épületgépészeti berendezések javítása, a taxisok, egyéb szárazföldi személyszállítás, illetve közúti áruszállítás, a számítógép és kommunikációs eszközök javítása, a fényképészet, textil, szőrme mosás, tisztítás, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás, vendéglátás.
- A bevételek 90%-a minősül költségnek -ide sorolják a kiskereskedelmi tevékenységet folytatókat.
Fontos, hogy van éves bevételre vonatkozó felső határ is, ez alapesetben a minimálbér tízszerese, illetve a kiskereskedelemben tevékenykedők esetében a minimálbér ötvenszerese. Számos egyéb előírás vonatkozhat erre az adózásra, erről korábbi cikkünkben írtunk.
Ami fontos, hogy a bankok sok esetben a költséghányaddal csökkentett bevételből indulnak ki a nettó jövedelem meghatározása során, ami egyes tevékenységeknél már bőven a bevétel 50 százaléka alatt van. A bejelentett módosítás alapján ezt a jövedelemszámítási metodikát az érintett pénzintézeteknek újra kell gondolnia.
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a jövedelmek elfogadásának meghatározására vonatkozó előírás eléggé meglepő, ugyanis a banki hitelek kihelyezése jellemzően az egyes bankok kockázatvállalási hajlandóságán múlik. Az ezt befolyásoló állami előírások megjelenése számos kérdést vet fel. Természetesen az is lényeges, hogy ezen változtatások hogyan jelennek majd meg pontosan a támogatásokról szóló jogszabályokban, a részletszabályok ugyanis ezt a problémát is feloldhatják.