Kiszámoltuk, hogy megéri-e felvenni a szabad felhasználású diákhitelt, és a kapott összeget befektetni állampapírba.
Mennyit nyerhettek, akik felvették és befektették a Diákhitel Pluszt?
Akik nem túl fiatalok hozzá, ők emlékezhetnek, hogy 2020-ban Magyarországon megjelent egy új diákhitel-konstrukció, az úgynevezett Diákhitel Plusz. Az ideiglenesen elérhető hiteltípus bevezetését a Covid-járvány kitörése indokolta, hiszen abban az időszakban az egyetemisták is jelentős anyagi nehézségekkel szembesülhettek.
Az egyetlen alkalommal felvehető, maximum 500 ezer forint összegű Diákhitel Plusz ötvözte a másik két – mindmáig elérhető – diákhitel előnyeit. A Diákhitel1-hez hasonlóan szabad felhasználású volt, valamint a Diákhitel2-höz hasonlóan kamatmentes. Több se kellett a szemfüles hallgatóknak: sokan döntöttek úgy, hogy befektetési céllal felveszik a maximális hitelösszeget, és a pénzt befektetik a fix kamatozású Magyar Állampapír Pluszba.
A 2020-ban elérhető MÁP Plusz futamideje 5 év volt, melynek során évente átlagosan 4,95% (összesen kb. 27,3%) kamatot termelt a befektetőknek. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy a kezdeti 500 ezer forintos tőke 5 év elteltével kb. 637 ezer forintra hízott.
Mivel a hitel nem kamatozott, a hallgatóknak a futamidő során összesen 500 ezer forintot kellett havi részletekben visszafizetniük. Az első 1 évet ráadásul türelmi időnek tekintették, azaz ténylegesen csak a hitelfelvétel után 1 évvel indult el a törlesztés. A felvett hitelt legfeljebb 5 év (60 hónap) alatt vissza kell fizetni, tehát az 500 ezer forintos hitelösszeg kb. 8 300 forintos törlesztőrészletet eredményezett.
A projekt nyeresége a kamatkülönbözetből adódott: míg a hitelfelvevőket nem terhelte kamat, addig a befektetésen 5 év alatt 137 ezer forint tiszta nyereséget (havonta kb. 2 300 forintot) zsebelhettek be.
Hirdetés
Hirdetés
De vajon 2024-ben is működik a mutatvány?
Fontos, hogy a rendkívül kedvező feltételű Diákhitel Plusz 2024-ben már nem elérhető. Az egyetlen szabad felhasználású diákhiteltípus jelenleg a Diákhitel1, melynek kamata viszont meglehetősen borsos, jelenleg 7,99%. (Korábban 1,99%, majd 4,99% volt a hitel kamata, így nem kizárt, hogy a jövőben is csökkenhet majd a kamatszint, amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik.) A Diákhitel1 maximálisan felvehető összege tanulmányi félévenként 750 ezer forint, a törlesztését a lediplomázást követően kell megkezdeni.
Befektetési oldalon ugyancsak elérhető a Magyar Állampapír Plusz, ráadásul a kamata emelkedett is az előző verziójához képest. A 2024-ben vásárolható MÁP Plusz évesített kamata 6,73%, azaz az 5 éves futamideje alatt közel 40% hozamot termel a befektetőknek.
Ebből már sejthető, hogy a hallgatók most sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint 2020-ban: természetesen nem éri meg az a projekt, ahol a hitel kamata kb. 8%, a felvett összegen pedig 7%-nál kevesebb befektetési hozamot lehet elérni.
Nézzük a konkrét számokat!
Feltételezzük, hogy egy hallgató 7 féléves képzést kezd el 2024 szeptemberében, októberben felveszi a maximális (750 ezer forintos) diákhitelt, és a kapott összeget elhelyezi Magyar Állampapír Pluszban. Ha minden jól megy, akkor 2028. év elején szerzi meg a diplomáját, majd rövidesen (4 hónap várakozást követően) el kellene kezdenie törleszteni a hiteltartozást.
Ha a 7,99%-os kamatszint nem változik, akkor az első tanulmányi félévben felvett hitelösszeg 2028 májusára kb. 998 ezer forintra hízik. Ehhez képest a MÁP Plusz némi lemaradásban lesz, mindössze 949 ezer forintra tudná növelni a befektetett tőkét. A hallgató tehát várhatóan 49 ezer forintot veszítene a projekten, amennyiben ilyen keretek között megvalósítaná. (Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy 0,5% tőkeveszteség árán tud kiszállni az állampapírból, akkor kb. 53 ezer forint lesz a teljes vesztesége.)
Ha csökken a hitelkamat, akkor kijöhet a matek
Más a helyzet akkor, ha optimistább feltételezésekkel élünk. Tegyük fel, hogy a mostani 7,99%-os hitelkamat 2025. második félévétől kezdve 4,99%-ra mérséklődik, majd a futamidő végéig változatlan marad. Ez természetesen kedvező fejlemény lenne a hallgató szempontjából: ilyen esetben 2028. májusig csak 915 ezer forintra duzzadna a tartozása.
Az állampapír teljesítménye változatlan lenne, így a 915 ezer forintos tartozással szemben 949 ezer forintnyi befektetés állna szemben, ami 34 ezer forintos nyereséget eredményez. Igaz, hogy a 0,5%-os tőkeveszteséggel ezt még érdemes korrigálni, így a végső nyereség kb. 31 ezer forintra csökken, feltéve, hogy a hallgató nem szeretne bajlódni a törlesztéssel, hanem kiszáll a befektetésből, és egy összegben visszafizeti a teljes tartozását.
Matematikailag tehát azt mondhatjuk, hogy a „diákhitelből állampapír” művelet képes lehet némi nyereséget termelni, ugyanakkor ez a nyereség nem igazán számottevő: szűk 4 év leforgása alatt alig 31 ezer forintra rúgna az első félévben felvehető maximális hitelösszegre vetítve. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ehhez a diákhitel kamatának jelentős csökkenésére lenne szükség, amit ma egyáltalán nem vehetünk készpénznek. Ezek alapján a legtöbben valószínűleg arra a következtetésre fognak jutni, hogy befektetési céllal nem éri meg felvenni a Diákhitel1-et.