Hihetők a kormány jövedelemcéljai, vagy valami nagyon félrement?!

Hihetők a kormány jövedelemcéljai, vagy valami nagyon félrement?!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2024-10-09
 

A napokban több, a hazai jövedelemszinthez kapcsolódó cél, ígéret, javaslat fogalmazódott meg. Ezen eltérő célok között azonban elsőre nehéz megtalálni az összhangot. 

Milyen célokat jelentett be, közölt a kormány az elmúlt napokban?

Három alapvető kitételt, lehetőséget fogalmazott meg a kormány az elmúlt időszakban:

  • Gulyás Gergely, illetve Orbán Viktor is említette, hogy 2028-ra 1000 euró lehet a bruttó minimálbér.
  • Orbán Viktor azt is elmondta egy rádióinterjúban, hogy a hazai átlagbér 2-3 év alatt elérheti a bruttó 1 millió Ft-ot.
  • Illetve jogszabálytervezetben rögzített célkitűzés, hogy a bruttó minimálbér érje el az átlagbér felét.

Első olvasatra bizony meglehetősen aggasztó lehet a rejtvény megoldása. Az 1 millió Ft-os átlagbérnek a fele 500 ezer Ft, vagyis ezen összeget el kellene érnie a minimálbérnek. Az 1000 eurós minimábér viszont akkor fog érni 500 ezer Ft-ot, ha a forint árfolyama 500 HUF/EUR szintre gyengül. Ez alapján vagy nagy forintgyengülés előtt állunk, vagy a bejelentések között nincs összhang.

De mielőtt ilyen elhamarkodott kijelentést tennénk, vizsgáljuk meg pontosan a számokat, bejelentéseket, elhangzottakat.

Hirdetés

Hirdetés

400 ezer Ft-os bruttó minimálbér?

2024-ben a bruttó minimálbér 266 800 Ft. Ezt az értéket durván évi 11%-kal kellene emelni évről évre ahhoz, hogy a minimálbér 2028-ra elérje a 400 ezer Ft-ot. Az elmúlt években azért láthattunk hasonló lépéseket.

Az elmúlt négy évben az alábbiak szerint alakult a minimálbér-emelkedés mértéke:

  • 2021-ben a bruttó minimálbér emelése 3,975% volt;
  • 2022-ben a bruttó minimálbér emelése 19,47% volt;
  • 2023-ben a bruttó minimálbér emelése 16% volt;
  • 2024-ben a bruttó minimálbér emelése 15% volt.

Így nézve egyáltalán nem tűnik kirívónak az évi 11%-os további növekedés.

1 millió Ft-os bruttó átlagbér elérése 3 év alatt?

A KSH által utoljára publikált béradat a 2024. júliusi, akkor 636 700 Ft volt a bruttó átlagbér. Ahhoz nagyságrendileg 16,5%-os éves emelkedés kell, hogy ez a jövedelemszint elérje 3 év alatt az áhított 1 millió Ft-ot.

Azért ez már a múlt adatait vizsgálva nem olyan könnyen elérhető szint. Az elmúlt években csak átmenetileg, egy-egy hónapban érte el ezt a szintet a bruttó bérnövekedés. Voltak olyan évek, amelyeknél a bérnövekedés kétszámjegyű volt, de azért a 16%-ot meghaladó bérdinamika egyáltalán nem könnyen teljesíthető feladat.

Akkor van ellentmondás, vagy nincs?

A harmadik terv pedig az, hogy az átlagbér felét elérje a minimálbér. Az ellentmondások feloldásához nézzük meg, pontosan hogyan is fogalmazták meg ezt a célt:

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka.

Vetítsük le ezeket az előírásokat a 2028-as szabályokra. A 2028-as minimálbér meghatározása valamikor 2027 őszén történik meg, akkor jó eséllyel a júliusi átlagbér lesz ismert. Márpedig a referenciaérték meghatározásakor a KSH megelőző egy évre vonatkozó adatai lesznek lényegesek, ami vélhetően a 2026. július és 2027. júliusi közötti átlagbéreket takarná. Ha a fent leírt évi 16,5%-os béremelkedés megy végbe, akkor ezek az értékek valahol 864 ezer Ft és 1 millió Ft között lesznek.

Az nem derül ki, hogy pontosan melyik adatból kellene kiindulni: az utolsóból, az elmúlt év első adatából, vagy valamilyen átlagból. Ezek fényében az eredmény nagyon is eltérő lehet. Viszont ezen szabály alapján akár a 2026. júliusi adat is megfelelő lehetne, az még az utolsó komoly emelkedés előtti érték, vagyis 864 ezer Ft.

Ez a bruttó 864 ezer Ft a teljes átlagbér, márpedig a prémiumok, egyéb juttatások nélküli rendszeres átlagbérből kellene kiindulni a referenciaérték meghatározásakor. Az elmúlt egy év adatai alapján ez a normál átlagbér 93%-a körül mozog. A 864 ezer Ft 93%-a 804 ezer Ft. Ennek a fele pedig már egészen közel jól igazodik a 400 ezer Ft-os (1000 euró 400 HUF/EUR árfolyam mellett) értékhez.

Azért ez az értelmezés elég szélsőséges, hiszen az elmúlt egy év legrégebbi értékét veszi alapul, de a számítás egészen jól közelítette a bejelentett értékeket.

Néhány észrevétel, érdekesség

Nagyon fontos a gazdaság, a GDP alakulása. Ilyen mértékű béremelkedések mögött ugyanis nagyon komoly gazdasági teljesítménynek kell állnia, anélkül komoly gondot okozhatna a vállalkozásoknak, illetve jelentős inflációt eredményezhetne.

Igencsak meglepő lehet, de ezen bejelentések azt sugallják, hogy a kormány a minimálbért meghaladó átlagbéremelkedést vár. A célok pedig azért teljesülnek, mert a számítás alapjául szolgáló átlagbér és minimálbér között időbeni eltolódás lehet.

Ha tényleg ez a helyzet valósulna meg, akkor a legalacsonyabb fizetésűek nem felzárkóznának az átlaghoz, hanem még el is maradnának tőle. Természetesen elképzelhető, hogy a kormány valamilyen mértékű forintgyengüléssel is számolt, ez természetesen az eredményt befolyásolhatja.

Ötlet
Magas jövedelemben részesülsz? Akkor valószínűleg te is minden évben fájdalmas tízezreket költesz a bankszámládra! Derítsd ki néhány kattintással, hogy mennyit spórolhatnál!
Hirdetés
Hirdetés