A pénzügyekben sokszor találkozhatsz ezzel a turpissággal, amelynek segítségével a várható befektetési eredményeid szebb színben tűnnek fel a valóságosnál.
Gyakori turpisság a pénzügyi tanácsadók részéről, hogy a reálisnál jóval szebb befektetési eredményekkel kecsegtetik a leendő ügyfeleiket. Ha azonban kicsit mélyebbre ásunk, észrevehetjük, hogy az egyik legfontosabb tényezőt – az inflációt – kifelejtették a számításokból.
Miért fontos, hogy számoljunk az inflációval?
A turpisság leleplezése érdekében érdemes összehasonlítanunk a reális befektetési kilátásokat és a pénzügyi tanácsadók által prezentált, sok esetben túlzottan szép eredményeket. A cikkben bemutatott számításokhoz az utóbbi években a Bankmonitor olvasói által készített, több mint 20 ezer valós kalkuláció adatait használtuk fel.
A Bankmonitor kalkulátorában a hosszú távú (különösen nyugdíjcélú) megtakarítások iránt érdeklődők megadhatják, hogy hány éves korban kezdik el az öngondoskodást, és havonta mennyi pénzt akarnak félretenni erre a célra. Így már csak egyetlen tényező hiányzik a várható végeredmény kiszámításához: feltételeznünk kell valamilyen befektetési hozamot.
De nagyon nem mindegy, hogy milyen hozamot feltételezünk!
Ha a „nominális hozammal” számolunk, akkor figyelmen kívül hagyjuk az infláció hatását. Így jóval kedvezőbb eredményekre juthatunk, mint amik valójában életszerűek. Ha viszont az inflációval csökkentett, úgynevezett „reálhozamot” vesszük alapul, akkor sokkal korrektebb (bár kevésbé szépen csillogó) számokat kapunk eredményül.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen számokkal szédítenek a rafinált tanácsadók?
Először vizsgáljuk meg, milyen eredményeket látnának a Bankmonitor olvasói, ha egy tanácsadó figyelmen kívül hagyná az inflációt, és minden esetben egyszerűen 7%-os nominális hozamot feltételezne a várható megtakarítási eredmények kiszámításakor.
Látható, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával az ügyfelek jelentős része rendkívül vonzó kalkulációkat kapna kézhez. Több mint 20%-uk azt látná, hogy várhatóan 30 millió forint fölött (!) lesz a számlaegyenlege, mire betölti a nyugdíjkorhatárt. További 22%-uk azt látná, hogy valahol 15 millió forint és 30 millió forint közé várható a megtakarítási projektjének végeredménye.
Kis összegekkel pedig kevesebben szembesülnének: összesen 40%-ra tehető azoknak az aránya, akik 9 millió forintnál alacsonyabb lejárati egyenlegre számíthatnának.
De mik a reális megtakarítási eredmények valójában?
Ha igazán korrekt kalkulációt szeretnénk látni, akkor nem szabad megfeledkeznünk az infláció hatásáról. Hiszen hiába látszik nagy összeg a számlán, ha időközben a fogyasztói árak is nagyot nőttek: ilyen esetben a pénz sokat veszít a vásárlóerejéből.
A fenti számításokat ezért annyiban módosítottuk, hogy a 7%-os nominális hozam mellett kb. 4%-os éves inflációt is feltételeztünk. A kettő eredőjeként 3%-os reálhozam (inflációval csökkentett hozam) adódik, vagyis kevésbé száguld felfelé a megtakarítás értéke, mint az előző esetben.
Néhány valós példa, hogy az infláció figyelembevétele miként befolyásolta az eredményeket:
- 24,8 millió forint reálértelemben 9,2 millió forintra változott.
- 15,7 millió forint reálértelemben 6,9 millió forintra változott.
- 8,9 millió forint reálértelemben 4,8 millió forintra változott.
Így máris fény derül a turpisságra: az infláció kihagyásával kapott nagy összegek jóval kevesebbet érnek, ha a pénzromlásra is tekintettel vagyunk.
A korrigált számítások természetesen kevésbé csillogó értékeket adnak eredményül: például jóval kevesebb ember, mindössze a megtakarítók 5%-a számíthat így 30 millió forint fölötti összegre. Ugyancsak csökkent (16%-ra) a 15 millió forint és 30 millió forint közé esők aránya is.
Ezzel szemben az alacsonyabb szinteken jelentősen nőtt a létszám: 59% lett azoknak az aránya, akik reálértelemben várhatóan 9 millió forintnál kevesebb pénzzel mehetnek majd nyugdíjba!
Mi ebből a tanulság?
A fenti gondolatmenet fő tanulsága, hogy mindig érdemes a számítások mögé nézni. A nem helyes módszerrel készült kalkulációk gyakran elfedik a valóságot, és a reálisnál sokkal szebb színben tüntethetik fel a várható eredményeket. Jó hír, hogy aki egyszer megérti az infláció jelentőségét, ő már soha többé nem fog bedőlni a kozmetikázott számításoknak.
Továbbá azt is érdemes felismerni, hogy az alacsony havi összegű megtakarítások ritkán vezetnek boldogító eredményekre. Láthattuk a valós példát, miszerint valaki arra számít, hogy 15,7 millió forintja lesz idős korában – de az infláció levonása után valójában csak 6,9 millió forintnyi érték marad a zsebében. Ez a hiba pedig totálisan felboríthatja az időskori pénzügyi stratégiáját! (Ha reálértelemben szeretne 15,7 millió forintos célt elérni, akkor lényegesen nagyobb összegeket kellene félretennie havonta.)
Szorosan ide kapcsolódó cikkünk: Önbecsapás havonta 10 ezer forintot félretenni nyugdíjra!
Ha kíváncsi vagy, hogy reálisan milyen megtakarítási eredményekre számíthatsz, akkor használd a Bankmonitor kalkulátorát! Tanácsadóink pedig készségesen választ adnak a felmerülő kérdéseidre is.