Egy folyószámlahitel egyfelől remek biztonsági tartalék, ami jól jöhet egy-egy váratlan kiadás megfinanszírozására, ám ha óvatlanok vagyunk, akkor drága adósság lehet belőle, amibe könnyen beleragadhatunk. Cikkünkből megtudhatod, miként kerülhető el a csapda, illetve mit tehetsz akkor, ha már pénzügyi slamasztikába kerültél.
Hogy mekkora a számunkra elérhető hitelkeret, az leginkább a banknál vezetett számlára érkező igazolt nettó jövedelem nagyságától függ, de valahol azt is figyelembe veszik, hogy mennyi ideje érkezik ide a jövedelem. Az egyik nagybank például a munkabér vagy nyugdíj összegének maximum háromszorosát, ám legfeljebb 1,5 millió forintot ad, míg máshol 2-3 millió forint a plafon. A hitelkeret minimális összegét is meg szokták határozni, ez banktól függően kb. 50-100 ezer forint szokott lenni.
Hirdetés
Hirdetés
Kinek lehet hitelkerete?
A hitelkeret azonban nem „alanyi jogon” jár, a bank itt is számos feltételt szabhat, és persze vizsgálja a hitelképességünket is. Így például azok, akik negatív státusszal szerepelnek a KHR-ben, biztosan lemondhatnak erről a lehetőségről.
Ezen kívül elvárás:
- hogy betöltsük a 18 éves kort,
- rendelkezzünk magyarországi lakcímmel,
- legyen vezetékes vagy mobiltelefonunk,
- legalább 2-3 hónapja dolgozzunk a jelenlegi munkahelyünkön,
- és legalább a minimálisan elvárt jövedelem beérkezzen minden hónapban banknál vezetett folyószámlánkra. Ez utóbbi pénzintézetenként változó, de valahol az aktuális nettó minimálbér (ez 2024-ben 177 400 Ft) környékén szokták meghúzni az alsó határt.
A hitelkeretet általában igényelni kell – sok helyen erre online is van lehetőség -, de gyakori, hogy a bankok maguk ajánlják fel a lehetőséget, mert a számlatörténetünk alapján úgy látják, hogy érdemes minket hitelezni. Ilyenkor az általuk javasolt hitelkeret összegét is megadják, de ha ennél többet szeretnénk, érdemes lehet ezzel is próbálkozni.
Hogy működik a folyószámlahitel-keret?
A hitelkeret működése egyébként pofonegyszerű: a számlánkon a keret erejéig van lehetőségünk a rajta lévő összegnél többet költeni. Ha például 200 ezer forint van a számlánkon, de például az autónk javítási költsége 300 ezer forint, akkor a fizetést követően 100 ezer forint „mínuszban” leszünk, vagyis ennyit használunk fel a folyószámlahitel-keretből.
Amikor pedig a következő hónap elején beérkezik a munkabérünk, akkor ez feltölti a számlát, ami így jó esetben ismét pluszban lesz. A hitelkeretből elköltött összegre természetesen kamatot kell fizetni, mégpedig arra az időre, ameddig használtuk a bank pénzét. Ha például az éves kamat 30%, mi pedig 1 millió Ft mínuszban voltunk 30 napon keresztül, akkor ez körülbelül 25 ezer forintunkba fog kerülni.
De mi lehet benne a csapda?
És ezzel eljutottunk a folyószámla-hitelek veszélyéhez. Ha ugyanis a nettó jövedelmünk többszöröse a hitelkeret, akkor bizony könnyen előfordulhat, hogy nem tudjuk a következő hónapban visszatölteni, így hosszabb ideig tartozhatunk a bank felé. Az 1 millió forint hitelnek a példában szereplő 30%-os éves kamattal például 300 ezer forint lesz az éves költsége, de 3 millió forintnál bizony 900 ezer forintot kell pluszban visszafizetni. (Persze a beérkező jövedelem mindig csökkenti a tartozást, így a kamatteher is alacsonyabb lesz.)
Vagyis egy „elhúzódó” folyószámlahitel igen drága mulatság! Azzal is számolni kell azonban, hogy a folyószámlahitel-keret futamideje minden esetben 365 nap, vagyis a tartozást legkésőbb eddig rendezni kell, ám ha ez megtörténik, akkor a bank a hitelkeretet legtöbbször automatikusan meghosszabbítja újabb egy évre.
De mit tegyünk akkor, ha nem akarjuk a folyószámlahitel általában 30% feletti kamatát hosszú hónapokig fizetni, vagy látjuk, hogy a futamidő végéig nem fogjuk tudni feltölteni a keretet? Ebben az esetben segíthet egy személyi kölcsön, hiszen ennek összege akár 15 millió Ft is lehet (igaz, a legtöbb bank csak 10 millió Ft-ig megy el), ráadásul a kamat itt 12-20% körül alakul.
Hogy is néz ez ki pénzügyileg?
Nézzünk meg két példát:
1. Tegyük fel, hogy 2 millió forint mínuszban vagy a folyószámládon, amit 2 hónap múlva vissza kell fizetned egy összegben, mert akkor jár le a hitelkeret futamideje. Amennyiben ezt nem tudod megtenni, akkor igényelhetsz például 2 millió Ft összegű személyi kölcsönt, aminek 2 éves futamidőre, 400 ezer Ft nettó jövedelemmel havi 67 ezer Ft lesz a havi törlesztője, így összességében 271 ezer Ft lesz a teljes költséged. (A Bankmonitor hitelkalkulátor által megtalált legkedvezőbb hitellel számoltunk, ám a kamat bankonként elérő.)
Egy ilyen hitelkiváltást célszerű minél hamarabb elvégezni, hiszen a 2 millió forint folyószámlahitelnek 2 hónapra (30%-os kamattal számolva) 100 ezer forint lesz a költsége, míg láthatjuk, hogy a személyi kölcsönnél 2 hónapra 22 500 forint kamatköltség jut.
2. Tegyük fel, hogy a folyószámlahitel-kereted 2 millió forint mínuszban van egy váratlan kiadás miatt, de bőven van még időd a futamidő végéig (8 hónap). Azt tervezed, hogy egyenlő, 250 ezer forintos részletekben fizeted majd vissza a pénzt. Ez 30%-os kamattal számolva azt jelenti, hogy 8 hónapra összességében 225 ezer forintba kerül majd a folyószámlahitel-tartozás, miközben havi 250 ezer forintot kigazdálkodni nem éppen egyszerű feladat.
Ehhez képest az 1. pontban példaképpen említett 2 éves futamidejű személyi kölcsön 271 ezer forintos összköltsége (46 ezer Ft-ról van szó 24 hónapra!) nem jelent komoly plusz kiadást, miközben havi 67 ezer forintot kigazdálkodni mégiscsak könnyebb.
Persze, ha nem akarod sokáig húzni a visszafizetést, 12 hónapos futamidőre is vehetsz fel személyi hitelt. (A bankok többségénél ugyanakkor 2-3 év a minimális futamidő, így előfordulhat, hogy valamivel magasabb kamattal jutsz hitelhez.) Az egyik banknál, amelyik ad 12 hónapra is személyi hitelt egy 2 millió Ft összegű hitel kamata 300 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel például 13,6%. Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztő 180 ezer Ft, a teljes visszafizetés pedig kb. 150 ezer Ft lesz egy évre. Látható tehát, hogy még ebben az esetben is segíthet a hitel lecserélése.
Szabad felhasználásra vagy hitelkiváltásra igényeljük a hitelt?
Személyi kölcsönt a legtöbben jelenleg szabad felhasználásra igényelnek, ami azt jelenti, hogy a pénz bármire költhető, a bank felé azt nem kell igazolni. Vagyis a pénzből akár egy vagy több meglévő adósság is rendezhető. Persze vannak, akik több legyet ütnek egy csapásra, és nagyobb összegű személyi kölcsönt igényelnek, így a hitelkiváltáson felül marad pénzük például lakásfelújításra vagy egy autó megvásárlására is. Ha pedig a személyi kölcsön kamata sokkal kedvezőbb, mint a lecserélt hitelé, akkor előfordulhat, hogy hiába lesz több a hitel, a havi törlesztő nem, vagy nem olyan mértékben nő, mint az adósság.
Ugyanakkor lehet személyi kölcsönt igényelni kifejezetten hitelkiváltásra, amikor a bank a hitelösszeget közvetlenül a másik pénzintézetnek utalja, így a régi kölcsön lezárásra kerül. A hitelkiváltás célú hitel fontos előnye, hogy a bank a jövedelem vizsgálatakor a régi kölcsönnel már nem számol, hiszen az végül biztosan megszüntetésre kerül.
Ez azért lehet lényeges, mert a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) szabály szerint a nettó igazolt jövedelem legfeljebb 50-60%-a fordítható hiteltörlesztésre. Egy szabad célú hitel igénylésekor ezért a jövedelemnek az új és a meglévő hitel törlesztőjét együttesen kell „elbírnia”, míg hitelkiváltásnál elég, ha az új kölcsön havi törlesztőjéhez elegendő.